Marinette Dupain-Cheng/Katicabogár szemszöge:

Ááááh! Riadunk fel ketten Lyla-val az ágyból és kioldódunk. A tegnapi után gondoltam kísérletezünk az erőnkel. Hiba volt. Lyla a mosdóhoz szaladt hányni amit megértek.

Mondtam hogy nem jó ez! Mondtam hogy nem jó ez! Mondtam hogy nem jó ez! Ismételgette el a mondatot.

Honnan kellett volna ezt tud...

Te csak evvel ne jöjj! Te nem halgattál rám! Bhöee. És megint hányt.

Amit produkálsz kissé talán...

Mi Mari? Mi? Vont kérdőn engem.

Semmi. Válaszoltam majd ki jött a fürdőből.

Én meg mondtam hogy ne ez legyen de nem hallgattál rám hát
tessék! Mondta Lyla.

Rosszabb is lehetet volna. Mondtam kissé bűnbánóan.

Igen Mari igen?! Akkor most elmondom hogy egy olyan világban voltunk meddig is? EGY NAPIG! Ahol TE beteg módon nem velem, nem is Adrien-el hanem neki az apjával GABRIEL-EL jöttél össze! És ott még gyereketek is született! Ugh. Um! És megint elment hányni.

Ez rémes. Rémes egy világ volt és még Lyla át is élte és az ami este tört... Na jó ez tényleg borzalmas. Az! Um. És futottam én is hányni.(Az az alatt azt kell érteni amit Marinette Lyla-val csak a megfelelő korral csinált. Az!)

Meg kell tanulni ezt megszakítani.

Hogy lásd vagy hogy beleszólj? Kérdezte Lyla.

Igen. Csak ennyit válaszoltam. De miért akkor kerültünk ki mikor véget ért?! Miért?! És annak a változatomnak mi a Pi#$@ baja van ott?! Mi?! Miután a mosdóban végeztünk kimentünk onnan. Ez felkavaró volt.

Miért csináljuk ezt? Kérdezte Lyla.

Mit? Kérdeztem vissza.

Miért nem vagyunk még házasok? Az oltár előtt akarok lenni veled, elutazni, családot. Helyette ezt csináljuk. Te nem akarsz elvenni? Kérdezte Lyla szomorúan. 

Dehogy nem akarlak elvenni. Vigasztaltam őt.
Akkor? Mikor tartunk már ott? Miért nem vagyunk ott? Miért nem vagyunk házasok?! Kezdett kiakadni újra és mivel nem volt jobb ötletem így megcsókoltam őt hogy elhallgattassam és így egymásal szemben voltunk egy kis ideig néma csendben.

Én...

Shh. Némitottam le.

Mi lesz...

Psz. Szóltam rá újra.

Most? Kérdezte végül meg mire ezen elmosolyodtam.

Házasodjunk holnap. Köpni nyelni nem tudott ettől.

Komolyan? Kérdezte vissza mintha csak álmodna.

Minden meg van már.  Már csak mi kellünk hozzá. Mit mondasz? Lehetek Marinette Rossi? Kérdeztem meg őt mire szintén elmosolyodot.

Tudtam hogy az enyém mellett döntesz. Mondta elégedetten.

Rövidebb. Feleltem röviden és megint megcsókoltam. Ennyi. Lyla és én holnap összeházasodunk.

Halihó!

Tudom hogy ez rövidebb lett de már nem tudtam tovább húzni az időt. A köviben már egybe kellnek!😌