Beköszöntött a tél, leesett az első adag hó, Ash-ék semmi értelmeset nem csináltak. Legalábbis a lány így tudta volna összefoglalni a decemberüket.

Egyedül a karácsonynak volt valami kis értelme. Jamesék kitalálták, hogy karácsonyozzon mindenki náluk, így a kilenc fiatal összetömörült a Godrick's Hollowi házukban. Ash és Lily, tekintve, hogy ők tudtak egyedül főzni, nekiestek az ünnepi vacsorának, míg a fiúk állatok módjára viselkedtek. Legalábbis a legtöbbjük. Remus és Regulus megpróbált a két lánynak segíteni, de miután egy evőkanál só helyett egy evőkanál cukrot tettek a levesbe, Lily gyorsan kizavarta őket a konyhából. Amikor pedig Perselus véletlenül leborította az egyik edényt a konyhapultról, Lily ordibálva zárt ki minden hímet a konyha területéről. 

Ash ezer éve nem nevetett már annyit, mint azon az egy napon. Egy napra el is felejtette, hogy milyen világban élnek, mire vadásznak és milyen fenyegetéssel néznek szemben. Egy napra csak egy boldog fiatal felnőtt lehetett, akinek az volt a legnagyobb gondja, hogy egy kicsit sós lett a levesük.

Ahogy az ünnepi asztalnál végignézett barátain, hálás volt a sorsnak, hogy idáig eljutottak. Akkor is, ha esetleg nem érné meg a háború végét. Emlékezett rá jól, hogy kislányként mennyire szeretett volna sok barátot. Még mielőtt Perselust megismerte. Aztán természetesen a fiú változtatott a dolgon, már azért is hálás volt, hogy egyáltalán egy barátja lett, aki megértette. Aztán jött Lily, Damien, Sirius és Regulus, majd végül Jamesék. El sem hitte, mennyi mindenen keresztül mentek ezalatt a nyolc év alatt. Az RBFek, de még a RAVASZok is olyan távolinak tűntek már. 

- Mi gondolkodsz már megint? - kérdezte hirtelen Sirius, megszakítva a lány gondolatmenetét.

- Semmi lényegesen. - mosolyodott el halványan a lány.

§

Az újévet már Ash-éknél ünnepelték. A lány tágító bűbájt küldött a kisméretű nappalijára, így az már egy nagyobb terem méretében díszelgett szilveszter estéjére. Bár a csapat semmi különlegesebbet nem tervezett az újév ünneplésére, azért Lily mégiscsak képes volt meglepni a társaságot, amint beköszöntött a január elseje hajnalban.

- Srácok, hírem van! - mondta izgatottan a lány. Ash esküdni mert volna, hogy még életében nem volt ilyen izgatott a vörös hajú lányt, még az esküvőjén sem.

Miután mindenki elcsitult és Lily-re figyeltek, a lány végre megszólalt.

- Terhes vagyok!

A kijelentést néma csend övezte. Ash látta a szeme sarkából, hogy James döbbenten bámulja a lányt, majd a másodperc törté része alatt ment át ugráló óvodásba, ahogy lerohanta Lily-t. 

- James Potter, ha nem teszel le, esküszöm, megütlek. - hallatszott Lily hangja valahonnan a magasból. 

Miután Ash is magához tért, és gratulált barátnőjének, azért muszáj volt elrontania a lány kedvét.

- Azt ugye tudod, hogy így a vadászatnak is annyi a részedről? - kérdezte halvány mosollyal a lány

Ash látta, ahogy Lily ajkáról a mosoly pillanatok alatt eltűnik. 

- Reméltem, hogy ez nem jut eszedbe. - mondta halkan - De nyilván, nem fogok ott rohangászni a horcruxot után. Bár, ha ilyen tempóban haladunk, a gyerek előbb meglesz, mint a következő horcrux.

- Azért Regulus a legutóbb elég sok mindent megtudott Siportól. - mutatott rá a tényre Ash.

Hirtelen két kar jelent meg a lányok vállain: egyik Jamestől, másik Siriustól származott.

- Mi jóról dumálnak a hölgyek?

- Arról, hogy a drága feleséged szépen kiszáll a vadászatból. - nézett Jamesre Ash.

- Örülök, hogy ezt nem nekem kellett kimondanom. Lily megvert volna érte.

