Kedves naplóm,
Halloween van, amit a fiúkkal itt, Budapesten töltünk.
Rendeltünk magyar kajákat, és egyszerű italokat, hogy ünnepelhessünk a hotelben.
Minho mindig fogja a kezemet, most is ügyeskednem kell, hogy minden betűt jól írjak, hehe, hiszen 1 kézzel nem a legegyszerűbb élni.
Állandóan mosolyog, vigyorog, mintha ez valami feltétele lenne, ha velem van. Mondjuk kicsit sem bánom, mivel ki bánná? A barátom (ezt durva kimondani, illetve leírni is persze)...annyira örülök neki!
Most viszont ideje mennem, mert a 2. lángosom itt várakozik előttem, és hát nehéz neki ellenállni! Hihi~