Bokor Dorottya vagyok. Nem vagyok rá büszke, de egy maffiánál dolgozok. Vagyis inkább a főnök kurvája vagyok. Nem egy szép munka, de ez van. Nem én választottam. Ha okosan teszem a dolgom nem bántanak, ha nem durva büntetést kapok. Budapesten és az egész országban fél tőlük mindenki. Minden van itt ami csak egy kicsit is illegális. Drog, pia, cigi, nők -mint én- és több tucat fegyver. Nem fizettél nekik az anyagért? Halott vagy. Az útjukba álltál? Halott vagy. Mindent így rendeznek el. Nekem már csak egy bátyám van őt is rohadt régen láttam már. A szüleimet ők ölték meg, pontosabban a főnök: Horváth Gergely. Apám mikor megtudta mi történt mérges lett. Magával rángatott engem és anyát. Bátyám éppen boksz meccsen volt. A gyárba mentünk, ami az akkori "főhadiszállás" volt. Persze, most mát nem ott vagyunk. Egy másik gyárba költöztek át. Nem értem, hogy ez miért olyan fontos, de ha nekik jó egy dohos gyár. Úgysincs beleszólásom. Azt mondják  a jó kurva kussol, bár néha na jó szinte mindig teli torokból üvöltenék. 20 éves vagyok, és mivel  2 napja kiestem a főnök "kegyeiből" az ér hozzám és úgy aki és ahogy akar. Két éve vagyok itt, persze nem saját akaratomból. Egyik este elkaptak mikor haza felé mentem. Onnantól nem volt kiszállás. Ha egyszer bele kerülsz az ördögi körbe nem jutsz ki élve. Egyetlen kiút ebből a halál.