-Most jöttünk ki, indultunk lefele.-mosolygott kedvesen Bet.

-M-mégis mióta á...álltok ott...mert...hát öhmm izé.-dadogott össze-vissza Mike. Lesétáltunk, Betty beleült Luke ölébe, nos, hát lovaglóba. Mit is mondjak, nem szégyenlős fajta.

-Gyerekek ne itt dugjatok már!-szólt be Cal.

-Jah! Legyetek tekintettel az egyedülállókra.-helyeselt Ash. Lukey rgy gyors csókot nyomott a lány szájára, legalábbis gyorsnak szánta. Kezdett elmélyülni a dolog. Betty elhúzódott, és a kanapéra ült, szprosan Hemmo és Michael közé.

-Amúgy abban a pillanatban léptünk ki az ajtón, mikor Ash fölszólt.-jelentette ki. Elindultam a konyhába.

-Mikey maradt a teából, amit főztél?-fordultam a fiú felé.

-Megittam.-közölte.

-Oké. Akkor főzök magamnak.-folytattam az utam. Sikerült találnom nagy nehezen egy kis teafüvet és éppen fölraktam főni, mikor meghallottam Betty hangját.

-Oda van érted.-szólalt meg hirtelen. Hátrafordultam, majd a szemébe néztem. Látszott rajta hogy komolyan gondolta. Nem akartam hinni neki.

-Az kizárt.-ráztam a fejem. Elnevette magát.

-Miért nem hiszel nekem?

-Mert tudom, hogy nem mondassz igazat.-ültem le.

-Nah jó, akkor ne hidd el. De benne vagy egy tesztben?

-Milyen tetszt?

-Csak válaszolj pár kérdésre.

-Hát legyen.

-Melyik dal jut eszedbe Mikeról?

-Ron Pope-A Drop In The Ocean...

-Mondj róla pár gondolatot.

-Vicces, gyerekes, bohókás.

-Haragszol rá?

-Egy kicsit. De mi a teszt lényege?

-Áh, semmi. Hagyjuk, egy kis hülyeség.-öhmm...oké. Ebben a pillanatban hallottam meg, hogy fütyül a teáskanna. Gyorsan levettem a gázról, majd öntöttem magamnak. Visszamentem a nappaliba, ahol a fiúk már a leghamarabbi koncertjükről beszélgettek. Február 25.-én repülőre szállok velük, és meg sem állok Tokióig. Aztán visszarepülünk.

-Készülj föl kiscsaj, mert Május 4.-én pedig Portugáliába megyünk. Olyan bulit csapunk majd.-mesélte Calum. Én csak bólogattam. Utánna olvastam, mikor hova megyünk, és őszintén, nem maradunk sokáig egy helyen. Dehát, az élet habzsolva jó! 

-Michael, mondd csak, hogy néz ki az a lány akibe halálosan bele vagy esve?-kérdezte Betty Mikeot.

-Igen, Michael...mondjad csak!-helyeseltek gonosz vigyorral a fejükön a srácok. Mikey arca bevörösödött és fölrohant a szobájába. Milyen fiú ez, hogy ilyen könnyen zavarba lehet hozni? A többiekre néztem, akik csak biccentettek az emelet felé, hogy menjek utána. Fölsétáltam és kopogtam. Nem vártam meg míg visszajelez, csak benyitottam. Világos volt. Két fal fekete, kettő pedig fehér színű volt. A falon egy-két színes kép volt. Ő és a srácok voltak rajtuk. Az ablakon tűzpiros sötétítő lógott. Alatta volt egy hófehér radiátor. Mellette négy kisebb méretű erősítő, két elektromos és két akusztikus gitár ácsorgott. Az ágyon a függönnyel megegyező színű takaró, néhánny díszpárna és egy füzet hevert. Vele szemben egy hatalmas tv volt, egy alacsony szekrényszerűségen. A padló sötétbarna. 

-Szia!-szólaltam meg halkan. Ő az ágy szélén ült és a lábfejét nézte, mintha olyan érdekes lett volna. Hangomra fölkapta a fejét, és bánatos hangon megszólalt.  

-Hello!-mondta, majd megveregette maga mellett a helyet. Odaballagtam és leültem mellé. 

-Figyelj, a fiúk nem akartak téged megbántani. Csak tudni szerették volna hogy hogy néz ki az a lány. Nekem nyilvánvalóan nem fogod elmondani, hiszen nincs túl jó kapcsolatunk, de ha megkértél volna akkor eljövök.-hadartam. 

-Oh, pontosan tudják hogy néz ki. Csak szívatni akartak, mert tudják hogy nem akarom elmondani rajtuk kívül senkinek a dolgot. 

-Így már világos. De ugye nem haragszol rájuk?

-Nem. -rámnézett.-Tudsz FIFA-zni?

-Nem igazán.

-Akkor más Play Station játékkal játszani?

