12. rész
2015. 02. 21. 15 óra
Ashton éppen a csomagtartóba rakja a cuccainkat. Nem a saját kocsijába, hanem egy kisbuszba.
-A hangszerek rendben vannak. Ti megvagytoksrácok?-jött oda John. John Feldmann a srácok munkatársa. Segít nekik dalt írni, ő szerveziu a koncerteket stb. Mondhatjuk hogy ő a managerük.
-Öhm, én még nem. Fönt maradt a MacBookom.-mondtam.
-Rendben, futás föl aztán indulunk.-mosolygott rám. Kedves ember, már amilyennek ez alatt a 2 óra alatt megismertem. Én már rohantam is föl. Vissza értem vele és egy aranyos szőke kislányt vettem észre, aki egy fekete autóból szállt ki.
-Papi!-kiálltotta, majd átfutott az úton, egyenesen Johnhoz és a nyakába ugrott. Mögötte egy barna hajú, magas nő sétált.
-Szia, kicsi kincsem!-üdvözölte, majd felkapta.
-Mikey!-fordult a háttal álló, már kopott hajszínű emberke felé. Michael hatalmas mosollyal az arcán megfordult, majd vidáman odaszökkent (?).
-Stacy!-vette el Feldytől a lányt. Stacy megpuszilta az arcát és szorosan megölelte a nyakánál.-Mi újság?
-Semmi. Jöttem köszönni apunak, mert eddig Hannahéknál voltam.-mesélte.
-Igen?! Mi jót csináltál Hannahéknál?-ült le a kisbuszba és a combjára ültette.
-Játszottunk. Képzeld van olyan Barbieja aminek be lehet színezni a haját. És csináltam neki olyan rózsaszínt, mint amilyen neked volt.-ecsetelte. Mike elmosolyodott.
-Stacy....a fiúknak menniük kell, ha nem akarják lekésni a gépet.-jött oda a nő. Michael letette a kislányt.
-Sziasztok!-köszönt, majd elment az anyukájával. Beültünk a kisbuszba. A sofőr körbekínált mindenkit csokival. Calum sikeresen belém kente.
-Calum! A nadrágom!-hisztiztem.
-Oh! Bocsi!-megnyalta az ujját, majd dörzsölni kezdte a zöld gatyámat a térd részénél.
-Fujj! Hagyd!-röhögtem.
-Nem! Mingyárt kijön!-dörzsölte tovább.-Kész!-kiáltott fel és ránézett. Elhúzta a száját. Csak odébb kente. Michael a másik oldalamon ült. Röhögve nézte a szerencsétlenkedésünket.
-Szerintem hagyjátok.-nevetett. Cal föladta. Negyed óra múlva odaértünk a reptérre. John előszedett egy kosarat tele útlevéllel.
-Mindenkié nálam van? Sarah?-kérdezte.
-Én még nem adtam oda.-válaszoltam. Kutatni kezdtem a táskámban. Baszki! Otthon hagytam. Már az aljában turkáltam, mikor éppen készültem pánikrohamot kapni. Ja, mégse. Megtaláltam és odaadtam neki.
-Nem lehetne, hogy megint odaadd nekünk?-kérdezte a kék hajú.
-Persze, Michael, hogy megint elhagyd mint Chicagoban! Na szóval, minden nálam van. Mehetünk!-szállt ki. A srácok hozták a sporttáskáikat, Michael pedig elvette tőlem a bőröndjeimet, míg Bet szenvedett a hurcolásukkal.
-Lucas Robert Hemmings, nehogy segíts! Még a végén nem kell szenvednem vele! Nézd meg, Clifford elvette Sarahtól a baszott csomagjait!-szólt Luke után. A szöszi megállt és hátrafordult.
-Hjajj,-sóhajtott.-add már ide őket!-kapta fel a táskákat. Mellénk sétált.
-Mi van? Hisztis az asszony?-nevetett Michael.
-Egész éjjel nem aludtunk.-vigyorgott Hemmo.
-Azt vettük észre. Szerintem egész Sydney ébren volt miattatok.-közöltem a tényt.
-Haver, remélem rendesen védekeztek.-röhögött Mike.
-Michael, nem vagyok hülye.-nézett rá komolyan. Mindenki becsekkolt és fölszálltunk a magángépre. 32 óra repülés vár ránk. Az rohadt sok. Előszedtem az iPodom és bedugtam a fülem. Michael mellém ült, majd kitépte (a szó szoros értelmében) az egyik fülemből a headsetet és bedugta a sajátjába.
