1.fejezet 1.rész
"Rather be alone..."
Minden olyan szürke.Már egy ideje nem látom a világ színeit ,mindent monotonok és szürkének látok.Vajon mikor is vált minden ilyenné?Egy szempillantás alatt történt vagy lassan halványodott el minden?Nem emlékszem csak azt tudom ,hogy mostanra minden ilyen egy hangú.Mikor még kerestem a kiutat a szürkeségből meg próbáltam sok dolgot ,hogy újra színessé varázsoljam a világom.Levágtam a hajam,befestettem,piercingeket szúrtam magamnak,de épp ugyan olyan szürke maradt mindent.Végül feladtam,végig néztem ahogy szét hullik a világom és egy halom szemét lesz
"..'Cause I can't read social cues...."
.Apám 6 válása és 11 költözéssel később itt vagyok a Karasunoban.Ez is csak egy iskola nincs itt semmi.Ugyanúgy pletykálnak a lányok,ugyanúgy verekednek a fiúk,ugyanúgy egy senki vagyok a szemükben.A létezésem ténye számukra ismeretlen fogalom.Az utolsó óra végeztével pakoltam is a cuccaimat és indultam is ,hogy végre át vehessem a cipőm és haza mehessek.Már lassan 1 hónapja járok ide így már az el tévedés veszélye nem igazán fenyeget.Be dugtam a füllhallgatóm és elindult lefelé a lépcsőn amikor is váratlanul "karamboloztam" valakivel aki úgy futott mintha a baltás gyilkos lenne a nyomában.Pontosabb egy mandarin hajú fiúval aki simán alsó-közép iskolásnak nézett ki olyan kis chibi volt.Mind ketten a földön voltunk ,de egy pillanattal később már kezét nyújtotta ,hogy fel segítsen.A korlátba kapaszkodva fel húztam magam a lépcsőről mire a kis mandarin meghajolt.-Elnézést...ohm..ohm..senpai?-kérdezte félig meddig.-Nem éppen.-mondtam unottan.-Ne haragudj nem tudom a neved.Hinata Shoyo vagyok első éves az 1-es osztályból.-mutatkozott be.-Aihara Asami szintén első éves a 3-mas osztályból.-mutatkoztam be én is.-Ha nem haragszol.-indultam tovább.Milyen bosszantó hiperaktivitás volt ennek.Ble hányingerem van tőle.Tovább baktattam lefelé lépcsőn miközben szólt a fülemben a szomorkás ,selymes melódia.Mely egy tragikus történet mesélt ,egy olyat mely soha sem kaphat egy boldog befejezést.
"...I have no friends but that's okay"
Talán pont ezért szeretem annyira ezt a dalt a keserédessége miatt.Ahogy ezen merengtem ,hirtelen csak annyit éreztem ,hogy csupa víz vagyok és a földre löktek.A 2 fiú aki fel lökött egy törpe és egy kopasz egymással vitatkoztak,hogy kinek a hibája volt a víz kiöntése.Felkeltem a földről és már éreztem ahogy az egyébként nem túl hosszú körmeim a bőrömbe fúródnak olyan erővel szorítottam ökölbe a kezem. -ELHISZEM ,HOGY KURVÁRA LÁTHATATLAN VAGYOK A MAGATOK FAJTA KI BASZOTT IDIÓTÁKNAK ,DE EZ MÁR TÚLZÁS!-üvöltöttem le őket.-Nem kéne a senpaidal ilyen tiszteletlenek lenned...-szólalt meg a kopasz.A következő pillanatban már a földön volt ugyanis kirúgtam alóla a lábát.-Oi.-szólalt meg a törpe,de abban a percben már be is mostam neki és ő is lefeküdt "piheni".-Mi volt ez az ordibálás?-hallottam a távolból,a következő pillanatban még több srác tűnt fel és 1 lány.Páran elkezdtek kuncogni a kis csapatból és mivel semmi kedvem nem volt ennyi emberrel bunyózni meg indultam a szekrényem felé ,hogy átvehessem a cipőm és igaz csuromvizesen, de végre haza mehessek. -Most azonnal állj meg!-szólított fel az igen szigorú sensei.Oh ,hogy vágjon mentet a gerinc oszlopodon egy ork.Neked is most kellet megjelened-gondoltam magamban .Biztos látta az egészet.-Az irodába most!-el baktattam a tanárnő után, biztos alapos szidást fogok kapni,talán fel is függesztenek.A szent beszéd után jött a büntetés kirovása.Mondja már gyorsan ,mert rohadtul fázom- gondoltam magamban.