-A Call of Duty az megy.

-Nagyszerű.-felállt és kutatni kezdett a tv alatti szekrényben. 

-------------

-Jöhetek?-hallottuk meg Luke hangját.

-Jah.-szólt ki Michael, miközben koncentrált a játékra. A szőkeség benyitott és ledőlt mögénk az ágyra.

-Hát ti mi jót csináltok? Felszívodtatok 3 órára. Már kezdtük azt hinni hogy khmm... De azt tuti hallanánk. Michael nem egy halk emberke. Meghát, Sarah te sem lehetsz túl halk, főleg mikor Michael mérete...-mindkettőnk arca kezdett vörösödni. Félbeszakítottam Hemmo gondolatait, amit sajnos nem tartott meg magának, hanem jobbnak érezte ha megosztja velünk.

-Jólvan Luke, értjük!-figyeltem el a játékról. De éppen csak egy pillanatra, nehogy a végén még kinyírjanak. Lukey fején elégedett vigyor volt. 

-A francba! Meghaltam.-dőlt hátra, egyenesen a szöszi mellkasára Mike. Én csak nevetni tudtam, ahogy Piroska teljes erővel rajta maradni a piercingesen, miközben az ott szenved. Egy bolond (jelen esetben kettő) százat csinál, én is rájuk feküdtem. 

-Nemár! Összenyomtok! Két őrült, Betty segítség!-ordibált Luke, sajnos hiába mert Bet nem igazán hallotta meg. Nagynehezen kiszabadult. És odasúgott Mikeynak valamit, de olyan halkan hogy még véletlenül se hallhassam meg. Mike csak bólogatott. Lementünk, majd éjszakába nyúlóan beszélgettünk a turnéról. 

-----------

Reggel (pff...márha a 12 órát reggelnek lehet mondani) kómásan levánszorogtam a nappaliba és egy kék fejtetővel találtam szembe magam.

-Ez meg mikor lett ilyen?-csodálkoztam, miközben mostmár nem Piroskát néztem, mert ugyebár kék hajjal nem lehet Piroska. Szélesen elmosolyodott és szólásra nyitotta száját.

-Reggel festettem be.-jelentette ki büszkén.

-Nem fodrász szokta csinálni a hajad?-néztem rá furán.

-De, de beteg lett és én pedig nem tudtam várni amíg meggyógyul. Befestettem magamnak.

-Szép munka, mintha igazi profi készítette volna.-mutattam fel a hüvelykujjam. Erre mégjobban elvigyorodott. Bólintott egyett köszönetképpen.

-Van reggeli. A többiek elhúztak. Luke Bettyhez ment, Ash és Cal meg valami ismerőséhez, szóval csináltam neked is.-mosolygott kedvesen. Bementem a konyhába, és éppen szedtem volna magamnak a rántottából, mikor odajött. -Hagyd, ülj le, majd szedek én neked.-kezdte el a tányérra rakni, mellétett egy szelet kenyeret és öntött narancslevet is. Elémrakta.

-Köszönöm!

-Ugyan már!-legyintett. Megkóstoltam és nagyon finom volt. Nem tudtam hogy Ő ilyet is tud, de úgy látszik igen. Megettem, majd felkeltem és kimentem a nappaliba.

-Egy új játékot? Tegnap rendesen eltoltad.

-Rendben. Hát igen, Luke elterelte a figyelmemet.-indult fölfelé. Beültünk a szobába és játszottunk.

--------------

-Jöttünk!-hallottuk Luke és Ash hangját a földszintről. Kinéztem az ablakon és láttam hogy már korom sötét van odakint. Hogy repül az idő, ha az ember jól szórakozik!-Ti mit csináltok?-nyitott be.

-Jajj már megint megy a Call of Duty. Tegnap is ezért tűntek el három órára.-jelent meg mögötte Lukey.-Hú haver, jó a hajad!-mosolyodott el. 

-Jah, nagyon eltalálta Stacy.-helyeselt mosolyogva Ashton.

-Most nem Stacy csinálta, lebetegedett. Én voltam a tettes.

-Magadnak festetted?-kerekedett el a szemük.-Tök király!-vigyorogtak. Komolyan mondom rosszabbak mint a lányok! Mondjuk azért jó hogy ennyire tetszik nekik a másik külseje, és nem cukkolják miatta. 

-Mike nem akarom hogy PS függővé tedd az unokahugom!-nézett rám Luke. 

-Nem fogom, Luke. Vagy mégis, de már ha...-innentől a fejével és a szemével kommunikált, amit Hemmo megértett, de én nem.-akkor úgy is...-mozgatta tovább a fejét. Ez valami titkos jelrendszer lehet, amit csak ők négyen értenek.-akkor már nem mindegy?

-Hogy mivan?-néztem értetlenül rájuk.

-Nem kell azt neked tudni.-kacsintott Ash.