Remek, turné, juhú! Persze ironikusan értendő!
Meg persze, hogy Jisung mellé kellett beültetni...titkon kedvelem a fiút, ám nem jobban, mint egy vicces barátot!
Azonnal a kisfalat beüzemelte, így nem kellett látnom sem.
Miért csinálom ezt az egészet vele? Kérdezheted kis jegyzetfüzet...őszintén jó érzés az, hogyha megölel, rám mosolyog, ilyesmik. Alapvetően nem vagyok vele olyan kedves, mert szerintem ő többet érez irántam, mint barátság, pont ezért nem akarok hozzá közel lenni...azt hihetné, hogy nekem is tetszik, pedig nem!

Majdnem 3 órája írtam beléd, kis jegyzetfüzet, így miért ne írnék most is? Jis valószínűleg valami sorozatot, vagy filmet néz, ám hortyog, emiatt szerintem alszik.
A falat kikapcsolom. Egy alvó Han-t pillantok meg. Kissé mocorogni kezd, így nagy ügyesen a vállamra sikerül tennie a fejét. Szuper...
A tévéjére nézek...egy bl, ki gondolta volna? A Netflixen egy fiókon vagyunk, így általában látom, hogy mit néz~legtöbbször bl-t.

Úristen, hány óra van? Jó ideje én is bealudtam, aminek az eredménye az lett, hogy a fejemet az övére raktam, mintha egy pár lennénk...mikor érünk már Oslo-ba? Istenem...

Nagy nehezen felkel végre mókusfejű is, bár kicsit kómás. Rám néz, majd a vállamra...azonnal visszakuporodik a székébe, a falat pedig elhúzza.