- Tehát azt mondod, hogy most már tudod irányítani az álmaidat? - kérdezte Enoch.

- Igen, a legutóbbit már az elejétől fogva tudtam, és az az előttit is már felismertem. - bólogatott Ash.

- Hát akkor nincs mit tenni, tényleg tovább kell menned. - mosolyodott el a férfi. 

Egy üres terem padlóján ültek törökülésben egymással szemben. A nap már majdnem nyugovóra tért, ezért az egész szoba vörös színben pompázott. 

- Legelsőre még csak az egyszerű kilépést fogjuk gyakorolni. - kezdte Enoch - Ha ez megvan, utána elkezdhetsz térben is mozogni. Már ez sem lesz egy könnyű feladat, ezért nagy összpontosítást igényel. Ha ez megvan, csak utána fogsz időben utazni. Ha ügyes leszel, már pedig eddig kifejezetten annak bizonyultál, egy évben belül képes leszel erre. De nagyon fontos, hogy az ilyen jellegű utazásokról már ne nagyon beszélj senkinek. 

- Cadmus említette, hogy a múltba nem tudok utazni.

- Ez így nem teljesen igaz. Utazni bármerre tudsz, előre és hátra is. De, míg a jövődet meg tudod változtatni, mert nincs kőbe vésve, a múltadat nem, mivel az a jelenedet befolyásolná. Ezért tilos a múltba visszamenni. 

- Értem. - bólintott Ash - Akkor, hogy is kell ezt a kilépést csinálni?

- Először lazulj el. Pontosan úgy, mint ahogy azt elalvás előtt csinálod. Ha ez megvan, ürítsd ki az elmédet és pontosan egy dologra koncentrálj: arra, például a mi esetünkben, hogy felállj.

- Fogsz látni? - kérdezte izgatottan a lány.

- Az elején még nem. Azt is meg lehet tanulni, hogy kilépés után látszódj, de egyelőre csak érjük el, hogy egyáltalán ki tudj lépni. De persze semmi nem garantálja, hogy elsőre sikerülni fog, ami nem is probléma, hiszen elsőre csinálod. Egy valamit nem szabad: ne görcsölj rá. Akkor sokkal nehezebben fog menni, vagy egyáltalán nem is fog sikerülni. - tette hozzá Enoch.

- És honnan fogod tudni, hogy sikerült a kilépés, ha nem látsz?

- A pulzusodból. Ha kilépsz a testedből, a szívverésed drasztikusan lelassul. Figyelni fogom a pulzusodat, miközben csinálod, és ha sikerül, mindketten tudni fogjuk. 

Ash bólintott, majd lehunyta a szemét. Ellazult, és csakis arra koncentrált, hogy felálljon. Nem tudta, mennyi ideig ülhetett így, de egy idő után kezdte érezni, hogy fázik. Résnyire kinyitotta a szemét, és majdnem felkiáltott meglepettségében. 

Előtte saját magát látta meg törökülésben. Lenézve látta, hogy szinte átlátszóként van ott. Ugyan megpróbált mozogni, de ez már nem sikerült. Újra lehunyta szemét, és legközelebb már a földön ülve nyitotta ki.

- Azt hiszem, ez egy jó zárása volt a mozgalmas napodnak. - mondta Enoch.

§

Az elkövetkezendő hetekben Ash ugyan nem ért el újabb előrelépéseket, de egyre tovább képes volt tartani a testen kívüli állapotát. Damien is végre visszatért közéjük, így újra teljes volt a kis csapat.

Egy hideg, havas, hétfői napon Ash, meglepő módon, egy bagoly kapirgálására ébredt. Rápillantva órájára, morogva konstatálta, hogy még reggel hat sincs. De mivel a bagoly semmi pénzért nem hagyta békén, pár perc kínlódás után felkelt és odavánszorgott az ablakhoz. 

Ahogy kinyitotta, a befújó hideg, csípős szél egyből felébresztette. Beengedte a baglyot, ami le is huppant az ablak mellett álló asztalra a vizeskancsó mellé, és a lány gyorsan becsukta az ablakot. Ekkor odament a bagolyhoz, és leoldott a lábán lévő kis levelet. A bagoly hálásan pislogott párat, majd szárnya alá dugta a fejét és elaludt. Ash ezután kibontotta a levelet, amiben ívesen hurkolt betűkkel az állt, hogy menjen a csillagvizsgáló toronyba. 

A lány morgolódva felöltözött, előkereste a lehető legmelegebb talárját, majd halkan kilopózott a hálóterméből. Mivel hajnalok hajnalán indult útnak, senki nem volt még se lent a klubhelyiségben, se a folyosókon. 

Halk léptekkel elindult a csillagvizsgáló irányába, ami a kastély másik végében volt. Lerohant a lépcsőn, ki az udvarra, ahol ismét a csípős, hideg szél fogadta, majd dideregve felrohant a lépcsőkön. 

A negyedik emeleten az egyik folyosón halk csoszogást hallott, ami feltehetőleg Fricstől jött, így egy nagy lendülettel bebújt az egyik szobor mögé. Miután tisztának vélte a terepet, halkan folytatta útját fel, a toronyba. Mivel a csillagvizsgáló volt a Roxfort legmagasabb tornya, kiváló kilátást nyújtott az egész birtokra. Szinte minden fehérbe borult, így december elején, és a hó is enyhén hullott. A felkelő nap rózsaszínesre festette a tájat, ahogy egyre inkább kibukkant az erős, és a mögötte elterülő hegyek mögül. Látszott a Fekete Tó, ami ezúttal be volt fagyva és jégtükrén a halvány-rózsaszín felhők tükröződtek, a Tiltott Rengeteg, aminek fenyőfáit is fehér hó borította, mellette Hagrid kunyhója, kicsit távolabb a kviddics pálya, de még a birtok bejárata is. 

