44. Fejezet
Szeptember végére Ash-nek világossá vált, hogy a sötét varázslatok kivédése órák maguk lesznek a pokol. És még nem is ő volt a célkeresztben.
Minden egyes órán volt valami kisebb-nagyobb incidens, így Sirius már az első hetet büntetőmunkával kezdte, karöltve griffendéles barátaival.
Ash barátaival a Hollóhát asztalánál ücsörögtek, amikor is feltűnt nekik, hogy Regulus közeledik feléjük. Ash kérdő tekintettel nézett fel rá.
- Neked egyel odébb van az asztalod, ha jól emlékszem. - mondta mosolyogva a lány.
- Tudom, de Lumpi megkért, hogy adjam oda ezeket nektek. - nyújtott át három gondosan összetekert pergament Ash-éknek - Elvileg ti is része vagytok a kis klubjának.
Erre Ash csak fintorgott.
- Ezek szerint téged is megtalált.
- Persze, hogy megtalált. - mondta unott hangon a mardekáros - Szombaton lesz az első ilyen hülyeség.
A többiek bólintottak, majd Regulus felállt, és elvonult a saját asztalához.
§
Kedden bájitaltannal kezdenek, így Ash, Damien és Perselus együtt indultak el az alagsor felé, míg Lily bűbájtanra ment a többi griffendélessel.
Dupla bájitaltan után Ash és Damien elindultak ki a Tiltott Rengetegbe, mivel legendás lények gondozása volt a következő órájuk. Idén sokkal több órájuk volt, mint harmadévesen, mivel már készültek az RBF-ekre, hiába volt még több, mint egy év.
Kiérve a birtokra, megcsapta a lányt a kellemes őszi szél. Mivel még szeptember vége volt, igazán kellemes volt az idő, bár a lombhullató fák már jelezték, hogy lassan jön az ősz.
Leérve az erdő mellé megpillantotta griffendéles barátait. Lily láthatóan unta a négy fiú hülyeségeit, mivel amikor meglátta hollóhátas barátnőjét közeledni, szinte repült oda hozzá.
- Csak hogy végre ideértetek, azt hittem, hogy végzek azzal a néggyel ott, aztán saját magamat is elásom. - mondta megkönnyebbülten a vörös hajú.
- Mit követtek el ezúttal? - kérdezte egy félmosollyal Ash.
- A begyűjtő bűbáj volt az anyag most, és gyakorolni kellett. Az a két ökör - mutatott James és Sirius felé - becélozta Flitwick professzort, akit sikeresen odagyűjtöttek magukhoz. És ezt megcsinálták háromszor.
- Annyira tipikus. - mondta nevetve a lány, miközben az említettek felé sandított, akik éppen egy adag földel dobálták egymást - Érett tizennégy évesek.
Ebshont professzor hamar feltűnt az erdő mellett, és köszöntötte a diákokat.
- Mivel az elmúlt hetekben gyorsan feldolgoztuk a tüzes rákok anyagát, így úgy döntöttem, hogy ma egy kicsit más jellegű óra lesz, teljesen úgy anyaggal természetesen. - mondta, miközben letett a földre egy nagy dobozt, és leemelte a tetejét.
A dobozból kiugrott egy hatalmas, macskaszerű lény. Eléggé hasonlított a házi macskákhoz, de vagy kétszer akkora volt, hatalmas fülekkel és az oroszlánéhoz hasonlító farokkal.
- Ő egy Kneazle. - mutatott büszkén az állatra, aki most elkezdett a diákokkal ismerkedni - Róluk annyit kell tudni, hogy nagyon intelligensek, képesek kiszúrni a bizalomra nem méltó embereket, emellett tudnak kommunikálni akár animágusokkal is. Ez csak így megjegyzem, - vette halkabbra a hangját a professzor - Vulna elég jóban van McGalagony professzorral is.
