Az ünneplés elég sokáig eltartott. Kizárt volt, hogy hazamenjek. Egyrészt mert ittam, másrészt meg mert Seungwoo nem hagyta volna. Bátran kijelenthetem, hogy bár ivott mindenki csak egyedül Hanse volt aki túllőtt a célon, ám még így sem lett baj, szerencsére.
- Hagyd már. - szerettem volna egy kis rendet tenni, hogy tereljem zavarom, de Seungwoo nagyon nem hagyta. - Majd holnap megcsináljuk. - magához húzott, magához ölelt és nyakamba puszilt - Inkább gyere és hallgassuk meg az ajándékod.
- De azt egyedül kellene megtenned. - irtó zavarba hozott már így is.
- Hát jó... -.sóhajtott, aztán újra nyakamba puszilt - Akkor mondjuk te elmész pancsolni, addig én meghallgatom. Így rendben lenne?
- Igen. - azt hiszem ez így megfelel.
- Akkor menjünk is. - elengedett, kivette kezemből az ott lévő poharakat amiket aztán letett az asztalra, majd kezem fogta és húzott magával.
Felmentünk így az emeletre szobájába. Ott engedett el, szedett elő pár ruhát, adta kezembe és irányított a fürdő felé azzal, hogy ha bármi van akkor szóljak. Kicsit fura volt, kicsit heves is, de betudtam annak hogy kíváncsi ajándékomra. Na hát ettől én meg kissé ideges lettem, s persze túlontúl izgatott is, mert hát mégiscsak szerelmet vallok neki egy dalban. Szóval... Némi mélázás után a fürdőben vetkőztem, aztán hogy hamarabb végezzek a tusolás mellett döntöttem. Megnyitottam a csapokat s a kellő hőmérséklet beállítása után a kellemes vízsugár alá álltam. Pimasz mód eztán végigszaglásztam a tusfürdőket és amelyik illata hasonlított Seungwoo illatára abból használtam. Talán emiatt kissé tovább tartott a pancsolás mint terveztem. Persze miután végeztem igyekeztem sietősre venni a dolgot. Törölköztem, majd a kölcsön kapott ruhákba, egy alsó és egy túlméretezett póló, öltöztem fel s csak ezután tértem vissza Seungwoo szobájába. Oda ahol aztán legegyszerűbben szólva is le lettem támadva Seungwoo által. Kissé hirtelen és hevesen csókolt meg engem, ám én ennek ellenére is viszonoztam csókját.
- Tőled kaptam életem egyik legszebb ajándékát.. - heveskedése közben elügyeskedett az ágyáig amire aztán le is döntött engem, és így most felettem van. Puszilgat is meg simogat, mindenhol. De tényleg! Mintha egy percig se bírná féken tartani magát.
- Reméltem, hogy tetszeni fog annak ellenére is, hogy csak kölcsön vettem a dalt. - arcát simítottam, erre ő kezembe simult arcával. Aranyos volt nagyon.
- Tudod mi tenne még igazán boldoggá? - kérdezte ezt úgy, hogy közben lábaim közé férkőzött és pimasz mód hozzám dörgölőzött. Nem is bírtam hang nélkül. Fura hang hagyta el szám miután ezt cselekedte. El is takartam szám, persze akkor már régen késő volt.
- De... De.. - nem tudtam hogyan is mondhatnám el neki hogy nekem nem igazán volt még részem ilyenben. Elfordítottam fejem s végül így nyögtem ki. - én még nem is csináltam... - csókkal hallgattatott el.
- Vigyázni fogok rád.. - és újra megcsókolt engem. Ez a csók már más volt mint az eddigiek. Sokkal több érzelmet és szenvedélyt hordozott magában. Kezei közben felfedező útra indultak amivel ismét csak nagy zavart okozott bennem s persze csodás érzéseket adott. Ajkaimtól elválva nyakam célozta meg ahol aztán erőteljesen nyomot is hagyott maga után. Akkor adtam ki igazán furcsa hangokat, főleg mert nyakam egy bizonyos része a gyenge pontom. Erre bizonyára rájött mert főleg ott kínzott meg. Ezután pörögtek fel kissé az események. Ruháink rohamos gyorsasággal tűntek el rólunk, ám amint ez megesett a tempó egy kissé megfordult és izgatóan lassúvá vált.
Nem merném részletezni ami így ezután történt, mert igazán nem is tartozik másra, de azt elmondhatom, hogy igazán egetrengető szeretkezésben volt részem. Csodálatos volt, és nem fájt úgy ahogyan másoktól hallottam. Ha nem lettem volna túl fáradt a végén merem állítani, hogy beadtam volna a derekam és engedtem volna Seungwoo-nak egy második menetet. Helyette azonban karjaiban pihenhettem, alhattam végül.
Azt hiszem ezen az estén nem csak ő kapott ajándékot hanem én is.
A másnap reggel kissé kellemetlen fájdalommal alfelemben, de mindenképpen boldogan, jött el. Seungwoo ébresztett fel engem puszijaival. Így már ébredéskor zavart okozott.
- Jó reggelt... - álmos fejjel is a számomra az álom pasi - Hogy érzed magad?
- Jó reggelt.. - bújtam el kicsit nyakánál, aztán miért is ne alapon adtam oda neki egy puszit, csakis eztán néztem szembe vele - Jól, nagyon jól. - és még egy kis mosolyra is futotta.
- Biztosan? - puszilt meg újra, ezúttal a számon.
- Biztosan. - viszonoztam is pusziját, aztán arcát simítottam.
- Akkor jó. - mondta s csak úgy ölelt magához - Azt hiszem ez volt az eddigi legjobb születésnapom. - már csak szavaival pirulásra késztet - Erről jut eszembe, szeretném ha tudnád, hogy eszemben sincs eltitkolni téged.
- Hogy érted? - azt hiszem nem értettem őt egészen.
- Hát úgy ha rákérdeznek, hogy van e valakim meg fogom mondani hogy van. - homlokon csókolt így - Szóval fel kell készülnöd mindenre, jóra és rosszra is. Persze ha nem akarod akkor... - ez volt az a pont ahol megcsókoltam őt, aztán majdnem elpityeredve simítottam ismét arcát.
- El sem tudod képzelni, hogy milyen boldoggá teszel engem.
- Nagyon? - olyan kis pimasz.
- Nagyon nagyon.. - ezután ismét egy csókban forrtunk össze.
Boldog és szeretettel, szerelemmel teljes pillanatok voltak ezek. Ezeket a pillanatokat zavarta meg egy kopogás nélkül a szobába nyitó egyén..