- Újra itt Destiny? Alastor- szólalt meg Lucifer és Alastor felé bólintott, a vigyorát megőrizve.

- Reméltem, hogy tudsz nekem segíteni. A szüleimről van szó- mondtam Alastorhoz simulva.

- Oh, valaki elmondta az apád nevét, igaz? Satanachia… van valaki, aki nálam is jobban ismerte- mondta, Charlie-ra pillantva egy pillanatra.

- Igen, szeretnék róla megtudni annyit, amennyit csak lehet. Anyámról is…

- Semmi akadálya, kislány, elmondom, amit én tudok, aztán elviszlek Beelzebubhoz, ő ismerte apádat a legjobban és talán anyádról is többet tud. Apád is részben egy elemi démon volt, akár csak Beelzebub. Beelzebub a Nap démonja is, apád pedig a Holdé volt. Igaz egyiküknek se ez volt a fő hatáskörük, de a képességeik szorosan kötődtek a két égitesthez. Isten minden elemi démon ellen egy serafot teremtett, Satanachia ellen WingBlade-et, a Hold serafot, Beelzebub ellen pedig az anyádat, ShadowCloud-ot, a Nap serafot. Tudni illik, apád egyik fő jellemzője volt, hogy bárkit el tudott csábítani. Egy napon úgy döntött, hogy feszegeti a határokat és bepróbálkozott anyádnál. Sikerrel járt. Azzal, hogy egy démon elcsábított egy serafot, a főbűnnél is nagyobb bűnt követtek el. Isten megtorlása kegyetlen volt. De mint tudjuk, Isten nem szokott pusztítani, anélkül, hogy teremtene valami újat, így lehetsz te ma is itt köztünk, drága. WingBlade, ShadowCloud ikertestvére, testvére meggyilkolásáért fellázadt az Isten ellen, nem tudni mi történt vele- fejezte be a monológját.

- Beelzebub életben van? Itt a pokolban?- kérdeztem felnézve rá.

- Igen, kislány, itt van. Beelzebub az én jobb kezem, neki nem volt ideje szerelmeskedni, fontosabbnak tartotta a feladatát. Pedig ő is szemet vetett édesanyádra- mondta vigyorogva.

Rengeteg kérdésem volt, de nem éreztem, hogy ez a megfelelő pillanat lenne, ahhoz, hogy feltegyem. Reménykedtem, hogy Beelzebub tud információval szolgálni a szüleimről. Át vitt minket egy irodába. Az iroda inkább hasonlított egy cellára, mint irodára, téglából kirakott falak, a falakon minden féle fegyver, az egész közepén egy asztal, ami mögött egy démon. Hatalmas denevér szárnyai voltak, piros és narancssárga színekben pompázott. Hatalmas égnek álló szarvai voltak, a kettő között egy Nappal. A felső testén csak egy fegyvertartó bőrszíj feszült, a bőre piros volt, a végtagjai pedig át mosódtak feketévé. Hatalmas szemfogai voltak és sárgán világító szemei. A fegyver tartóban egy hatalmas háromágú kasza volt, ami szintén citromsárga és narancssárga szikrákat vett fel.

- Bemutatom nektek, a halál hercegét, Beelzebub-ot- mondta Lucifer széles vigyorral.

- Uram- hajolt meg a démon felállva az asztal mögött.

- Barátom, ez a kislány Destiny, Satanachia lánya- mutatott be neki.

- Micsoda?! Az lehetetlen uram, hisz ők meghaltak…- hitetlenkedett a démon.

- Drága barátom, tudom, hogy te vagy az eretnekség patrónusa, no, de, hogy a saját szemednek se hiszel- nevette Lucifer.

- Uram, ez itt egy halandó kislány, a Rádió démonnal. Elég nehéz lenne ezt elhinni- mondta a fejét rázva.

- A robbanásnál a kettőjük léleklenyomata összeolvadt, a kislány ide zuhant le a pokolba, én magam küldtem őt fel a Földre emberi alakban, hogy esélyt kapjon az életbe. Még is itt kötött ki nálunk és most érdeklődni szeretne, kik is voltak a szülei. Satanachia- t senkise ismerte nálad jobban- mondta Lucifer, ellenvetést nem tűrve.

- Igen is uram. Elmondok mindent, amit az apádról tudok- fordult felém.

Remélem tetszik, ahogy halad a történet, én magam imádom az egészet, bár igaz enélkül nem lenne sok értelme írnom XD remélem merültek bennetek fel új kérdések  :3 ígérem, meg fogom adni Alastor eredeti, démoni rangját és feladatát is, és kitérek a serefokra is, illetve, hogy mi is történt velük pontosan :3 addig lehet találgatni ;)
Találkozzunk a következő részben ;)