*Selena POV*

- Akkor sem foglak megütni Jungkook! - viaskodtam Kookkal, aki külön csak azért felkeltett hajnalok hajnalán, hogy el hozzon a házán belüli edző termébe önvédelmet tanulni, mivel szerinte nem árt ha mégtanulnom megvédeni magam.

- És esetleg az éppen rád támadó faszfejet se fogod megütni, aki megakar ölni? - vonta fel egyik szemöldökét kérdése közben. Mondjuk azért ebben volt valami.

- Őt megütöm, de téged ok nélkül nem! - ingattam meg a fejem. - Ahhoz nagyon fel kéne dühítened hogy én kezet emeljek rád. - mosolyodtam el mondandóm végére.

- Hát, ha ez kell ahhoz hogy megüss végre. - fújta ki a levegőt Jungkook, mire homlokráncolva meredtem rá. - Egyszer mikor nálatok aludtam, és te elmentél fürdeni, véletlen össze törtem az egyik üveg dísz szobrod. Azt a kis oroszlánt. - mondta, mire nekem kikerekedtek a szemeim. Azt még kicsi koromban kaptam a nagyítól, melyet sok évig gondosan őriztem hisz nagyon szerettem azt a kis szobrocskát. Amikor elért a tudatomig amit Jungkook mondott, fújtatva egyet indultam meg felé felforrt agy vízzel.

- AZ A KEDVENCEM VOLT TE BALFASZ! - kiabáltam a fejéhez, majd minden gondolkodás nélkül ökölbe szorított kezekkel húztam be neki egyet, minek következtében hátra hőkölt és felszakadt a szája bal sarka. Felszisszentem, hisz nem kicsit fájt csontjaimnak az ütés ám furcsamód, jól is esett. Végül lassan kifújva a levegőt vezettem tekintetem Jungkookra, aki addigra már egy zsepivel törölgette szája sarkából a vért mosolyogva.

- Húha. Nem is tudtam hogy lány létedre ilyen erősen tudsz ütni tökmag. - mondta, ám a rég nem hallott becenév hallatán karomon végig futott a libabőr, és kissé meglepődtem, amit ő észre is vett hisz homlok ráncolva rám meredt. - Most meg mi az? - kérdezte Kookie, ám én mindennemű válasz helyett csak megingattam a fejem és elmosolyodtam.

- Csak rég hívtál már tökmagnak. - vallottam be őszintén, miközben szám szélét beharapva vártam Jungkook válaszára. Megfogta a kezében lévő papír zsepit, és összegyűrve tenyerében ledobta azt a földre, majd közelebb sétált hozzám és szoros ölelésbe vont izmos karjaival.

- Nekem mindig az én tökmagom maradsz bármi is történjen. - mondta, s ugyan nem láttam de biztos voltam benne, hogy elmosolyodott. De hiányzott már az ölelése.

**

- Nem lesz ez egy kicsit túl vad szín? - kérdeztem Kooktól, miközben a fürdőszobában álltam és a kezemben lévő vörös hajfestékes dobozt tanulmányoztam.

- Rám fér már az újítás, és legalább így jobban megjegyeznek az alattam dolgozó faszfejek is. - húzta egy önelégült mosolyra az ajkait, mire én csak meg forgattam a szemem.

- Hát jó befestem, de utána ne hisztizz nekem hogy nem tetszik. - emeltem fel fenyegetően a mutatóujjam, mire nevetve nyúlt kezem után és adott rá egy puszit.

- Úgyis jó lesz, szóval emiatt ne aggódj. - mondta, majd elengedte a kezemet és vissza fordult eredeti ülő pozíciójába. Végül aztán egy nagy sóhaj kíséretében felhúztam magamra a műanyag kesztyűt és neki is láttam ki keverni a hajfestéket.

Cirka két és fél óra festés, öblítés és szárítás után végre készen lettem Jungkook hajával, és meg kell hagyni hogy piszkosul jól állt neki a vörös is, akárcsak az eddigi hajszínei.

Mikor felállt és megnézte magát a tükörben, szexin beletúrt a hajába, majd felém fordulva megismételte ezt a művelet sort ami miatt szívem a mellkasomban hevesen verni kezdett. Mindentől eltekintve, miszerint Jungkook valójában egy maffiózó és hogy tulajdonképpen ő raboltatott el, már nem tudtam rá úgy haragudni, sőt mi több újra elkezdtem érzéseket táplálni iránta, melyek az idő múlásával egyre csak növekedtek. Titkon belül reméltem is hogy visszakaphatom a régi Jungkookot mely jelen pillanatban úgy nézett ki, hogy meg is valósulhat hisz ő is és én is elkezdtünk újra közeledni egymáshoz, és megerősíteni azt a kapcsot mely az utóbbi időben meggyengült.
~

Sziasztok! Itt is lenne a következő rész. Ami azt illeti bocsánatot szeretnék kérni amiért ilyen hosszú ideig nem érkezett rész, és amiért ennyi kimaradás volt ebben a könyvemben! Végtelenül sajnálom és köszönöm azoknak akik türelmesen tudtak várni a folytatásra. Igyekszem ebbe a könyvembe is gyakrabban hozni a részeket, hisz azért még egy jó pár rész hátra van! :) Nem szaporítom tovább a szót. Mégegyszer sajnálom és sietek minél hamarabb a folytatással! <3

Puszillak titeket! ~ Lili