Lilanette szemszöge:

Jó éjt Lilanette. Jó éjt Lilanette. Mondtam magamnak. Elaludtunk.

Há? Mi? Egyszer csak megpillantom Adrien-t.

Hol vagyunk Lilanette? Kérdezte Adrien értetlenül. Egy ismeretlen helyen voltunk majd hirtelen megjelent valaki. A sötétség miatt azt hittem hogy Halálfej az de tévedtem. Az ismeretlen nekünk rontot hatalmas gyorsasággal. Sebességgel.

A nevem Barton Holcs. Egy ideje halot voltam, egy ideje annak kéne lennem. De egy erő, visszahozot. Amint kimondta ezeket újból nekünk rontot és ahol csak ért minket ütött minket. Egyszer csak megtalálta a levelet Adrien anyjától. Hosszú sztori, majd el lesz mesélve.

Oh Gabriel, ezt tetted miután megöltél engem? Vigasztal a tudat hogy ő mindig szerette őt? Lefogadom hogy fantasztikusan érezted magad mielőtt még a világod elégett. Na igen, az a nap. Emlékszel rá Marinette? Még régen volt az. Mielőtt tényleg felnőttél. Visszaakartad hozni Adrien Anyját de a világ pokollá vált. Egy levél időn keresztül mi? Avval összetépte a levelet és tovább vert minket. Egy ponton végül leállt és talált egy jojot ami olyan volt mint az enyém csak fekete alapon piros pöttyös. Mi a? Nem láttam sokat mert elvesztettem az eszméletemet.

Írói szemszög:

Nos, neked vajon mi a történeted? Vette el a jojot majd eltűnt. Idővel a hősök magukhoz tértek.

Lilanette szemszöge:

M-mi volt ez lányok? Kérdezte Adrien ramatyul.

Ő Deathspeed volt emlékszel? Kérdeztem őt.

De mit kereset itt? MI mit keresünk itt? Mi folyik itt? Kérdezte értetlenül ezeket.

Még fontosabb hogy hová tűnt? Tettem fel a kérdést. Majd körülnéztem. Mint ha látnék valamit. Koncentráltam arra majd Adrien-el eltűntűnk onnan. Valami résben találtuk magunkat és megláttuk Deathspeed-et.

Fogalmatok sincsen hogy én miket láttam. Dolgok amiket nem tudtok felfogni. Tudom hogy kitől van a jojo és ő még nem látott hozzám foghatot. Mondta Deathspeed és közben egyre jobban távolabb került tőlünk és mi elsodrodtunk máshová. Abba a világba ami akkor jött létre mikor Marinette megváltoztatta a múltat egyszer. De hogyan? Hogy létezhet ez? Minden visszaállt vagy nem? Ezt már nem értem. Gyors összefoglaló:Itt nem Emile Agreste tűnt el hanem Adrien így az apjából lett Feketemacska és Emile emiatt elhagyta őt mert ez már sok volt neki. Itt ráadásul Chloé-é a pillangó talizmán és Nino az őrző harcol ellene amivel lényegileg a talizmánok szétosztot ereje miatt a harmadik világháború robbant ki. Most hogy elmondtam mindezt térjünk vissza a jelenre. Mikor megérkeztünk akkor találkoztunk az elhagyott villában Gabriel-el.

Gabriel, én vagyok Marinette. Félig. Hogy létezhet ez a világ? Kérdeztem értetlenül őt.

Egy felső hatalom valahogy visszacsinálta mindezt. Őrző és Halálány még mindig harcolnak de abban megállapodtak hogy velem végeznek. Mire ezt elmondta addigra már előbukkantak a fejvadászaik.

Adrien tudom hogy rengeteg kérdésed lenne erről de fel kell tartani őket amíg ki nem találok valamit. Fordultam Adrien-hez aki megértette és elkezdett Gabriel-el Feketemacska-ként harcolni. Miután a harcnak vége lett akkor azt vettem észre hogy ez a világ darabokra esik. Szerencsére találtam egy rést amit kitágitottam így volt kiút. Hívtam a két Macskát hogy menjünk de Gabriel nem ment.

Én idetartozok így itt is veszek. Adrien figyelj. Te voltál a legjobb dolog az életemben. Tudtam hogy minden döntés amit meghozok a jó döntés volt mert mind hozzád vezetet fiam. A levélen kívül más is van szóval jól figyelj. Ne legyél Feketemacska. Nem kell ezt tenned. Ne tedd az anyádért sem senki másért sem. Élj olyan életet amilyent én eldobtam magamtól. Hagyd hogy Feketemacska velem haljon. Amint ezeket kimondta a rés bezárult és eltűntűnk benne.

Írói szemszög:

Mikor a hősök eltűntek Gabriel a pusztulás felé fordult és egy emlék játszódott le a fejében.

"Nincs semmi baj Adrien, csak rosszat álmodtál.

Sajnálom hogy hangos voltam.

Az nem baj de ne feled hogy az Agreste-k nem maradnak lent."

MI felül kerekedünk! Mondta Gabriel és a pusztulásba futot. Közben Deathspeed elérte a célját.

Helló. Elismerem erős vagy. Furcsa dolgokat tettél a valóságokal. Dolgok amiket nem ítélek el. És eddig rejtve maradtál mindenki előtt. De én nem olyan vagyok mint a többiek. A történetem a lehetőségek tengerében létezik. Nem tudnak kitörölni sem megölni. Sem te sem senki más. Mutasd magad. És az akihez beszélt megmutatkozott.

Én... istenem. Nem tudtam. Várj! Kérlek! Ne! Nem akarok meghal...

Áááááááááááá.

Lilanette szemszöge:

Áh! Ez most, tényleg, megtörtént? Kérdeztem magamtól. Ekkor felbukkant a szóbámban Feketemacska.

Sajnos igen. Válaszolta a kérdésemre.