✨3. | Lányok, lányok...✨

Venus másnap jó kedvvel ment reggelizni. Mikor belépett a nagyterembe, barátnői tekintete egyből a sugárzó arcú lányra tévedtek. Hannah és Sunny pár határozott mozdulattal légiesen odalépett a mardekároshoz.

- Mi van veled, Venus? - kérdezte a hugrabugos.

- Hát, lányok... Sok mesélni valóm van! - mondta elcsukló hangon a barna hajú.

- Mesélj! - mondta kuncogva a hollóhátas lány.

Végül úgy döntött a három lány, hogy mindannyian a mardekáros asztalhoz ülnek, és ott tárgyalják meg a történteket.

Miután a mardekáros elmesélte esti élményeit, a lányok faggatózásban törtek ki.

- Dehát nekünk soha nem beszélsz ilyen szerelmi dolgaidról. Pedig látod, hogy máris könnyebb így!

- Igen, Hannah. Persze most biztos azt mondjátok, hogy ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy Draco szerelmes belém, de azért na... Évek óta barátok vagyunk, és miért ne lehetne?

- Azért annyira ne bízd el magad, Venus! Tudod, hogy múlt évben Flint is szerelmet vallott neked... Elég szánalmas volt, nem gondolod?

- Ahh, Sunny, de igen. Draco-t nehéz lenne az ilyesmire rábírni. Még nekem se nyílik meg... Pedig szívesen kitudakolnám, hogy ki tetszik neki.

- Százfűlé-főzet?

- Tudod jól Hannah, hogy Harry-ék is megcsinálták másodikban. Később nekem Draco elmondta, hogy tudta mi volt. Mármint azt, hogy Harry és Ron volt igazából Crak és Monstro. Nem jó biznisz. És nem igazán szeretnék az ő testükbe lenni. Ugye megértitek? - utolsó mondatát nevetve kérdezte.

- Hát persze!!! - tört ki a nevetés a lánytrióból.

A lányok jókedvét hamar elüldözte valaki.

- Mi ilyen mulatságos, fiatalok? Az egész terem maguktól zeng. - kérdezte Piton fagyos hangján.

- Hát semmi...

- Semmi, Miss Black?

Venus nem tudott mit mondani, azon gondolkozott, hogy mondja-e el az igazat, vagy ne, de ha nem mondja el, akkor akár még büntetőmunkát is kaphat.

Mivel válasz egyik lány felől sem érkezett, Piton folytatta.

- Aki nem ide való, az távozzon. - egyik lány sem mozdult meg - Miss Parker maga menjen vissza a hugrabugosokhoz, és Miss White maga meg a hollóhátasokhoz.

Végül a lányok kénytelen-kellettlen elvonultak a helyükre.

Piton szúrós tekintettel ment vissza a tanárok asztalához.

Venus meglátta kifelé menni Draco Malfoy-t. Szíve hevesebben dobogott, forróság öntötte el testét, elpirult halvány bőre, de szóra se bírta nyitni száját.

- Dra... Draco... - de a lány oly halkan mondta, hogy a magába forduló fiú meg sem hallotta.

Venus kezdte volna feladni, de hirtelen eszébe jutott a tegnap este. Ez megint önbizalommal töltötte el a fiatal lányt. Körbenézett, majd elkezdett Draco felé futni. Mikor már látótávolságba került a Szőke, Venus hirtelen elrugaszkodott a földről, majd hangosan Draco nevét ordította, mire a fiú megfordult, és a lány a fiú ölébe ugrott.

- Venus! Te normális vagy? Mindenki minket bámul!

- Kit érdekel? Hogy vagy?

- Jól... Mi ütött beléd?

- Fel akartalak vidítani. És igazán elmondhatnád, mi bánt.

- Hosszú történet, most nem jó az időzítés. Amúgy kicsit megijedtem tőled... Azt hittem, elment az eszed...

- Ó, nahát a nagy Draco Malfoy-t megijesztettem! Ilyenre sem volt még sokszor példa! - bökte oldalba barátját a lány.

- Na, Venus, ne...! - mosolyodott el Draco.

- Nahát egy mosoly! Juj, de jó! Így akkor most már jó kedvvel mehetünk bájitaltanra!

- Kösz, mostanában nem nevettem. Menjünk.

Venus meg volt elégedve magával.

"Talán, ha együtt nevetünk, elmondja, mi a baja, vagy hogy tetszem-e neki, vagy csak barátok vagyunk-e."

A két mardekáros együtt lépett be a terembe, és egymás mellé ültek le. Az óra nagyrésze unalmasan telt. Hannah és Sunny mosolyogva nézték barátnőjüket, aki annyira Draco-t figyelte, hogy az üst helyett az asztalra öntötte az egyik hozzávalót.

- Basszus... Bocsi Draco... Nem tudom mi van ma velem!

- Semmi gond! Van ez így!

Az óra után a két fiatal együtt ment szünetre.

- Te Draco, neked tetszik valaki?

- Miért érdekel? - érdeklődött Draco.

- Hát, izé, csak úgy... - füllentett a lány, miközben kicsi köröket írt le lábával a padlón.

- Attól függ, ki kérdezi!

- Az egyik barátnőm! - vágta rá Venus.

- Értem. Nos igen. - vallotta be a Szőke.

- És milyen az a lány?

- Kedves, okos, magabiztos és büszke, és régóta ismerem őt.

- Ohh...

- Ha a barátnőd magára ismer, csak szóljon nekem. És ki az a barátnő?

- Hát, öhmmm... Hannah Parker a Hugrabugból! Évfolyamtárs, szőke, kedves...tudod. - improvizált a barna hajú.

- Aha... Tudom.

Hirtelen kiestek Venus kezéből a számmisztika jegyzetei. Draco felvette, de szürkés-kék szemei megakadtak egy igazán jó rajzon, ami őt ábrázolta.

- Jó rajz! - visszaadta a lánynak a papírjait, majd mosolyogva elindult a terem felé.

"Basszus, hogy lehetek ennyire hülye? Ilyeneket hazudni, meg belekeverni Hannah-t is... Draco biztosan tudja már az igazat..."

Venus is bement a terembe szintén Draco mellé ült le, aki egész számmisztika órán mosolyogott a lányra, aki még mindig szerelmes szemekkel nézett a fiú felé.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top