- James?!

- Nem gondolod Lily-virág, hogy csak úgy hagyom, hogy az életeteket kockáztasd. - mondta meglepően komolyan James - Örülök, hogy Ash is így látja, így nem úgy fog tűnni, mintha a munka alól bújnánk ki.

- Amúgy sem tűnt volna úgy te ökör. - szólalt meg Sirius - Szerintem amúgy szóljatok Dumbledore-nak. 

- Fogunk Sirius, ne aggódj. - mondta ezúttal Lily.

§

A január folyamán Dumbledore-al úgy egyezett meg a csapat, hogy a felükre redukálódnak. James és Lily elvonult békességben Godrick's Hollowba, Remus és Peter pedig maradtak a Rendet segíteni mivel erősen emberhiány volt náluk. Így a kis csapat ötfős lett. 

Dumbledore-nak semmi újabb híre nem volt, így Ash-ék is unalmukban Rend gyűlésekre jártak, vagy egy-egy halálfalót vadászgattak le. 

Az sem segített, hogy akárhányszor végigrágták magukat az addig ismert dolgokon, egyre csak nagyobb hülyeséget találtak ki, így január végére már inkább feladták és vártak Dumbeldore instrukcióira.

Ugyan az nem jött, ellenben maga Dumbledore megjelent Ash-éknél. A lány nagyot is nézett, amikor az idős varázsló bámult rá vissza az ajtóból.

- Professzor úr! Micsoda meglepetés! - mondta Ash, majd betessékelte a varázslót a lakásba - Mi járatban errefelé?

- Valami fontosról akartam beszélni, ami nem patrónus-téma. - kezdte idegesen a professzor.

Addigra már a többiek is odagyűltek a nappaliba, mint bogarak a fényre, és érdeklődve nézték a professzort.

- A napokban született egy jóslat. Egy igazi jóslat. Lényegében arról van benne szó, hogy Voldemortot egy fiú lesz képes legyőzni, aki az idei év hetedik hónapjának végén születik. Két ilyen családot ismerek, Potteréket és Longbottomékat. Mindkét családot már személyesen értesítettem és biztonságban vannak. Úgy vélem, hogy egyelőre ennyi elég.

- Viszont nektek tovább kell vadásznotok. Nehéz dolog, de dolgozom már az ügyön. Ti is tudtok jó pár dolgot, arra kérlek titeket, próbáljatok meg abból kiindulni. Muszáj valamit kezdeni az üggyel, mert ha nem cselekszünk időben, még több ártatlan halhat meg.

Miután Dumbledore elment, Ash hosszasan gondolkozott az eseményeken. És szépen lassan összerakta a dolgot.

Voldemort valahogy tudomást fog szerezni a jóslatról és úgy gondolja, hogy Lily-ék a célpont. Ezek szerint már lehetett tudni, hogy fiúk fog születni. És itt jön majd a képbe az az álom, ami a lánynak volt évekkel korábban barátnője haláláról.

Ez nem jelentett mást, hogy vagy azt kellett Ash-nek megakadályoznia, hogy a jóslat Voldemort kezére jusson, vagy azt, hogy miután már megtudta azt, ne tudja megölni Lily-éket. Márpedig azt legjobb esetben is csak úgy lehetett megoldani, ha megszereznek minden horcruxot és elpusztítják őket. 

De ez megint nagyon zavaros volt a lánynak. Ha az álmában Lily meghalt, feltehetőleg ők sem jártak sikerrel és vagy már halottak voltak, vagy nem tudtak az incidensről. Ash utálta a jövő ilyen szintű zavarosságát.

Mindenesetre arra jó volt az egész, hogy elhatározza, minden követ meg fog mozgatni azért, hogy az összes lélekdarabot összegyűjtse és elpusztítsa. Nem fogja végignézni, ahogy a legjobb barátai meghalnak. És ez csak az, amit előre már álmodott. Benne volt a pakliban, hogy másokat is elveszthet Voldemort uralma miatt, amire már annyiszor gondolt.

Az ilyen gondolatmenetei végén mindig csak düh kerekedett benne, amiért olyan tehetetlen volt. De ezúttal már kovácsolódott egy terv a fejében. Egy terv, ami nagyon őrült volt, de beválhatott.

Csak arra kellett rájönnie, barátait hogy győzi meg, hogy használják.