A Kneazle a professzor hallatára hangos nyávogást hallatott, majd odalépett Ash-ékhez. A két lány egyszerre hajolt le, hogy megsimogassa az állatot, amit a varázsmacska nagyon is díjazott.
Az óra végén Ebshont még kért egy egy-tekercses dolgozatot a Kneazle és a sima macska megkülönböztetéséről, majd a két ház tagjai elindultak a nagyterembe ebédelni.
§
Ebéd után Ash két barátjával elindult sötét varázslatok kivédésére a harmadik emeletre. A teremben már mindenki ott volt, kivéve a bajkeverő négyest a griffendélből. Már Black is odaért, de Siriusék még mindig nem érkeztek meg.
Nem sokkal később a csapat berobbant a terembe hatalmas hangzavarral. Még Black is meglepődött, ahogy Siriusék röhögve levágódtak Ash-ék mellé.
- Úgy látom, a griffendéleseknek túlságosan is jó kedve van. - jegyezte meg önelégült vigyorral - Mit szólnátok, ha tesztelnénk azt a fene nagy griffendéles bátorságot. Teszteljük, ki tudja legyőzni az Imperius átkot.
- De uram, az hatodikos tananyag. - szólalt meg Ash.
- Silverman, úgy tudom, én vagyok a tanár és nem te. De ha ennyire akarod, kezdheted te is a sort.
Ash majdnem olyat mondott, amit nagyon megbánt volna.
- Majd én. - szólalt meg a lány mellett ülő Sirius.
- Megőrültél? - suttogta összeszorított fogakkal Ash.
Black arcán átsuhant valami, ami akár egy gonosz vigyor is lehetett volna.
- Drága unokaöcsém, megtisztelő. - mondta ironikusan - Készülj fel. Imperio!
Sirius a varázsige következtében egy nyugodt, transz szerű állapotba esett. Üveges tekintettel állt Black mellett.
- Mint láthatjátok, egy jól végrehajtott varázsige következtében az áldozat teljes irányítás alá kerül. Ha azt mondom, hogy vágja meg magát, megvágja.
Sirius pontosan úgy tett, ahogy Black mondta: megragadta az asztalon heverő kést, majd függőlegesen végigmetszette bal alkarját.
Több diák is felhördült, amikor meglátták a sebből előtörő vércseppeket. Jamest Remus fogta le, még mielőtt valami hülyeséget csinált volna.
Ash azelőtt cselekedett, még mielőtt átgondolta volna, hogy mit is csinál. Felpattant, és elkiáltotta magát.
- Stupor! - kiáltotta, telibe találva a vigyorgó tanárt, aki vagy három métert repült egészen a falig.
Siriuson ekkor megszűnt a varázslat. Elszörnyedve nézte bal alkarját, amiből patakokban folyt a vér, majd meglepetten pillantott a hollóhátas lányra, aki már előtte állt.
- Hippocrax. - mondta, miközben a seb a varázslat hatására összeforrt, egy csúnya heget hagyva maga után.
- Hát, öhm, izé - kezdte a fiú - köszönöm. De nem kellett volna. Hatalmas bajba fogsz kerülni.
Ash halványan elmosolyodott, majd megpördült és elkiáltotta magát.
- Tűnés kifelé, mielőtt magához tér!
Be kellett látnia a lánynak, hogy a griffendéles fiú nagyon rossz hatással volt rá.
§
Ash hatalmas szerencséjére Black nem látta, hogy ki küldte rá az átkot, bár a lány azt sem bánta volna, ha látja, és büntetést kapna érte. De jó pár napig ettől volt hangos a Roxfort. Persze mindenki ügyelt arra, hogy a lány nevét ne említsék. Ash ezért igazán hálás volt iskolatársainak.
Két barátjával éppen a hatodik emeletre tartott, ahol Lumpsluck a vacsorát tartotta, amikor Perselus hirtelen megszólalt.
