-Jézusom!-hallottam hangokat a távolból. Rémültek voltak. Éreztem, hogy valaki megfogja a karom, de nem tudtam mozdulni. Szép lassan kinyitottam a szemem. Láttam Michael rémült arcát felettem.

-Úristen! Jól vagy?-kérdezte aggódó hangon. Kicsit össze szedtem magam, visszagondoltam mi történt. 

-Öhmm...persze!-feleltem halkan, úgy hogy csak ő hallja.

-Tessék, egyél kockacukrot!-hozta oda Ash a cukros dobozt.Felültem a kanapén, kivettem egyet és a számba tettem.

-Nem ló ő, hogy kocka cukrot kelljen neki adni!-háborodott fel Calum.

-Te idióta! Az azért kell hogy normális legyen a vércukra!-förmedt rá Luke. Szerintem enyhén kiakasztották a történtek. 

-Jaaaa! Nem szóltam, bocsi!-emelte maga elé védekezően a kezét a kiwi. Bet odabújt Hemmohoz és valamit suttogott neki.

-Ash, légyszi megnéznéd neten hogy mi okozhat ájulást?-kérdezte Michael.

-Aha! -nyomkodta a telefonját.- Azt írja hogy a közönséges ájulás kiváltó okai lehetnek: a félelem, erős fájdalom, érzelmi megterheltség.-olvasta. Ashton az utolsóval a közepébe találtál! 

-Köszönjük Dr. Irwin! Megvan az ájulás oka.-mondta Bet.

-Igen, és mi az?-bámulta Cal.

-Érzelmi megterheltség. Fel tudsz állni?-kérdezte tőlem.

-Igen, azt hiszem.-és fölálltam. Kicsit bizonytalanul de fölmentünk az emeletre és bedobtam magamat az ágyba. Betty mellém ült.

-Nagyon megvisel az a mondat téged, igaz?-bólintottam.-De ne csináld ezt! Szeret!

-És te azt honnan tudod?-néztem rá.

-Elég feltűnő!

-Elmegyek fürdeni.-nem tudtam már mit mondani. Összeszedtem a cuccaimat és elmentem a fürdőbe.

~~~~~~~~

Egy óra kádban töltött idő után bementem a szobámba, és kit látnak szemeim?! Michael Clifford fekszik az ágyamba mosolyogva...alsógatyában. Tyűűűűha!  Hófehér volt a bőre. Egyáltalán nem volt izmos. Melléfeküdtem, de tartottam a távolságot. Jó nagy távolságot.

-Közelebb jöhetsz, nem harapok. Legalábbis, barátokat nem harapok.-barát. Közelebb mentem hozzá. Elvigyorodott és hirtelen elkezdett csikizni. Tudni kell rólam, hogy kibebaszott csikis vagyok és ha megcsikiznek, nem tudok mozogni. Ez most is így történt. Lefagytam és csak vergődtem meg visítva nevettem. Befejezte.

-Még hogy nem "harapsz"-rajzoltam macskakörmöket a levegőbe. Erre csak küldött egy 'bébi tudom hogy tetszett hogy hozzád nyúltam' mosolyt.  Megpöcköltem a fülét ami elkezdett vörösödni.

-Aucs!-kapott oda nevetve.-Ez fájt. -nevetett tovább.- Ezt most vissza kapod!-megfogta a csípőmet és szorosan megölelt. Így feküdtünk 10-15 másodpercig. Utána hirtelen fölkeltem és lerohantam a nappaliba, ahol a többiek  beszélgettek. Valamit nagyon susogtak. Érkezésemre felkapták a fejüket.

-Betty! Betty! Betty! Betty! -rohantam felé. Szegényt megint elrángattam. Biztos nagyon unhatja már hogy állandóan az én problémámmal kell foglalkoznia! Behúztam a fürdőbe.

-Mondjad!-szólt természetes hangon.

-Megölelt!-mosolyogtam. Lehet hogy csak egy baráti ölelés volt. Csak barát, nem akar semmit tőlem.

-Nah az nagyon jó!- lelkesedett. -Menj föl hozzá és kezdj el vele beszélgetni!-utasított. Fölmentem és visszafeküdtem mellé. 

-Van valami baj?-nézett rám riadtan. 

-Jah, nem, semmi. Minden rendben van.-mosolyogtam.-Kérdezhetek valamit? Cserébe te is kérdezhetsz.

-Persze! Mi lenne az?-az oldalára fordult és az arcomra nézett.

-Neked milyen lányok jönnek be? Csak úgy kíváncsiságból kérdezem.

-Nos, a hajszín nem számít. Legyen csinos, kedves, vicces. Nekem csak ennyi számít. És neked bejövök?-kérdezte. Kicsit kipirulhattam mert égett az arcom. 

-Hát...öhmm...tetszik a hajad meg jófej vagy meg minden. De nem vagyok beléd szerelmes. Nem is vonzódom hozzád.-hazudtam. Így jobb lesz. Nem tehetem tönkre a barátságunkat.Az este további részében beszélgettünk. Egészen addig amíg nyögéseket nem hallottunk.

-Luke átzavart, de még ide is lehet hallani Bettyt.-forgatta a szemét Mike.

-Mit csinál ez szegény lánnyal, fölnyársalja?-összenéztünk és mindkettőnkből kitört a nevetés. További egy teljes óráig hallgattuk (természetesen sírva röhögtünk közben) ahogy Bet variálta az 'ahh Luke', a 'baszdmeg Luke', a 'Jézusom Luke' és az 'Úristen Luke' felkiálltásait nyögésekkel. Élvezetes volt, mondhatom. 

