Lilanette szemszöge:

Elindultam a Katica jojomal az éjszakába. Miközben suhantam a házak közt kiszúrtam egy erkélyen Nathaniel-t. Hmm, annyira bele van zúgva a felembe. Mi lenne ha... Odaugrottam mellé az erkélyen amin nagyon meglepődött.

Hát te? Te ki vagy? Kérdezte értetlenül tőlem.

A nevem... itt elgondolkodtam.

Lilanette. Feleltem neki.

És mielőtt azt hinnéd hogy ez Katica jojoja hát nem. Hazudtam neki majd folytattam tovább.

Ez a jojo egy utánzat ami elég jól sikerült. Gondoltam kipróbálom. Tán zavarok? Kérdeztem elbűvölően. Ha ezek után is Marinette után fog koslatni akkor nem fog beválni semmi sem.

N-nem, dehogy. Pirult el. Úgy tűnik beválik. A korlátnak döltem.

Na és? Tán művész vagy? Kérdeztem őt.

Olyasmi. Ismerte be és a füzetébe belenéztem.

Komolyan? Kérdeztem őt.

Mit? Kérdezte értetlenül nézve.

Marinette-et rajzolgatod miközben ő már össze jött Lylaval. Ugyan már Nathaniel, ennél jobb vagy. Mondtam neki.

H-honnan tudod a nevem? Kérdezte tőlem. Ekkor odahajoltam hozzá NAGYON közel hogy csak néhány centi legyen köztünk amibe aztán nagyon belepirult.

Az nem számít. Csak az hogy te ennél jobb vagy. Mondtam neki majd megpusziltam a homlokát és mentem tovább.

Igen, tudom hogy ez gonosz volt de így legalább leszáll rólunk. Mondtam magamnak ez esetben Mari Lylanak. Ha az ember valakivel összeolvad, egyesül, fúziót hoz létre akkor a két személy egy lesz. Bár ez így sem pontos. Nem vagyok két személy, és nem vagyok egy ember. Lényegileg valami új vagyok. Lilanette vagyok. Végül mentem tovább az épületek közt és kiszúrtam egy étkezdét így gondoltam bekapok valamit. Miután úgy nagyjából két ember helyet ettem mivel hogy tudjátok. Tovább álltam persze fizetésel nyugi. A következő hely ahova mentem egy karaoke bár volt ahová csak Marinette-ként be sem lépnék de Lyla miatt még taroltam is ott. Röviden az este végig lett mulatva. Tovább voltam kint mint ahogy terveztem, úgy már a nap is felkelt szóval azonnal hazaindultam ahol kioldódtunk.

Marinette Dupain-Cheng/Katicabogár szemszöge:

Nem jó ez Lyla, tovább maradtunk a kelleténél. Mondtam Lylanak.

Jaj, nyugi. Jól mulattunk. Mondta Lyla.

Nem volt gonosz amit Nathaniel-el csináltunk? Kérdeztem őt.

Az talán jó hogy téged akar miközben együtt vagyunk? Kérdezet vissza Lyla.

Hát, nem. Feleltem neki.

Legalább leszáll rólunk és Katicáról is. Lilanette-ként jobbak vagyunk szóval ez már biztos. Mondta nekem Lyla.

Hulla vagyok. Csak ennyit tudtam mondani olyan fáradt voltam ahogy Lyla is. Végül mindketten bedőltünk szószerint az ágyba. Még mázli hogy téli szünet van. Nagy mázli.