Pár nappal később:

Két napig tartott az út Adolphoz. Ma délelőtt érkeztem meg. Adolph azt mondta hogy pihenjek le és majd délután kezdődik el az edzés. Miután megtudta hogy a Fairy Tail tagja vagyok azonnal elfogadta a feladatot hogy tanítson. Úgy tűnik tényleg jóban van Nagypapival.

-Lucy, gyere le!-kiáltott fel.

Elfelejtettem említeni hogy a második emeleti vendégszobába „költöztem".

-Rendben! - kiáltottam le.

Mikor leértem az idős embert egy szőnyegen ülve találtam.

-Lucy... mi a teljes neved?

Furcsálltam hogy ezt kérdezi, azt hittem már a Mester elmondta neki de válaszoltam.

-Lucy Heartfilia.

-Pedig meg voltam róla győződve hogy egy... Tényleg Layla! Az anyukád nem véletlenül Layla Starlight?

-De. Talán ismeri?- kérdeztem.

-Igen. Ő is a tanítványom volt. De nem ez a legfontosabb most. Az ő képességeit örökölted nemde?

-Igen.- bólintottam.

-Akkor te is egy vagy közülük.

-Kik közül? - vágtam értetlen arcot.

-A csillagok őrzői közül. Az egyszerű csillagmágusok a csillagszellemeket szokták segítségül hívni. A csillagok őrzői a csillagok erejét is képesek használni. Továbbá olyan csillagszellemekkel köthetnek szerződést akikkel mások nem. Én megtanítom neked, hogyan urald ezt a hatalmat. De készülj fel, nem lesz könnyű az edzés!

-Rendben, és nagyon szépen köszönöm hogy tanít.

-Na de kezdjük is. Én is különleges vagyok. Csillagmágiát használok de a jeget is uralom. A csillagok őrzőjével inkább a jégmágiámmal tudok megküzdeni. Harcra fel! - mondta majd felállt.- Ha támadni akarsz mondd azt hogy csillagok támadása. Ez egy egyszerű támadás, kezd ezzel.

-Csillagok támadása!- kiáltottam. Nagy meglepetésemre egy sárga fénycsóva jelent meg kezeimben, melyet Adolphra irányítottam. Ő kivédte.

-Nagyon jó Lucy. Ritka erőt érzek benned még a csillagok őrzőihez képest is.

Majd tovább folytattuk a harcot.Megtanította azt is hogy pajzsot hogyan idézzek meg. Mire feleszméltem, már késő este volt.

-Remek. Holnap a mágia helyett a közelharcot fogjuk gyakorolni. Azután a különleges támadásaitól is beszélünk de egyelőre még nem használhatod. Sokat kell még gyakorolnod addig.

-Értettem. Köszönöm a mai gyakorlást és azt hogy ráébresztett az erőimre.- mondtam.

Igazán hálás voltam neki. A szobámban ülve eszembe jutott Natsu és a többiek. Hiába bántott meg, mégis aggódtam értük. Hiszen...ők voltak a legjobb barátaim meg persze Levy-chan. Remélem jól vannak. De... meg szeretnék küzdeni Natsuval. Meg szeretném mutatni neki hogy nem vagyok olyan gyenge mint gondolja. És... hirtelen fellángolt bennem a harag. Megjelent egy cél a szemem előtt. Olyan erőssé akartam válni hogy az megdöbbentse a csapatom.