851. október 12.

Mikasa az irodájában tette rendbe a jelentéseit. Fáradtan dőlt hátra a székén. Alig egy hét választotta el őket Shingosina visszafoglalásától. A szíve a torkában dobogott a puszta gondolattól. Retteget újra a falakon kívülre menni. Félt a haláltól ,de nem is igazán a saját halálatól. Jobban agódot Rivaille-ért , Armin-ért vagy az öcsjéért.
- Minden rendben lesz - nyugtatta magát gondolatban. - Minden rendben lesz - fújta ki a levegőt. Ekkor kopogás zavarta meg a gondolatait.
- Szabad ! - szólt ki egy ásítás kíséretében. Az ajtó kitárult és Eren lépett be rajta.

Mikasa értetelenül nézzte a testvérét. Mióta a fiú megbocsájtott Shila-nak nem igazán beszéltek. Inkább csak hivatalos ügyekben ,hisz Mikasa nem bocsájtotta meg ,amit mondott. Túl büszke volt ahoz ,hogy ő nyisson a fiú felé. Igaz ,hogy ő ütötte meg a testvérét ,de Eren joggal kapta azt a két pofont. Már régóta érlelődött Mikasa-ban az elfolytott harag és lenyelt sérelmek. Már régóta folytotta el magában és nyelte le Eren minden egyes szavát. A shifter fiú pedig dacból nem akart beszélni a nővérével. Az ő büszkesége sem engedte ,hogy megalázkodjon és elismerje a lány igazát. Még akor sem ,ha magában igen is egyet értett vele. De végül, Shila hosszas unszilására úgy döntött, hogy ő fog nyitni.

Egy darabig némán álltak a kínos csendben.
- Szóval - szólalt meg végül Eren. - Nos.....Én....Én szeretnék bocsánatott kérni - nézzet mélyen Mikasa sötét szemeibe.
- Bocsánatott ? Tch , mégis miért ? - kérdezte sérteten az ifijú alhadnagy.
- Mindenért - motyogta Eren. - Amiért számon kértem rajta Rivaille-t. Amiért kiabáltam veled. Amiért kurvának neveztelek. Szóval mindenért. A nővérem vagy és szeretlek. Egyáltalán nem volt jogom olyanokat mondani - fejezte be végül hosszú monológját Eren.

Kifújta a levegőt és várta a következményeket. Mindenre fel volt készülve. A kioktatásra , a kiabálásra és a néma szemmel elkövetett gyilkoságra is. Mindenre ,de ami történt arra nem számított. Mikasa lassan felállt és az öcséhez lépett. Egy pillanatra a szemébe nézett. Eren egy kicsit meg is rezzent a másodpercnyi szótlanságtól. Csak álltak ott majd Mikasa szorosan az ölelésébe vonta a fiút.
-Mi a farancért vártál eddig te barom - ölelte magához még szorosabban az öcsjét. Eren megnyugodva ölelte vissza a lányt. Hiányzott neki a külön töltött hónapok alatt. Hisz Mikasa a testvére volt. Szerete és ismerte. Talán Mikasa érzett valamit Eren iránt. Talán Eren is érzett többet a lány iránt testvéri szeretetnél ,de az elmúlt. Elmúlt mikor egy fehér hajú lány ,tele rejtélyekkel belépett az életébe. És Mikasa érzelmei is lassan elhalványultak mikor feltűn Rivaille. Végül pedig nem maradt más csak a forró és önzetlen testvéri szeretett.

