„ A tanács veszélyes ajándék, még akkor is, ha bölcsek adják bölcseknek, mert minden szándék rosszra fordulhat

Briszéisz szemszöge:

Miután biztonságban völgyzugolyba érkeztem, Elrond meggyógyította Frodót, majd nem sokkal később gandalf is megérkezett, most éppen Gandalfal beszélgetek, amikor látom hogy két ember jön, az egyikük Aragorn, és a másik egy barna hajú kemény arcú férfi.

-Ő Boromir Denethor fia-szólalt meg Gandalf.

Majd ebbe a pillanatba tündék érkeztek meg, aki elől lovagolt felkeltette a figyelmem.

-Ők pedig a bakacsinerdő tündéi- mondta Gandalf.

-Mikor kezdődik a tanács?-Kérdeztem.

-Most fog kezdődni-mondta a hátunk mögött Elrond.

-Akkor menjünk-mondtam majd elindultunk, mikor oda értünk mindenki ott volt, én leültem Frodó mellé ő pedig rám nézett, én pedig kedvesen rá mosolyogtam, majd a tekintetem körbe vezettem és megállapodott a velem szemben ülő szőke tündén szeme kék volt mint az óceán, majd Aragorn súgott neki valamit és tekintetét elszakította rólam, majd Elrond elkezdte a tanácsot.

-Távoli földről jött idegenek, régi barátaim, azért jöttünk össze hogy feleljünk mordor fenyegetésére
középfölde a pusztulás szélén áll, ezt nem kerülheti el senki, vagy összefogtok vagy elbuktok, minden népet összeköt ez a sors, ez mindannyiunk végzete, vedd elő a gyűrűt Frodó-mondta Elrond
majd frodó kiment és ki rakta a gyűrűt, abban a pillanatba egy éles fejfájás tört rám, a látásom elhomályosodott, majd arra eszméltem fel hogy Gandalf mordor nyelvén kezdett el beszélni, e-miatt pedig még rosszabul voltam, néhény perc után Gandalf befejezte.

-Még nem mertek egyetlen szót sem ki ejteni e nyelven Imladrisban-mondta Elrond.

-És én mégsem kérek bocsánatot Elrond uram, mert lehet hogy a mordori fekete beszédet nem hallani a nyugat minden zugába, ám ez a gyűrű akkor is gonosz-mondta Gandalf.

-Ez egy ajándék hogy segítsen legyőzni az ellenséget, miért nem használjuk ezt a gyűrűt, apán gondor helytartója elég soká tartotta féken vitézül a modoriakat, és a mi népünk vére árán őriztük meg földjeitek biztonságát, adjátok nekünk az ellenség fegyverét hadd használjuk fel ellenük-mondta elszántan Boromir.

-Nem tudsz bánni vele, egyikünk sem tud, az egy gyűrű csak szauronnak engedelmeskedik, nem ismer el más gazdát-szólalt meg Aragorn is.

-Ugyan mit tudhat egy vándor erről a dologról-mondta lenézően.

-Ő nem egy vándor, hanem Aragorn Arathorn fia-hűséggel tartozol neki
ált fel a helyéről a tünde.

-Aragorn, ez Isildur öröksége-mondta szemrehányóan Boromir.

-Ő a gondori trón örököse-álltam fel énis a helyemről.

-Havo dad Legolas, Briszéisz-szólt ránk Aragorn, majd le ültünk.

-Gondornak nincs királya, nincs szüksége rá-mondta Boromir majd ő is le ült.

-Egyetlen választás lehetséges, a gyűrűt el kell pusztítani-mondta Elrond.

-Akkor mire várunk-ált fel a helyéről egy törp majd a fejszéjét vágta a gyűrűnek, a fejsze darabokra tört, ezzel megint éles fájdalom hasított végig a fejemen.

-A gyűrűt nem lehet elpusztítani Gloin fia Gimli, a gyűrű a végzet hegyének tüzében készült, csak ott lehet megsemmisíteni, vissza kell vinni mordorba ahol kovácsolták és bele kell vetni a lángoló katlanba! egyikőtök megteszi majd-fejezte be Elrond.

-Mordorba nem olyan könnyű eljutni, a nagy szem folyton figyel, a kapukat pedig őrzik-mondta Boromir.

Majd pár perc múlva, a tündék és a törpök egymásnak estek, ahogy belenéztem a gyűrűbe láttam hogy az egyik oldalon fekete árnyak vannak, míg a másik oldalon fehér árnyak voltak, olyan mintha a gonosz és a jó harcolna egymással, ezzel pedig még csak tetőzte hogy Gandalf is elkezdett kiabálni, majd a gondolataimból egy hang szakít ki.

-Majd én elviszem-szólalt meg melletem Frodó, de a nagy ordibálás közepette senki nem halotta ezért felálltam.

-Elég legyen !-Kiabáltam, mire mindenki elhalgatott és rám figyelt
-Frodó szeretne mondani valamit- mondtam majd Frodóra pillantottam.

-Majd én elviszem, én viszem a gyűrűt mordorba, ha bár az utat nem ismerem-mondta halkan.

-Segítek neked ezt a súlyos terhet cipelni Zsákos Frodó, amíg ez a te válladat nyomja-szólalt meg Gandalf majd Frodó mellé állt.

-Ha életemmel vagy halálommal megvédelmezhetlek, akkor megteszem, tiéd a kardom-mondta Aragorn majd ő is mellé állt.

-És tiéd az íjjam-mondta a tünde is akit még most sem ismerek, ahogy rá néztem pillantásunk találkozott egymással.

-És az én fejszém-mondta a törp is.

-Sorsunk a te kezedben van, ha valóban ez a tanács óhaja, gondor melletted ál-állt mellé Boromir is.

-Énis megyek, ha kell életem adom érted-mondtam.

-Egy nő csak hátráltatna minket, felesleges jönnie-mondta Boromir.

-Elég Boromir Denethor fia !-Nem tudod hogy kivel beszélsz, mondta mérgesen Gandalf.

-Én bízom benned, egyszer már megmentetted az életem, szeretném ha te is jönnél-mosolygott Frodó, majd énis mellé álltam.

-Hé Frodó úr nem megy sehova nékülünk-jött elő a többi hobbit.

-Kilenc társ, ti vagytok a gyűrű szövetsége-mondta Elrond kedves mosollyal.

A mi korunk történetét nem mi, hanem az utánunk jövők fogják megénekelni.

ÉS VÉGRE ITT A HARMADIK RÉSZ
HA TETSZETT JELLEZETEK
❤❤❤