-Khm... Elnézést! Maga ott!

-Mit akar?-mordult fel a rohamosztagos. Nem szerette, ha megzavarják a munkája elvégzése közben, ugyanis sok bajtársával egyetemben, tartott Kylo Rentől, ezért nem akart leállni csevegni senkivel sem. Főleg nem egy lázadóval.

-Kylo Ren azt mondta, hogy vezessen el a kabinjába. Szerintem jobb ha igyekszik, nehogy megint cirkuszoljon. Ki tudja, hogy járhat, ha nem teljesíti a parancsát.

-Miért akarná, hogy a hogy a kabinjába vezessem?-kételkedett.

Teresa oldalra biccentett fejjel nézett szúrósan a rohamosztagosra, aki egy "oh" felkiáltás ideje alatt megértette, hogy mire gondol a nő. Ezek után tétován eloldozta, majd elvezette őt addig a bizonyos kabinig. Nem volt kifejezetten messze, így a rohamosztagos pont vissza tudott érni, mielőtt megérkezett volna Kylo.

Teresa szívverése felgyorsult, amikor az ajtó előtt találta magát. Értett a kódokhoz, egy egyszerű ajtó nem akadályozhatta meg, ezért nem is késlekedett. Eközben az járt a fejében, hogy hogy lehet rohamosztagos egy ekkora pancser, aki csak úgy elvezeti a fogjot ahova csak akarja. Egy nagyot sóhajott, majd felnyitotta az ajtót.

Odabent érdekes látvány fogadta. A kislánya jelenlegi legnagyobb ellenségük ágyában aludt békésen, az ajka pedig halvány mosolyra húzódott.

Teresa szívét a kettős érzések mardosták. Örült, hogy újra láthatja gyermekét, viszont elkeserítette hogy hol, és milyen körülmények között.

-Ezek szerint ő is gonosz lett...-nyugtázta magában a nő, majd közelebb lépett Madelysehez, és még utoljára megcsókolta a homlokát.

A kislány békésen szundikált tovább, amikor Teresa elővette a dzsekije egyik belső rejtekéből a sugárpisztolyát, és a lánya felé tartotta. Nem akarta ezt tenni, de muszáj volt. Nem fenyegetheti a galaxist még egy erőérzékeny harcos, aki a sötét oldalt választotta! A nő keze verejtéktől nevedves volt, az ujját a ravaszra helyezve várt. Lehunyta a szemét, és elsütötte a fegyvert. Elsütötte volna.

Amikor becsukta a szemét, az ajtó felnyílt, és Kylo lépett be rajta. A férfi azonnal cselekedett. Aktiválta a fegyverét, és Teresa testébe fúrta azt. Mikor a nő ismét kinyitotta a szemét, Madelyse riadt tekintetét látta maga előtt először, majd Kylo felé fordult. Még egy gyűlölettel teli pillantás, majd végül holtan esett össze.

A harcos amint meglátta sokkolt állapotban lévő gyermekét, azonnal megfogta a kilányt, felemelte, és kisietett vele a kabinból.

A folyosó üres volt, így senki sem láthatta, hogy mi történik. Kylo a bal karjára ültette Madelyset, közben jobb kezével a haját simogatva egyre csak azt suttogta a zokogó kislánynak:

-Nincs semmi baj, nem lesz semmi baj!

Madelyse a férfi vállába fúrta a fejét, és elázatta könnyeivel. Tudta, hogy miért tette Kylo amit tett, és nem is hibáztatta emiatt.

-Én tudom, hogy nem vagy gonosz, Apa.

Sziasztok!
Tudom, hogy nem a leghosszabb rész, de annál érdekesebb, legalábbis nekem. Remélem nektek is tetszett, hamarosan hozom a folytatást.

Az Erő legyen veletek!♡