Egy évvel a katonaság kezdete után

Az elmúlt egy évben sok minden történt a kadétokkal. Leginkább az edzéssel foglalkoztak. Volt egy évben három szabadnapjuk, amit ki is használtak. Továbbá kezdett kialakulni, hogy kik lesznek az első tízben.

Mindenki fáradhatatlanul vágta le a hamis titánokat. Őket figyelte pislogás nélkül Summers parancsnok.

Lucy kimagaslóan jobb mindenkinél. James és Jack is igencsak tehetségesnek tűnnek, de az ő szintjét nem érik el. Ha tippelnem kéne ők hárman lesznek a legjobbak.

Lilianne és Meredith egymás mellett haladva kivágták egy próbabábu nyakát.

Lilianne gyorsabb, de Meredith megfontoltabban támad.

Lia és Anna levágták egy titánbábu nyakát.

Lia elképesztően gyors. Viszont nem figyel oda eléggé a körülőtte lévő dolgokra. Anna pont neki az ellentéte. Túl óvatos, és ezért könnyebben hibázik.

Lester, Lucas és Josh levágtak egy bábut.

Ők hárman nem rosszak, de túl merev a mozgásuk.

Betty és Josette együtt levágtak egy titánbábut.

Kettejükben van potenciál, de nem használják ki kellőképpen.

Az edzés végén mindenki fáradtan zuhant a földre.

- Alig hiszem el, hogy márcsak kettő évünk van hátra - lelkendezett Lia.

- Hm - bólintott Lilianne.

Már elmúltam tizenöt. Az a valaki, akit Joan fog küldeni, hogy ellenőrizzen engem bármikor megjöhet. Vajon ki lehet az? Tartanom kell tőle, hogy valamit elszúrok? Remélem, hogy nem.

- Mi az? - nézett a nővérére Lia.

- Semmi, csak elfáradtam - eszmélt fel Lilianne.

- Ha te mondod - vont vállat Lia.

- Menjünk enni! - kelt fel a földről Lilianne.

- Oké - pattant fel a földről Lia.

Az ebédidő alatt Lilianne folyamatosan az ablakot bámulta, hátha meglát egy ismeretlen alakot. Szerencséjére egy ilyen sem volt.

- Mit néztél olyan megszállottan? - kérdezte Lucy.

- Csak elbambultam - blöffölt Lilianne.

- Hát persze - nézett rá pislogás nélkül a lány. Lucy tudta, hogy Lilianne hazudik, Lilianne pedig tudta, hogy Lucy nem hisz neki.

Este Lilianne nyugtalanul próbált aludni az ágyában.

- Mi a baj? - fordult a lány felé Lia.

- Semmi. Csak próbálok elaludni.

- Miért hazudsz folyton?

- Nem hazudok.

- Hát persze - fordult el tőle sértődötten.

Lilianne felsóhajtott, majd az ablakra nézett mielőtt elaludt volna.

Legközelebb hajnapban ébredt arra, hogy valaki rázza őt a kezénél fogva. Jonathan Summers helyetesse volt az.

- Gyere! - suttogta. - Megérkezett Bethany lánya.

Lilianne villámgyorsan átöltözött és követte a nőt.

Csak ne szúrjak el semmit.

Mire feleszmélt már annál a szobánál volt, ahol a parancsnok fogadni szokta a kadétokat.

Ott volt rajtuk kívül Jonathan Summers meg egy vállig érő, barna hajú nő lila szemekkel, aki feltételezhetően Bethany lánya volt.

- Josefine vagyok. Gondolom te vagy Lilianne - nézett a lány közönbösen Lilianne-re.

- Így van.

- Hogy állnak a dolgok?

- Nem tapasztaltam semmi arra utaló jelet, hogy én lennék az Erő Örököse.

- Értem. Akkor tudod, hogy mit kell tenned.

- Természetesen.

- Nagyon helyes - Josefine Jonathan felé fordult. - Részemről ennyi. Van valami, amiről tudnom kell.

- Nincsen.

- Rendben van. A dolgok továbbra is így menjenek.

- Úgy lesz - bólintott Lilianne.

Josefine távozott. Amint elég távol ért Summers felsóhajtott.

- Ezt megúsztuk.

- Szerencsére - bólintott a helyettese.

- Könnyebben ment, mint vártam - mondta Lilianne.

- Úgy van - bólintott Summers. - Most menj vissza aludni! A holnapi teljesítményetekért pontot kaptok.

- Értettem - bólintott Lilianne, majd távozott.

Mire visszaért már mindenki aludt.
Ő azonban még órákig nem tudott.

A másnapi eseményen a többség jól teljesített. A feladatnak megfelelően a titánbábukat kellett levágni.

- Hány pontot lehetett erre kapni? - kérdezte Meredith Lilianne-től.

- Maximum tizet. Ha jól tudom holnap megtudjuk ki mennyit kapott.

- Értem. Figyelj...

- Igen?

- Mi a baj veled és a húgoddal?

- Hogy érted?

- Lia úgy viselkedik, mint aki haragszik rád valamiért.

- Mert szerinte mindig hazudok neki - sóhajtott Lilianne.

- Én inkább azt mondanám, hogy furcsán titokzatos vagy - mondta elgondolkodva Meredith.

- Valóban?

- Igen - lépett melléjük Lucy. - Főleg a tegnapi dolgoddal.

Lilianne ennek hallatán felé fordult.

- Mire gondolsz?

- Szerintem te azt pontosan tudod.

Meredith zavartan nézte őket.

Mi ütött beléjük?

A vacsora után mikor Lilianne kilépett Meredith társaságában az étkezőből Jonathan Summers lépett elé.

- Blein, gyere velem!

Lilianne értetlenül követte Jonathan-t.

