Na itt is lenne a folytatás.

-Igen. Majd rá kell valahogy venni, hogy az emeleten számoljon.

-Ja csak hogy?

-Nem tudom. Majd holnap eldől.

Délután négy óra lehetett, amikor visszamentek a házba. Emmy még olvasott néhány könyvet a szellemekről, démonokról és lélekvándorlásról. Mindig is érdekelte őt ez a téma. Azóta érdeklik ezek mióta megismerte kiskorában az igazi rettegést. Amit nemsokára ismét meg fog ismerni. Tudta, hogy holnap eldől minden. Túl éli vagy itt marad és soha senki nem talál rá egy sötét házban az erdő mélyén. Ezektől a gondolatoktól sírás mardosta a torkát, de tudta bátornak kell lennie. Elgondolkozott azon, hogy hogy pusztítja el a babát. Talán meg kellene láncolni és a tó sötét habjaiba vetni. Vagy vissza zárni? Bár akkor újra kiszabadulhatna és ezzel nem lenne elintézve mert Kate itt ragadna és nem nyugodhatna békében. Mindenképpen ki kell űzni a gonoszt. De hogy? Arról sajnos nem talált könyvet, hogy kell démont űzni. Aztán talált valamit amire nem számított.

„A démonok nem szálnak meg tárgyakat csak eszközként használják őket és gazdájuk testét szállják meg. Ha a test nem alkalmas arra, hogy a démon bele költözzék egyszerűen megölik. Leggyakrabban használt tárgyak a régi babák és házak, de volt példa autóra vagy hajóra is, amit birtokba vettek a rossz erők. Ahhoz, hogy megtisztítsuk ezeket a tárgyakat, vagy egy pap áldására van szükség vagy jó lelkek, angyalok segítségére."

Olvasta a könyv sorait.

-Kate gyere gyorsan. -kiáltott.

Na és hol zárom le már megint? Ahol történne valami. De akkor holnap folytatás. És tervezem kirakni az "Egy áldozat vagyok" első részét. Nem tudom meddig fogom írni. De szerintem nem lesz olyan hosszú az első rész de majd meglátom. Meg még borító képet is kell keresnem. Úgyhogy van dolgom.