***

Eren fáradtan indult vissza a szobájukba. Még néhány kísérletett végeztek rajta. Nem volt különössbben nehéz ,de nagyon elfáradt. Mikor belépett a szobába Shila már az ágyukban feküdt. Összekucorodva ,mint egy kis cica. Eren elmosolyodott és belesimított a fehér tincsekbe. A lány erre kinyitotta fekete szemeit.
- Aludtál ? - kérdezte Eren és Shila mellé ült.
- Csak pihentem - ült fel a lány is és megfogta a párja kezét. A shifter fiú felállt és a szekrénynhez ment. Kirángatott belőle egy tiszta inget és alsónadrágot ,majd fel is vette. Shila eközben az oldalára fekve nézte őt. Szemei alatt sötét karikák éktelenkedtek. Arca és alakja nyúzott volt. Ahogy Armin mondta már a lélegzés is nehezére esett és ez minden egyes átvátozás után egyre csak rosszabodott. Már két hete nem volt a titán alakjában ,éppen ezért nem volt olyan szörnyű a helyzet ,mint közvetelnül az átváltotozás után. Akkor tényleg úgyérezte ,hogy azzonal meghal ,de erőt vett magán. Senki ,még Eren se tudta ,hogy mekkora fájdalmai vannak. Pedig azok a fájdalmak brutálisabbak voltak Zeke kínzásánál ,hisz nem sebek voltak ,amik össze tudtak forrni. Ez egy folyamatos nyomás volt a testének minden egyes miliméterén. A bőre lassan szétszakadni készült. A belei és a gyomra pedig fel akarta mondani a szolgálatott. A veséje sem működött már rendesen legalább egy hónapja. A tüdejét is összepréselte a gyermeke. Nyelni is alig tudott ,de folyton éhes volt ,akár a krumpli lány Sahsa. Így erőt vett magán és a gyermekük érdekében evett. Evett ,lélegezett és élt ,hogy világrahozhassa.

- Shila - simított Eren a hátára. - Jól vagytok ? - simogatta meg a lány hasát.
- Igen - bújt a fehér tigris a párjához.
- Nem is tudom miért -motyogta Eren a lány hasát simogatva. - De folyton az elsőn jár az eszem - ölelte magához a lányt. Shila szája keserű lett a gondolattól. Kétszer próbálkozott be Eren-nél. Egyszer leitta magát a sárga földig. Remélet ,hogy majd az alkohol elnyomja az érzelmeit ,hogy Eren kiszolgálhasa magát a testéből ,de ő ne érezzen fájdalmat. Ekkor Eren tapintatból elutasította. Elkülte ,de nem elutasítóan.

-Shila részeg vagy - tolta el magától a lányt.
- Nem baj - szuszogta a fehér tigir ,miközben a keze Eren ágyékához tévedt. A fiú megfogt a kezét és felvezett a nyakához ,majd óvatosan eltolta magától Shila-t.
- Most menyj és feküdj le.......

A második ilyen alkalom az 57. Felderítőút előtt volt. Mikor Eren-t a rémálmai kínozták. Shila bement hozzá és próbáta megnyugtatni. Akkor kényszerből adta magát Eren-nek. Szorosab lehunyta a szemét és összeszorította a fogát. Csak a nagyon mély nyögések szakadtak ki belőle ,mert maga az aktus egyátalán nem volt fájdalmas ,de Shila mégis szenvedett. A büszkeségén esett óriási folt. Úgy érezte magát ,akár egy rossz kurva. Egyszerűen széttárta a lábát ,hogy irányíthasa a fiút. Sose bocsájtotta meg magának ,hogy ilyen aljasan kihasználta azt ,hogy Eren férfiból van.

- Meg tudsz nekem bocsájtani ? - nézett a fehér tigris a kedvesére.
- Nem a legelsőre - mondta Eren és megfogta az álát. - Hanem az elsőre - nézzet mélyne a fekete szemekbe. Ettől az emléktől már Shila is elmosolyodott. Az volt az első olyan dolog ,amit nem kényszerből tett. Amikor Eren kimondta azt a szót ,amit Shila már nagyon régen hallot ; szeretlek. Akkor érezni kezdett Eren iránt.
- Szerinted , akkor estél teherbe ? - kérdezte a fiú. Shila bele veszett a gyönyörű zöld szempárba.
- Armin szerint akkor lehetett -felelte. - Után el is tüntem -motyogta. Ekkor Eren felállt. Az asztalhoz sétált és elő vett egy kisebb lapot ,majd Shila elé tette. A lány végig futotta a sorokat.
- A levelem - nézzet fel Eren-re. - Végig megőrizted ? -meredt értelenül a párjára.
- Igen - felelte a fiú és visszafeküdt a kedvese mellé. - Elolvastam ,minden nap ,újra és újra ,de még akkor sem értettem -motyogat Eren ,hisz csak később értette meg ,hogy Shila elmenekült. Menekült az élet és a szerelem elől ,hogy Zeke-nek adhasa Eren-t. Elmemekült Eren közeléből ,hogy újra megalkothassa a maszkját. A maszkot ,ami mögé az érzéseit és a fájdalmait rejtette. Elmenekült ,hogy érzelem mentesé tudjon válni és hogy egyedül legyen. Elmenekül ,hogy újra kiírtson magából mindent. Hisz legvadabb álmaiban sem gondolta ,hogy egyszer még képes lesz szeretni.