-A röplabda csapat managere lesz 3 hónapig.Elmehet.-felkeltem abból a kicsit sem kényelmes székről majd ki mentem az ajtón.Kint egy sötét hajú kifejezetten csinos lány volt meg az a 2 barom meg egy harmadik srác volt ott akinek barna haja volt és ahogy láttam elég jó fizikuma.Ha jól emlékszem őket nem hívatta a sensei ,de lehet ,hogy egy másik tanár őket is elküldte őket ide.Mindegy is csak jussak már haza egyre jobban fázom ebbe a vizes ruhában.-Elnézést.-szólt hozzám a lány.-Hm?-néztem vissza.Ekkor a két srác meghajolt.-Bocsánatot kérünk.A mi hibánk volt az előbbi.-mondták kórusban.-És?-szólt rájuk a harmadik fiú miközben valami ijesztő aurát kezdett ki bocsátani.-Át vállaljuk a büntetést amit rád szabtak ,amiért le öntöttünk.-Pazar mehetek a röpi klubba managernek.-mondtam miközben elkezdtem ki csavargatni a hajamból a vizet.Igen a folyosó közepén,pont az iroda előtt sok eszem van.-Hallod lehetünk a saját klubunk managerei?-súgta oda törpének a kopasz.-Nem tudom.Kérdezd meg Daichi-sant.-súgta vissza a törpe.-Édes istenem.-csaptam fejbe magam.-Megmutatom merre van az öltözőnk .-szólalt meg a lány és egy törölközőt nyújtott felém.-Köszönöm.-mondtam és el vettem a törölközőt majd követtem a lányt az öltözőbe.Idő közben szárítgatam a hajam nem sok sikerrel.-Ott találsz egy hajszárítót.-mutatott egy kis szekrényre a szemüveges.-Egyébként Shimizu Kiyoko vagyok a 3.évfolyam 4-es osztályából.-mutatkozott be Shimizu senpai.-Aihara Asami vagyok az 1.évfolyam 3-mas osztályából.-hajoltam meg és megindultam az előbb említett szekrény irányába.-Ne haragudj de valami barna csöpög a hajadból Aihara-san.-szólt hozzám a senpaiom.Gyorsan szemügyre vettem a hajam és láttam ,hogy a festék kezd belőle kijönni.-A fenébe, nincs itt valahol egy csap Shimizu senapai?-kérdeztem idegesem.-Ott van.-mutatott balra.Egyből oda mentem és el kezdtem a vizet engedni és ki mosni a hajmból a barna színt.-A fenébe...-moromoltam. Tiszta koli feeling..-gondoltam magamban.Miután kijött minden ami ki akart el zártam a csapot és el kezdtem megtörölni a fejem.Most biztos úgy nézhetek ki mint valami ázott kutya.Oda ki akaszthatod a vizes ruhád.-mutatott a fűtő test felé.-Segítek megszárítani a hajad.-ajálkozott a senpaiom.-Köszönöm.-válaszoltam.Miután át vedletem torna ruhába Shimizou san el kezdte megszárítani.Csupán a hajszárító zúgása volt halható .Miután megszárította még ki is fésülte és fel is köttötte egy copfba.Olyan volt ,mint valami nővér aki a kis hugának csinálja meg a haját.Ki tudja lehet van egy huga.-A piercingeket az edzéseken nem árt ha ki veszed.Véletlenül ki szakadhatnak ha el talál a labda.-mondta mire én bólintottam.Ezt követően le mentünk a torna terembe ahol javában folyt az edzés. Unott képpel léptem be a tesi terembe nem igazán voltam oda soha a csapat sportokért túl sok ember túl bosszantó.Az edző össze hívta a csapatot ,hogy bemutatkozhasak.-Aihara Asami vagyok ,3 hónapig leszek a csapat harmadik managere örülök a találkozásnak.-daráltam le és meghajoltam ahogy azt be mutatkozásnál illik.Páran össze súgtak,bár nem túlzottan hattot meg a dolog. -Asami?-ütötte meg ismerős hang a fülemet.A fiúk hátsó sorából egy ismerős arc tűnt elő.Évek óta nem láttam őt még is egyből fel ismertem.Kedves mosoly , szeretet árasztó szemek ez csakis ő lehet...
A fejezetek közben az ilyen típusú szöveg a fent linkelt dal szöveg részlete ,a dal szöveg mindig Asami érzelmeit írja le még akkor is ha nem az ő szemszögéből látjuk a történetet.Azért mert én vagyok az író and I megtehetem ezt XD
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top