Írói Utószó

Nos, elérkeztünk ehhez ponthoz, ahol a történet lezárul. A szereplők az én számomra a második családomat jelentik, és nekem ők léteznek a szívemben. 

Három év, öt átírás... A történet kitöltötte az életem. Számomra nem csak egy könyv, hanem emlék! Fájó szívvel búcsúzom tőle, de valahol nagy kő esik le a szívemről.

Nagyon sok köszönettel tartozom nektek! Ha ti nem adtok önbizalmat, valószínűleg még mindig hadilábon állnék az írásával.
Nem tartom jó írásnak. Van pár rész ami tetszik, de sajnos a többivel gondok vannak.
Szerettem volna nektek olyan részeket hozni, amik tényleg tetszenek nektek, és volt olyan hogy ezt el is értem. Ebből a könyvből két másik könyv született. Arabis- a tündérek birodalma,  az Utolsó Látnok

Nehéz búcsút vennem tőlük...a szívem egy darabja itt marad velük! 😔 Megálmodtam, és megírtam!
Azt hiszem itt kell lezárnon ezt a történetet...
Köszönöm, hogy elfogadtátok a hibákkal együtt, és hogy így is szerettétek. ☺❤ Nagyon örülnék, ha itt kommentben megírnátok a véleményetek. :)

Minden kedves olvasómnak nagyon szépen köszönöm hogy itt voltatok velem, és a könyvemmel. ☺ Remélem hogy egyszer majd találkozunk, egy másik könyvemnél. 😉📚📖😍

 Ha ez a történet tetszett, akkor biztosan tetszeni fog az új történetem is, Az utolsó látnok. Éshogy miért? Mert felfogjátok ismerni őket. :) 

Sziasztok!❤☺

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top