- Na, készen állsz édes? - kérdezte Jungkook, miközben kézen fogva sétáltunk a kis sárga épület fele. Nem túlzok ha azt mondom, hogy mindkettőnk számára fontos volt a mai nap, így nagyon izgultunk is.

- Igen. - néztem fel rá egy nagy mosoly kíséretében. - El sem hiszem hogy egy kis csöppségnek leszünk a szülei. - eresztettem ki egy sóhajt, miközben arcomon ott volt a levakarhatatlan mosolyom is.

- Hát én sem gondoltam volna, de örülök hogy végül inkább az örökbe fogadást választottuk. - mosolygott le rám Jungkook.

Ezek után már csendben sétáltunk be az épületbe, és egyenesen a recepciós pulthoz sétáltunk ahol egy fiatal hölgy várt minket, ugyanis időpontra jöttünk. Amint meglátott minket szélesen elmosolyodott, majd letéve a tollat a kezéből üdvözölt minket.

- Jó napot Mr és Mrs Jeon. Nos, tudják már melyik lesz az? - kérdezte, miközben a pult alá nyúlt egy kis kulcsért ami az ajtót nyitja.
- Igen, az a kis mackó fejű. - mondtam hevesen bólogatva.

Jungkook és köztem jó pár beszélgetés lezajlott a gyerek vállalással kapcsolatban. Heteken át rágtuk ezt a témát, és végül arra jutottunk hogy még bőven van időnk, viszont megegyeztünk abban, hogy akkor inkább fogadjunk örökbe egy kiskutyát az egyik szöuli menhelyről. Így hát majdnem szinte az összes menhelynek a weboldalát végig kutattuk, míg végül megtaláltuk Haikot.

Mindenféleképpen olyan kutyát szerettünk volna, amely nagyjából minket tükröz, de ezesetben is inkább Jungkookot, hogy jobban kijöhessenek egymással. Így választottuk végül Haikot a hét hónapos Japán Akita inu kölyköt. Nagyon édes és barátságos, ám egyben makacs és mindig törekszik a falkán belüli vezető szerepre. Pont mint Jungkook.

És hogy miért pont Haiko lett a neve?

A Haiko japánul annyit tesz: vezér, uralkodó.

Jungkooknak is nagyon megtetszett ez a név és annyira várta már a mai napot, hogy végre elhozhassuk, hogy már a közös ágyunkban is megcsinálta neki a fekhelyét és még az irodájában is lett neki egy külön fekhely csinálva. Milyen állatbarát vőlegényem van nem igaz?

**

- Jól van Haiko, gyere ide!- kiabált Jungkook a kutyának a kert végéből, egyenesen a kocsi felhajtóról az autója mellől. Még haza sem érkeztünk de már a kutyát hívja magához először. Fehér ingje tiszta vér, ebből arra következtetek hogy megint valamilyen seggfejet kellett a föld alá raknia.
Bár ez Haikot annál kevésbé zavarta, ugyanis egyből ment üdvözölni gazdáját sok sok farok csóválás kíséretében.

- Szívem, nem szeretnél inkább átöltözni? - kérdeztem egy hatalmas mosollyal az arcomon.

- Már ennek az ingnek úgyis mindegy. Van másik a szekrényben. - válaszolta Jungkook, egy laza vállrándítás kíséretében.

- Te tudod, de addig biztos nem fekszel be az ágyba, míg meg nem fürdesz. - közöltem vele, ám egyúttal a nevetés szélén is álltam.

- Akkor majd alszok a másik szobában Haikoval. - rántotta meg ismét a vállát, ám ott terült szét az a gyönyörű mosolya az arcán, szemei pedig úgy csillogtak a boldogságtól, mint a gyémánt.

Talán ez volt az a pont az életemben, mikor igazán nyugodtnak éreztem magam a múltbéli dolgok ellenére. Hiába, hogy Jungkook ezt tette velem, de utóbb belátva egyáltalán nem bántam meg, hogy nem szöktem meg amint lehetett, vagy netán szóltam a rendőrségnek. Ami anyuékat illeti, nos fájt ugyan látni mennyire szenvednek nélkülem, de az sokkal rosszabb lett volna ha a semmiből feltűnök az oldalamon Jungkookkal, hisz egyből őt gyanúsították volna, azt pedig egyáltalán nem szerettem volna.

Ami pedig a Jungkook és köztem lévő kapcsolatot illeti.. Nem számít, hogy az elejétől fogva másnak adta ki magát, vagy az hogy miatta teljesen új életet kellett kezdenem, hisz tiszta szívemből szeretem, és mellette teljes biztonságban érzem magam. Ő az én másik felem. Mindketten egy-egy felek vagyunk, és együtt leszünk egy egészek, így összetartva, kiállva egymásért. Mindig próbálja éreztetni velem mennyire szeret, és megbecsül, mint feleségét, elfogad úgy ahogyan vagyok, kócos hajjal, hisztisen. Örökre vele szeretnék maradni, amíg csak lehet.

Így hát én már örökre A maffia rabja maradok, amit egyáltalán nem is bánok!

Vége

2019.01.08