- Felmerült valami gond? - kérdezte miután hallótávolságon kívül értek.

- Szerencsére nem. Viszont van valaki, aki látni szeretne téged.

- Kicsoda?

- Hamarosan megérted.

Bementek ugyanabba a szobába, és leültek az asztalhoz. Egy nő ült velük szemben.

- Margarette Tybur vagyok. A War Hammer Titan jelenlegi birtoklója.

Lilianne meglepetten nézte őt.

- Ez meglepett.

- Azt elhiszem.

- Konkrétan mi is az a War Hammer Titan?

- Ez engem is érdekelne - bólintott Jonathan.

- Nos, ezzel kapcsolatban csak annyit mondhatok, hogy képes vagyok egy titánná változni, és irányítani azt.

Lilianne és Jonathan meglepetten néztek rá.

- Ilyenről még sosem hallottam - mondta döbbenten Jonathan.

- Ha lehet ezt ne adják tovább senkinek. Nem mindenki értékeli nálunk, hogy ezt csakúgy elmondom.

- Nekem nem gond - vont vállat Lilianne.

- Nekem sem.

- Rendben. Akkor rátérhetünk arra, amiért most itt vagyok - dőlt hátra a széken Margarette.

- Ami micsoda? - kérdezte Lilianne.

- Rájöttünk hogyan deríthetnénk ki, hogy te vagy-e az Erő Örököse. Mert a családunk szerint az képtelenség, hogy korhoz kötött a Kék Fény megjelenése.

- És hogyan lehet azt kideríteni? - kérdezte Lilianne.

- Egyszerű. A nyakláncra kell hullania egy csepp vérednek. Ha te vagy az, akkor felfénylik a nyaklánc.

- Értem.

- Benne vagy? - kérdezte Jonathan.

- Igen - bólintott Lilianne, majd az asztalra tette a nyakláncot.

- Rendben - vett elő egy ezüst tőrt Margarette, aminek fekete volt a markolata, és egy arany sas díszítette. - Nyújtsd ki a kezedet!

Lilianne így tett, mire Margarette megszúrta az egyik ujját. A vércsepp ráhullott a nyakláncra, de nem történt semmi. Ez mindannyiukat megnyugtatta.

- Remélem sosem fog eljönni - mondta Margarette, majd rátette a tőrre az arany védőtokot.

- Ezzel én is így vagyok - bólintott Jonathan.

- Szintén - mondta Lilianne.

- Ezt tartsd meg! - nyújtotta át Margarette a tőrt Lilianne-nek. - Még hasznodra lehet.

- Köszönöm - vette el a tárgyat a lány.

- Nincs mit. Nekem viszont most mennem kell. Sok dolgom van otthon.

- Rendben. Minden jót.

- Nektek is - bólintott Margarette, majd távozott.

Lilianne feltette a nyakláncot, majd távozott. Abban a reményben, hogy nincs senki a hálószobában ment. Azonban nem volt szerencséje. Mielőtt bezárhatta volna az ajtót maga után valaki más megtette. Erre Lilianne hátrafordult. Az ajtó két oldalán Meredith és Lucy álltak.

- Mi ez az egész? - kérdezte Lucy.

- Fogalmam sincs, hogy miről beszélsz.

- Lucy mondta, hogy tegnap este utánad ment, és kihallgatta a beszélgetésedet valamilyen Josefine nevű nővel.

Lilianne meglepődött.

- Jól hallottad - bólintott Lucy. - Most pedig utánad mentünk. Egy Margarette nevű nővel beszéltél. Ráadásul olyan dolgokról amikről még életemben nem hallottam, ahogy Meredith sem.

- A War Hammer Titan se volt egyszerű, de legalább volt arra normális magyarázat - kezdte Meredith. - De mi az az Erő Örököse és a Kék Fény? Köze van ahhoz a nyaklánchoz, amiről egy éve beszéltél?

- Erről nem tudok beszélni - hunyta le a szemeit Lilianne. - Ez államtitok.

- Szeretnéd, ha Lia tudna ezekről? - vonta fel a szemöldökét Lucy. - Elvégre a testvéred. Biztosan aggódik miattad.

Lilianne meglepődött, de gyorsan rendezte az arcvonásait.

- Nem tennéd.

- Tégy próbára.

Lilianne és Lucy percekig néztek egymással farkasszemet. Meredith közöttük járatta a tekintetét.

- Csak essünk túl rajta - kérte kétségbeesetten Meredith.

Lilianne közöttük járatta a tekintetét. Végül felsóhajtott.

- Üljetek le! - túrt a hajába Lilianne.

Ők egymásra néztek majd így tettek.
Lilianne lassan mindent elmondott nekik. Lucy-nak és Meredith-nek más volt a reakciója.

- Ez rémes - suttogta megrendülten Meredith.

- Viccelned kell - mondta a végén azonnal Lucy.

- Nem viccelek.

- És én még azt hittem, hogy nem lehet elbaszottabb a világ - motyogta Lucy.

- Szeretném ha...

- Nem mondunk senkinek semmit - vágta rá Meredith.

Lilianne hálásan bólintott.

Másnap a reggelinél megjelent Jonathan Summers, és letett mindenki elé egy lapot rajta az eredményükkel.

- Mennyit kaptatok? - nézett Lucy Lilianne-re és Meredith-re.

- Nyolcat - mondta Lilianne.

- Én hetet. Na és te, Lucy?

- Tizet.

- Meg sem lepődök - vigyorgott Lilianne.

- Hogy érted? - nézett rá Meredith.

- Ő a legjobb. Alap, hogy max pontot kap.

- Ja, értem.

Lucy vigyorogva nézett előre.

- Mindig is tudtam, hogy király vagyok.

A két lány ezen csak nevetni tudott.