Marinette Dupain-Cheng/Katicabogár szemszöge:

Már két hét telt el de semmi hír Reverserről. Én ezt nem értem. Miért most? Miért tűnt el egyáltalán? Sok a kérdés és semmi válasz. Sok minden történt az utóbbi időben. Halálfejnek annyi de úgy hogy kiderült hogy... áh, hosszú lenne elmagyarázni de egy problémával kevesebb ez a lényeg. Nyugi, nem halott vagy ilyesmi. Semmi hasonló sem.

Szerintem elkéne valahová menni. Vetette fel az ötletet Lyla.

És mégis hova? Amúgy is annyi dolgunk van még. A dátum már megvan de addig is rengeteg dolgunk van. Mikor ezt kimondtam felpattant Lyla a kanapéról.

Mi lenne ha Lilanette-ként szervezkednénk? Lilanette mindig jobb. Mondta Lyla nekem.

Ha rábírsz venni hogy csináljuk akkor de addig is külön beszéljük meg a dolgokat. Lyla hiába rángatta a karomat mint egy négy éves nem csináltunk Lilanette-et. Végül bevetette azt hogy a számra tapadt ami meglepetten és felkészületlenül ért engem. Először ellenkeztem de aztán egyre szenvedélyesebb lett az egész végül már azt vettem észre hogy a szokásos fény betölt mindent és már Lilanette-ként állunk ott.

Jó, nyertél. Törödtem bele.

Lilanette szemszöge:

Elkezdtem átvenni magamban a részleteket.

Először is a virág. Mi legyen? Tulipán? Nem, az túl hétköznapi. Levendula? Nem. Orchidea? Talán. Esetleg harangvirág? Az attól függ. Még a téma sincs meg. Jesszusom! Semmi sincs meg! Kezdtem el pánikolni de hamar lenyúgtattam magam az az a másik felem nyugtatot le. Hogy is van ez? Hmm. Mély levegő, nyugi. Lélegeztem fel. Először is az ami biztos hogy menne. A zene. Banda vagy nem? Lehetne Jagged, nem csak a rock menne. Elég különleges lenne. Hiszen mi is azok vagyunk. Akkor hívjuk fel.

Hívás után:

Oké, szóval Jagged lefikszálva. Az étel. Mi legyen? Lehet előbb a helyszín kellene. Oh, tényleg! Valahol kell tartanunk! Akkor? Van egy ötletem. És felhívtam Adrien-t.

Hali Adrien, itt Lilanette. Szólaltam bele a telefonba.

Hali lányok hogy megy a szervezés? Kérdezte Adrien.

Hiába minden ha nincs helyszín. És ha nem is lesz?! Ha nem is kéne megtörténie?! Estem kétségbe.

Úgy hallom hogy most Mari-val beszélek inkább. Mire gondoltatok? Kérdezte Adrien kuncogva.

Hát? Őszintén fogalmam sincs. Van ötleted? Kérdeztem őt.

Talán. De az a kérdés hogy meddig mennétek el? Kérdezte Adrien.

Hogy érted ezt? Kérdeztük értetlenül.

Az van hogy nem rég Kagamival a divatturném miatt ami legutóbb volt jártunk Londonban és láttunk egy templomot amibe Kagami azonnal bele szeretet hogy már pedig mi ott keljünk egybe így hát hogy biztos legyen ez. Sss, megvettem az egészet. Mondta Adrien.

Szóval ha jól értem akkor VAN EGY TEMPLOMOD?!?! Kérdeztem teljesen döbbenve.

Hát igen és ha gondoljátok akkor használhatjátok. Mondta Adrien.

Köszikösziköszi!! Imádunk! Ujjongtam neki. Még a részleteket megbeszéltük és visszatértünk a szervezésre.

Na most hogyan tovább? Kérdeztem magamtól.