- Mikasa - szólalt meg hirtelen Jean mikor kis csoportokban várták Erwin Smith-t a falon.
-Hm- nézett fel a lány. Éppen valahol egész máshol járt. A tegnap éjszakában , Rivaille hadnaggyal egy ágyban. Sajnálta ,hogy nem tett semmit ,de tudta , hogy kétszer ennyire bánná ha bármit tett volna.
-Mintha a hadnagy egy kicsit..hm.. kedvesebb lenne hozzád - tette meg a bátor kijelentést Armin.
- Ő rangban túl magas nekem - felelte Mikasa kis hallgatás után, egy halvány szinte láthatatlan mosoly kíséretében.
- Mert minden másban nem ? - kérdezte Eren nevetve. Mikasa elmosolyodott és finoman vállon lökte az öccsét ,aki továbbra sem hagyta abba a nevetést , sőt Jean és Armin is rákezdett.

Rivaille messziről figyelte a lányt és Eren-t. Ha nem is valotta be soha féltékeny volt a fiatal shifter-re. Féltékeny volt az erőre ami a barátságukban rejlet. Arra hogy Armin akár milyen gyenge és erőtlen a halálba ugrana Eren-ért. Kiállt mellete amikor szavak kelletek a tettek helyet és a pokolba is követte. Nem árulta el pedig megtehette volna. Mikasa a tettek és nem a szavak embere és pontosan ezért bármit megtenne Eren-ért. Ezt be is bizonyította amikor a nőstény óriás elrabolata a fiút. Utána mentek válalva ezzel akár a halált is. Mikasa megvédi , követi és feltételnélkül szereti Eren-t. Rivaille erre a feltétlen szeretetre volt féltékeny. Erre az önzetlen ,forró, testvéri kötelékre ,ami hármuk között volt. Soha nem kérték egymást ezekre a tettekre ,de mindig megvédték egymást. Rivaille tekintette még mindig Mikasa-n függöt.

- Akkor biztos ? - kérdezte Erwin kirántva a hadnagyot a gondolatai közül.
- Biztos - morogta Rivaille és még mindig nem vette le a szemét a lányról.
- Megbízom bennetek -gondolta a triot figyelve. - Remélem méltók vagytok a bizalmamara.

Eren-nék még mindig kis csoportban álltak és beszélgettek.
- Mikasa Ackerman ,igaz ? - kérdezte egy öblös férfi hang. Mindannyian vigyázba vágták magukat , mert a Mikasa mögött álló férfi nem más volt ,mint a parancsnokuk ; Erwin Smith.
- Uram -felete Mikasa határozottan és szalutált.
- Jöjjön kadét ! Beszélnünk kell ! - utasította Erwin és arébb sétált. Mikasa követe bár nem értette a dolog miértjét.

- Néhány hete a hadnagy kérelmezte , hogy léptessem elő alhadnaggyá. Tudja , hogy ez mit jelent ? - kérdezte a parancsnok fürkésző pillantással. Mikasa-ból egy pillanat alatt eltűnt minden gátlás ,minden félelem. Minden kifogássa megszűnt abban a pillanatban. Érezte ahogy a testét elönti a forróság.

- Igen uram. Tisztában vagyok vele , hogy nem irányíthatok önállóan senkit és semmit ,de ha bármi történik a hadnaggyal én lépek a helyére - elgondolkodott a mondat második felén és érezte ,hogy nem akar hadnagy lenni még jó darabig.
- És Rivaille hadnagy esetében még valamit -folytatta Erwin. - Ha velem bármi történik Rivaille teljes körű belátást kap abba amit jelenleg tudok. Ha én meghalok a helyemre Rivaille lép. Ha előléptettik vagy , ha meghal pedig ön ha elfogadja az előléptetést. A feladata az lenne amit Rivaille most csinál. Vigyázni a Jäger fiút éjjel-nappal és kiképezni az elitet. Felfogta , hogy ez mit jelent?
Mikasa úgy érezte , hogy Erwin torkából Isten szavai dörögnek és amit mond nem kérdés, egyenesen parancs ,amit teljesíteni kell.
- Igen megértettem ! - válaszolta az izgalomtól reszketve.

- És ezek után még mindig hajlandó alhadnagyá válni ? - kérdezte a parancsnok és a tekintetével lyukat égetett a fekete farkas lelkébe.
- Igen , ha a hadnagy ennyira megbízik bennem nem állok a tervei útjába - mondta Mikasa szintén szikrázó szemekkel. Erwin halványan elmosolyodott és bólintott.
- Úgy tűnik Rivaille még is csak jó embert választott - gondolta elégedetten , büszke volt a hadnagyára. Végre megtalálta a következőt ennek a lámyanak a személyjében.

- Sorakkoz ! - a parancs ,mint a penge úgy szelte át a megfagyott levegőt. Erwin a csapat elé lépett és megköszürülte a torkát.
-Ezennel bejelentem -kezdte minden nemű bevezető nélkül. - Mikasa Ackerman előléptetését kadétből alhadnaggyá , Rivaille hadnagy személyes kiképzetjévé.
A tömeg halk pusmogásba kezdett ,ahogy Mikasa oda sétált a hadnagyhoz.

A 104-es egység tagjai kérdőn összenéztek ,de csak meglepett pillantásokkal találták magukat szembe. Eren a mellete álló Armin-ra pillantott ,de csak a fiú tanácstalan tekintetével találta szembe magát. Jean dühös volt , hiszen így még kissebb esélye volt Mikasa közelében lenni. Annie és Historia inkább furcsálták a dolgot , hiszen Mikasa sosem mutattot nagy dolgokat vezető pozícioban ,még a kiképzésen se. Az egyetlen aki nem volt meglepve az Shila volt. Sejtette mire készül Rivaille és tudott a férfi titkos vágyairól is.

- Nem akarok csalódást okozni neki - gonolta Mikasa ahogy odalépett Rivaille-hoz. - Úgy is annyit szenvedett már.
- Ackerman egy szóra - mondta Rivaille és a fejével intett , hogy kövesse. A lány pedig követte is , csak néhány lépést mentek arrébb míg a fal széléhez jutottak.

-Innentől kezdve mindent amit teszel a nevemben teszed - kezdte Rivaille és szembe fordult a fekete farkassal. - Bányj bölcsen a hatalmaddal szaros ! Értetted kölyök ? - a férfi szavai tárgyilagosak voltak, de bujkált bennük egy fajta melegség.
- Nem fogok csalódást okozni - felelte a lány gyengéden.
- Rendben - mondta Rivaille mogorván és elfordult.
-Rivaille - szólt utána a lány, amire a hadnagy megfordult és a kérdő pillantással a fekete farkas szemébe nézett. -Köszönöm! -mondot köszönetett újra mosolyogava Mikasa.
-Tch, most tényleg nincs mit - cicegett a hadnagy . - Ez tényleg csak rajtad múlt és a képeségeiden - folytatta és közelebb lépett a friss alhadnagyához. Hirtelem ODM felszerelés hangja törte meg a levegőt , mind a ketten felkapták a fejüket.
-Meneküljetek innen ! - kiáltotta egy ( Mikasa számára ) furcsán ismerős hang.
- Ymir - ismerte fel azzonal ,de mire elindulhatott volna valaki megragadta a karját majd a mellénél fogva az ingét a fal széléhez tartotta.

Hi !
Remélem teszett!
Helyesírási hibákért bocsi !
Érdekeség : a fent látható kép az egyik kedvencem.😍😍😍😝😜