Hamarosan léptek hangja törte meg a nyugodt csendet. Ash ijedten hátrált el a lépcsőtől, a lehető legkevésbé látható pontra. Nagy meglepetésére Sirius jelent meg. 

- Ash, örülök, hogy itt vagy. - mondta egy halvány mosoly keretében.

- Minek kellett hajnalban felkeltened? - kérdezte durcásan a lány.

- Hát mert olyan csodálatos téli napra virradtunk, gondoltam te is szeretnéd látni. - felelte vigyorogva.

- Én aludni szeretnék, Black. Tegnap fárasztó napom volt. - dörzsölte meg a szemét Ash, ahogy felderengett neki az éjszakába nyúló gyakorlás.

- Na igen, ez meg a másik ok. Csiripelték a madarak, hogy új feladatod van.

- Csiripelték a madarak? - vonta fel a szemöldökét a lány - Milyen madár csiripelte?

- Igazából Dumbledore kapott el az egyik folyosón pár napja és kért, hogyha a kis titkos dolgaidról beszélünk, akkor a lehető legkevésbé lehallgatható helyen tegyük. 

- Ezt már nekem is mondta...

- Szóval, mi az új fel... 

- Shh! - tette gyorsan mutatóujját Ash a fiú ajkaira - Nem követett senki, ugye?

- Dehogy követett, láthatatlanná tévő köpenyben jöttem.

- Akkor jó. - bólintott egyet - Igen, tényleg új feladatom van. Most már a testből való kilépést kell gyakorolnom. Párszor már sikerült is. Egyelőre szeretném azt elérni, hogy minél tovább tudjak ebben a nem-fizikai alakban lenni, utána kezdhetek csak el térben és időben is mozogni.

- Megmutatod? - csillant fel Sirius szeme.

- Nem látnál belőle semmit. Egyelőre még nem tudom azt elérni, hogy láthatóvá is váljak. De valahogy úgy nézhetek ki, mint a szellemek. Legalábbis belülről úgy tűnik. De, ha majd már el tudom érni, hogy látható legyek, akkor feltétlen megmutatom.

- Király! És amúgy, megint itt töltöd a karácsonyt? - váltott témát.

- Hol máshol tölteném? - kérdezte szomorúan nevetve Ash.

- Nem'tom, Lily-éknél esetleg. De akkor ezek szerint maradsz. 

- Persze. Hogy őszinte legyek, nekem a karácsony sose jelentett semmit. Még amíg otthon éltünk, együtt anyával, néha-néha volt valami kisebb ünneplés. Egyszer elmentünk Londonban megnézni a karácsonyi vásárt. De ezt leszámítva semmi. Most már még annyi értelme sincs hazamennem, mint eddig. - mondta szomorúan. 

- És nincs majd kedved jövő hétvégén lejönni Roxmortsba? - kérdezte bujkáló mosollyal.

- Ne már Sirius, Dumbledore tudni fogja, hogy lementünk. - nevetett Ash.

- Dumbledore-nak semmi bizonyítéka nem lesz rá, hogy lent voltunk, mert láthatatlanná tévő köpenyben meggyünk. James úgyis kölcsönadja. És úgyis olyan szép ilyenkor Roxmorts.

- Te ezt speciel honnan tudod? - kérdezte kérdőre vonó hangsúllyal a lány.

- Egyet tippelhetsz. - felelte felettébb komolyan Sirius -Naa, légyszi, ne legyél már ennyire hollóhátas.

- Te meg ne legyél ennyire griffendéles. - nevetett Ash - Jó, legyen, de ebből ne csináljunk rendszert. 

§

Ash-ék majdnem az első óra kezdéséig maradtak a toronyban, amikor is feleszméltek, hogy reggelizni is kellene. Nevetve rohantak le a nagyterembe, és vágódtak le saját asztalaikhoz.

Ash-éknél már megszokottá vált, hogy mind a négyen a Hollóhát asztalánál esznek, és ez most sem volt máshogy. Mire a lány megérkezett a nagyterembe, Lily-ék már majdnem megreggeliztek. 

- Te hol voltál? - kérdezte Damien - Reggel kerestelek a hálókörletedben, de a többiek azt mondták, hogy már nem voltál ott, amikor felkeltek. 

- Én a csillagvizsgálóban voltam.

- És mit csináltál ott? - kérdezte felvont szemöldökkel Lily.

- Beszélgettem. 

- Amúgy, - váltott témát Perselus - Az előbb megtalált minket Lumpsluck. 

- És mit akart? - kérdezte Ash.

- Közölte, hogy a szünet előtti utolsó nap tartani fog egy karácsonyi bált. Megkapta Dumbledore-tól a nagytermet, és a klubtagoknak konkrétan kötelező ott lenni. - válaszolt felettébb unottan a fiú.

- Csodálatos. - forgatta a szemét Ash.

- Nekünk is körülbelül ez volt a reakciónk. - felelte Lily - Amúgy indulni kéne, 10 perc múlva kezdődik az első óra.