~~~~~~~~~

Reggel arra ébredtem, hogy Michael átöleli a derekam. Nem akartam felébreszteni, meg amúgy is hülye lettem volna megszakítani a dolgot, amiről Mike valószínű nem tudott, mert mélyen aludt. Fél óra múlva a másik oldalára fordult, így fölkeltem és lesétáltam a konyhába valami reggeli reményében. Lent csak Bettyt találtam.

-Jóreggelt! -köszöntem.- Ebben a házban mindent hallani, mindent!-vágtam rémült fejet (azaz próbáltam), mire Bet szeme kikerekedett aztán enyhe röhögőgörcsöt kapott.

-Hoppá-nevetett.

-És, milyen volt az unokatestvéremmel toszni?-röhögtem.

-Nagyon jó!-mosolygott perverzen miközben húzogatta a szemöldökét.

-Oh, szóval tetszett a Lukey kuki.

-Lukey kuki?-nézett furán. Ezt a dolgot tegnap találtam ki. Nah igen, aki nem ismer azt gondolja hogy ártatlan, ma született bárany vagyok, de a legfehérebb rózsának is fekete az árnyéka, szóval aki nagyon jól ismer, az tudja hogy nagyon perverz vagyok.

-Ezt halgasd, tegnap nagyba fekszek az ágyban, Michael dumál nekem és hirtelen jön az ötlet.-meséltem.-Szóval hallgasd. Lukey kuki, Calum karó, Cliffoconda és Ashtondzilla.

-Jézusom!-tört ki belőle a röhögés. Lejöttek a fiúk.

-Hát ti min nevettek annyira?-kérdezte Luke. Bet odament hozzá, megcsókolta, majd hangosan megszólalt.

-Ez a nagyon hülye -mutatott rám röhögve- elnevezte a...farkaitokat. -mondta szinte visítva.

-Nah erre kíváncsi vagyok!-röhögött Cal.-Mondjad csak!

-Öhmm...-vigyorogtam.-Lukey kuki, Calum karó, Cliffoconda és Ashtondzilla.-nevettem. A többiekből kitört a nevetés.

-És te szereted a Cliffocondát, Sarah?-ugratott Ash.

-Mi? Nem!-vágtam rá hirtelen.-Bet van reggeli?-fordultam hozzá, terelve a témát.

-Valaki nagyon zavarba jött!-vigyorgott Luke, majd a könyökével megböködte Mikey oldalát. Mike csak állt a kómás tekintetével és miután leesett neki, hogy mit mondott Hemmo, széles vigyor csúszott az arcára.

-Luke!-szólt rá Bet -Ha veszel ki tojást, csinálok reggelit.-fordult felém.

-Ugyan már, van itt két tojás is amit a szájába vehet!-mutogatott Michaelre.

-Milyen kis erőszakos!-röhögött Cal.

-Mit csinálunk ma?-kérdezte Ash.

-Én arra gondoltam, hogy lemehetnénk a tengerpartra. -mondta Bet. Mindenki jó ötletnek tartotta. Csak egy gond volt. Mégpedig a fürdőruha. Azt venni kellett, mert otthon hagytam. 

-De előtte megyünk fürdőrucit venni!-mondtam. 

-Még szép hogy!-nézett rám mosolyogva Bet.-És Michael is jön velünk.

-Igenis asszonyom!-hülyéskedett.-Kérése számomra parancs.

-Szerencséd.-nézett rá Betty.

-És én?-háborodott fel Luke.

-És én?-folytatta Cal.

-Luke vigyázz, mert ha bemész a plázába el fog rabolni egy gonosz banán!-röhögött Ash.

-Jajj, ne!-játszotta meg magát Lukey.-Inkább itthon maradok és bosszúból elárasztom a fürdőszobát.-vonult fel. 

-Én csak azt nem értem, hogy Mikenak miért kell jönnie.-néztem Betre.

-Csak úgy.-vonta meg a vállát. Odalépett Mikeyhoz és valamit a fülébe súgott.-Öltözzünk és menjünk, mert még dél előtt oda akarok érni!

-Oké.-mondta Michael, majd Ő is fölment a szobájába. Én is ugyanígy tettem, kerestem magamnak valami egyszerű ruhát (sötétkék csőfarmer, pink azték mintás trikó HAKUNA MATATA felirattal) és megcsináltam a hajam. A sminket feleslegesnek tartottam, mert a fejem viszonylag tűrhető állapotban volt. Fölkaptam a táskám, beledobtam a pénztárcám és lementem a nappaliba megvárni a többieket.