Epilógus
Sarah Roberts
1997. június 6.-2015. május 29.
,,Emlékedet őrzi mind, ki hű barát.
Elrabolt az ár élted hajnalán,
Fájdalmas szívünkből egy dallam kiált:
Mért vitt téged el ez a rút világ?"
-Michael szemszöge-
Álltam a temető közepén egy szál vörös rózsával kezemben. Fájó szívvel olvastam a sírfeliratot. Torkomat a zokogás keserű íze mardosta, hisz a szerelmem elhunyt, gyenge teste feküdt a sírkő alatti koporsóban. Életem szerelme. Az a lány akit halála előtti pár percben annyira megbántottam, ami még ha élne is megbocsájthatatlan lenne. Míg egy másik lánnyal csaltam nem jöttem rá, hogy igazán ő számít. Ő aki értem élt, s halt. Forró könnyeim utat törtek maguknak és térdre rogytam végső nyughelye előtt.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top