Kedves naplóm,
Mint említettem tegnapelőtt...ez az utolsó bejegyzésem, ezért szeretném extrává tenni, és inkább egy kis sztorit leírni...:

Hogyan is kezdtem ezt az egész naplóírást? 1,5 éve...pont egy albumot adtunk ki, így mindig hajnalig fent voltam, hogy tudjak legalább 3 mondatot írni. A napi írás helyett, 2 naponta kezdtem el jegyzetelni, ami sokkal nyugisabb volt!
Mindig olyasmiről írtam, ami éppen nyomta a szívemet, ami bántott, vagy amit egyszerűen úgy éreztem, hogy meg kell osszak valakivel, de nem tudtam kivel, így maradtál te, naplócska! Állandó témánk Minho volt, akiről naphosszat tudtam volna mesélni, de nem tettem, hiszen egyrészt időm nem volt, sem pedig annyi oldal benned, napló!
Aztán elértünk a szeptemberhez, ami akármilyen durva is, de 3 hónapja volt, holnaphoz képest. A turné elkezdődött...egyszer jól éreztem magam, máskor annyira nem, viszont mindig próbáltam magamat odarakni, és élvezni, habár voltak alkalmak, amikor esélyem se volt arra.
Ezután eljött a magyar koncert...életem megváltoztatója, szuper irányba.
Azóta pedig Minho-val elvagyunk, mindkettőnk a maga világában, ám együtt, ami az egészben a legszebb!

Remélem, hogy sokáig így maradunk, ha lehet örökké~