-Ugye tudod hogy ez nem túl higiénikus?-néztem rá.
-Átálltál rockra?-hagyta figyelmen kívül a kérdésem.-Mi ez?
-Igen átálltam és Oceans Ate Alaska.
-Végre! Nem Justin Bieber! Büszke vagyok. De ez brutál egy zene, mi ez a gonosz törpe scream?-röhögött.
-Nem tudom, de nekem tetszik.
-Oké, te tudod.-rakta vissza a fülest a fülembe. Tovább hallgattam, majd elaludtam.
~~~~~~~
Arra keltem, hogy Michael simogatja a hajam (?). Kinyitottam a szemem és ránéztem.
-Jó reggelt szépség!-mosolygott.
-A válladon aludtam?-kérdeztem.
-Igen, és milyen jól tetted!
-Mennyit?
-Nem tudom. Én is egy fél órája keltem föl.
-Luke!-szóltam az előttünk lévő üléshez.
-Hmm?-fordult hátra.
-Mennyi van még az útból?-kérdeztem.
-25 óra.-mondta.
-Nézzétek!-fordult hátra Bet és megmutatott egy képet, amin én Michael vállán alszok, ő pedig átkarol és úgy szuszog.-Olyan cukik voltatok!-vigyorgott.
-Az jó!-mondtam.
-Oh! Ezt át kell küldened!-hajolt előre a színeshajú.
-Oké! Átküldtem Facebookon és Twitteren is.-közölte Betty.
-Azta! Jó gyors vagy!-ámult el Michael.
-Egy lépéssel előtted járok, drágaság!-kacsintott. Mike fölment Twitterre és letöltötte volna a képet (ami természetesen nem ment volna neki...észlény!) mikor közbeszóltam.
-A Twitter automatikusan lementi a képet amit üzenetbe kapsz.-világosítottam fel.
-Basszus, tényleg!-csapott a homlokára. Kilépett, majd belement a galériájába. A kép ott virított.-És most ezt beállítom háttérképnek.-közölte.
-Michael, nem vagyok a csajod, hogy én legyek a kezdőképernyődön.-mondtam.
-Még nem.-jött oda Calum.-De még lehetsz. Ez egy nyílt titok. Legalábbis előtted.
-Cal fogd már be a szád!-szólt rá Luke.
-Mi?-nézett furcsán, majd ajkai elé emelte a kezét.-Jaj, bocsi! Sasa, felejtsd el amit mondtam. Azt sem tudom mit beszélek, annyira fáradt vagyok.-beszélt. És ezt mégis hogy felejtsem el Calum Hood, mikor már kimondtad eléggé hangosan?
-Hát azt látom, nem akarsz aludni?-mutatott Luke az egyik ülés felé.
-Öhm...de! Már megyek is!-és elsétált. Pár perc múlva rezgette a telefonom. Calum írt, de mielőtt megnézhettem volna, Mikey beszélni kezdett.
-Neked még iPhone 5 van?-kérdezte.
-Igen.-adtam egyszerű választ.
-Akkor már tudom mit kapsz szülinapodra tőlem.
-Mit?
-IPhone 6 Plust. Már mindenkinek az van. Calumnak fehér, nekem fekete, Ashnek arany, Lukenak szintén fekete és Bettynek is arany. Ő mondjuk kihagyta az 5öt mert neki három héttel ezelőtt még 4 volt, aztán beszerzett egy 6 Plust, mert összetörte az előzőt.-dumált.
-Értem. Nos, fölösleges lesz, mert azt terveztem, hogy a jövőhéten veszek egy újat.
-Neked melyik színbe tetszik a legjobban?
-Fekete.
-Az a legjobb szín.
-Aha.-megnyitottam az üzenetet.
From: Calum
To: Sarah
Ha leszálltunk beszélnünk kell...egy kávéban benne vagy?
From: Sarah
To: Calum
Aaha...hol?
From: Calum
To: Sarah
Valahol csak találunk egy kávézót
From: Sarah
To: Calum
Oké
~~~~~~~~
Sziasztok! Ez a rész most egy kicsit rövid lett sajnos, de majd írok kárpótlásul egy hosszabbat is valamikor. A történet elérte az 5200 megtekintést, amit nagyon köszönöm nektek! Szeretlek titeket! ♥♥♥
Puszi: Csengi! ♥
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top