***

Shila újra azon a rejtélyes fehér helyen ébredt. Lassan felült a földről ,amit különösen hidegnek érzett. Várt egy darabig ,de mikor nem jelent meg senki hangosan sírni kezedtt. Elrejtette a könnyeit még Eren előtt is. Csak sírt. Sírt ,mert retteget. Közel voltak a harchoz és érezte ,hogy valami történni fog. Érezte a csontjaiban és az ereiben. Sose vallotta be ,de félt Zeke-től. Nem akart elveszítrni Eren-t vagy a gyermekét. Az arcát a kezébe temette és hangosan zokogott.

- Miért sír néni ? - kérdezte ekkor egy hang. Shila erre felemelte a fejét. A lány térdelő alakjával szemben egy fiú állt. A szemek melyek egyszere voltak zöldek és kékek értetlenü fürkészték a zokogó Shila-t. Haja vöröses volt és az arca. Az arca olyan volt Shila számára ,mint egy emlék. Egy kép ,amiről nem tudta ,hogy honnan ismeri. De tudta ,hogy találkozott már ezzel az arccal.
- Miért sír néni ? - kérdezte a kisfiú újra ,mikor már Shila alaposan megnézte az arcát.
- Mert nagyon félek - törölte le a könnyeit Shila és kesernyés mosolyra húzta a száját.
- Apukám szerint a sírás nem old meg semmit - mondta kisfiú és egy zsebkendőt nyújtott a fehér tigrisnek.
- Apukádnak igaza van - motyogta Shila és megtörökte a szemét a zsebkendővel. Ahogy nézzte a fiút egyre ismerősebb lett neki. Vonásai tiszták voltak és férfiasak. A fehér tigris próbálta megfejeteni a számára oly ismerős arcot ,de minnél jobban kutatott az emlékeiben ,annál kevésbé tudta ,hogy ki lehet a fiú.

- Hogy hívják fehér hajú néni ? - kérdezte a kisfiú kíváncsian.
- Shila vagyok - felelre a nő és kezet nyújtott.
- Markus Jäger - rázzot kezet a fiú mosolyogva. Shila szemei elkerekedtek. Ekkor felismerte a fiú arcában Zeke-t. Minden egyes vonása a férfira hasonlított. Kivéve a szemeit,melyek kéken ragyogtak és a haja vörösét ,amit az anyjától örökölt. Shila akkor látta életében először Markus-t.
- Ma...Markus - dadogta és megfogta a kisfiú vállát. - Hány éves vagy ? -nézett mélyen a tenger szín szemekbe.
- Hét - mutatta Markus az ujjával is. Shila ekkor mindent megértett.

Ott állt előtte a kulcs. 845-ben azért törték át a falat Zeke emberei ,hogy megszerezék Eren-t és az anyját. Carla-t sikerült is megenni Zeke anyjának Tora-nak ,de Eren-t nem tudták elfogni. Ezután Zeke elkezdte összegyűjteni a kilencek vérvonalának többi tagját. Szöksége volt rájuk ,hisz aki az egyesített erőt birtokolja nem csak titan erőkkel bír ,hanem halhatatlanná is válik. Shila csak ekkor értette meg ,hogy Zeke nem magának akarts ezt az erőt ,hanem a fiának. A gyermekének ,akit mindenél jobban szeretett ezen a világon. Ezért volt szüksége minden egyes alakváltóra ; Reiner-re , Berthold -ra , Ymir-re , Ella-ra , Annie-re , Eren -re , Tora-ra , Shila-ra ,sőt még saját magát is hajlandó volt feláldozni ,hogy a fia élhessen.

Shila nem is értete ,hogy miért ,de a szemei könnyezni kezdtek. Talán a megkönnyebbülés járt át a testét. Csak mosolyogva sírt. Végre nem volt előtte több titok. Minderől lehulott a lepel és megértette Zeke minden egyes lépését.
- Köszönöm Markus - mondta nevetve Shila ,ahogy a fehér fény el kezdte elnyelni őt.
- Köszönöm - veszett végül a hangja a fényeségbe.

Hello tücskök !❤
Nagy nehezen ez a rész is megszületett. 😅😅