- Lily mesélte, hogy falhoz vágtál egy tanárt.
Ash felnevetett az abszurd mondaton.
- Hogy pontos legyek, kábító átkot küldtem rá, ami falhoz vágta. - kuncogott a lány - Tőled tanultam.
Belépve a terembe, egy hatalmas, négyszögletű asztal fogadta őket. Az asztalfőn Lumpsluck ücsörgött, és valamin öblösen nevetett, így a hármas észrevétlenül be tudott sündörögni. Ash leült Regulus mellé, aki vigyorogva nézett rá.
- Te komolyan elkábítottad a nagybátyámat? - kérdezte, miközben próbálta visszatartani a feltörő nevetést.
- Te vagy a második, aki ezt kérdezte az elmúlt öt percben. - mondta mosolyogva a lány - De, hogy a kérdésedre válaszoljak, igen. Kapott egy kis stuport. De megérdemelte.
- Igen, mesélte Sirius. - mondta elkomorodva Regulus.
A vacsora egész jó hangulatban telt, és miután befejeződött, a hármas, Regulussal kiegészülve tartott vissza a saját klubhelyiségébe.
Lily épp elsőnek fordult be az egyik folyosón, amikor egy ismerős hang hallatszott.
- Áh Evans, de jó, hogy beléd botlok, tudnál szólni...
Sirius elharapta a mondatot, amikor Ash-ék is befordultak.
- Mindegy, itt van, aki keresek. Ash, drága, volnál olyan kedves velem jönni a Griffendél Toronyba? - kérdezte egy széles mosoly keretében.
Ash kérdőn pillantott fel a griffendéles fiúra, de biccentett, és követte.
- Jó éjt fiúk. - köszönt el a két mardekárostól, amikor befordultak egy folyosón, ami a hetedik emeletre vezetett.
Pár perccel később elérték a Kövér Dáma portréját, majd beléptek rajta. Ash megint kérdő pillantást kapott a legtöbb griffendélestől, de csak egy szemforgatással honorálta.
- Erre. - intett Sirius a jobb oldalon elhelyezkedő lépcsősor felé - Evans, drága, te nem. Ez, öhm, bizalmas.
Lily meglepődötten állt ott, majd egy szó nélkül felviharzott a bal oldali lépcsősoron.
Felérve a folyosón Sirius ahhoz a szobához vezette, amit Ash is felfedezett az első rendes kilépése után. Belépve a másik három griffendéles fiú nézett fel.
- Csakhogy megtaláltad. - mondta James.
A három fiú a szoba közepén ült a földön, egy pergamendarab fölé hajolva, amiben, közelebb érve, a lány felismerte azt a bizonyos térképet.
- Miért rángattatok ide srácok? - kérdezte érdeklődve a lány.
- Segítened kell. - nézett rá Remus.
A lány csak felvonta a szemöldökét, mire Sirius belekezdett a mondandójába.
- Tehát, ha jól értem, animágiát tanultok konkrétan illegálisan, mert a legjobb barátotok vérfarkas, és ehhez, meg az egyéb csínyekhez kell ez a térkép.
A négy fiú egyszerre bólogatott.
- Nem tudom srácok, hogy ti a leghülyébb vagy a legjobb emberek vagytok, akikkel eddig találkoztam. - mondta őszintén a lány - De nem hiszem, hogy tudnék segíteni. Ötletem sincs, hogy hogyan lehetne lezárni a térképet. De ajánlom figyelmetekbe a könyvtár nevű helyiséget, ahol sanszosan találtok valamit.
- Én mondtam. - bólogatott Remus - De rám nem hallgattak, inkább belerángattat téged is.
- Mert okos. - mondta James és Sirius szinkronban.
- Öhm, kösz srácok, de én elmennék aludni, ha nem bánjátok. - állt fel Ash - És szerintem nézzetek be a könyvtárba, hülyébbek úgy se lesztek tőle.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top