36.

Uram atyám! A bál reggele! Izgatottan pattantam ki az ágyikómból, pedig  még suliba kell mennem szóval a jókedv  várhat. Mégegyszer ránéztem a ruhámra csak úgy, mivel annyira tetszik. Csinos, de visszafogott egyszóval az én stílusom. Már szívesen felvenném, de most egy sima sulinapra kell összekészülnöm. Felkaptam egy sima kék farmert és egy fehér kötött pulcsit. Megreggeliztem és miután felvettem a téli ruhákat kiléptem az ajtón.

-Bassza meg de hideg van!- jelentettem ki amikor éreztem, hogy a csípős hideg minden porcikámat átjárja.

-Neked is jó reggelt!- nevetett Jack aki a kapu előtt várt. Mosolyogva kiléptem a kapun és hagytam, hogy forró ölelésbe vonjon majd egy cuppanós puszit nyomjon az arcomra.

-De még milyen jó- nevettem.

-Már izgatott vagy a bál miatt?- kérdezte

-Én nem annyira, ez csak egy iskolai buli- próbáltam közömbösen beszélni

-De amúgy meg már alig bírod kivárni- nézett rám Jack

-Hát, túl jól ismersz- vallottam be. Időközben beléptünk az iskola ajtaján. Kész káosz volt az egész. A folyosón a végzősök rohangáltak a terem felé, kezükben nagy kartondobozokkal amikből mindenféle dekoráció lógott ki.

-Remélem, hogy mikor mi leszünk végzősök akkor nagyon jó bált fogunk szervezni- mondta Dóri aki mosolyogva közeledett nyomában Bencével.

-A legjobbat- bólogattam én is. Ahogy elhaladtunk a diákok mellett, hallottam, hogy szinte mindenki az estét tervezgeti.

-Minden megvan neked az estére?- súgtam oda Dórinak. Ő mosolyogva bólintott és mentünk az óránkra. Az órák elég unalmasan teltek, és még haladni sem haladtunk mivel a tanároknak sokat kellett fegyelmezni.

-Gyerekek én megértem, hogy holnap már téliszünet, ma este itt a bál és mindenkinek karácsonyi hangulata van, de ezt tartogassátok inkább az estére!- mondta az ofő, de szinte rá se hederítettünk. Mindenki a padtársával vagy a hozzá legközelebb ülővel beszélgetett. Szerencsére az osztályfőnöki volt az utolsó óránk és mikor megszólalt a csengő szinte egy emberként pattant fel az osztály.

-Nem kell ennyire sietni!- kiáltott utánunk megint a tanár, de mi már rohantunk is ki a teremből. Bencével, Dórival és Jackkel együtt indultam el, mint mindig. Bár mi Dórival végig csak az estéről áradoztunk szóval a fiúk inkább megpróbáltak az ő közös témájukról beszélni, de hát mi nem hagytuk.

-Hatra lehetőleg legyél kész, de én ígyis-úgyis megvárlak- mondta Jack a kapunk előtt

-Max a taxisofőr nem vár meg- nevettem aztán egy búcsúölelés után be is mentem a kapun. Otthon ledobtam a táskámat és vad készülődésbe kezdtem. Először fürödtem hiszen csak nem lehetek büdös, és a hajamat is megmostam. Ez elég sok időt vett igénybe. Utána Sabrina segítségével gyönyörű loknikat sütöttünk a hajamba. Sabrina a sminkemet is megcsinálta és hát nem akarok beképzelt lenni, de nagyon szép lett. Az arcomra kent alapozót, a szememre egy halvány barackos szemfesték került és egy visszafogott cicás túsvonal, bronzosítózott is, és a számra is egy halvány barackszínű szájfényt kent. Felvettem a ruhámat is ami egy barackszínű, kissé térd fölé érő gyönyörűség volt! Teljesen egyszerű felsőrésze van, derékban karcsúsított és a szoknya része pedig pörgős. Hozzá testszínű harisnyát vettem és egy visszafogott magassarkút aminek hasonló barackszíne volt, mint a ruhámnak. Mondjon bárki bármit, büszkén néztem bele a tükörbe. És hallottam is ahogy megszólalt a csengő! Az izgalom szinte minden porcikámat átjárja. Vajon Jack mit fog szólni?

-Nagyon gyönyörű vagy- mért végig mosolyogva Sabrina. Ő is lement szólni Jacknek, hogy mindjárt jövök. Még egy gyors pillantást vetettem a tükörképemre, hogy minden rendben van e, aztán elindultam a lépcsőn. Jaj csak le ne zakózzak ebben a cipőben! Jack anyával beszélgetett, apa és Sab pedig hallgatták őket. Mindannyian észrevették, hogy megérkeztem ami nem volt túl nehéz mivel a cipőm elég hangosan kopog. Jack rám emelte nagy szemeit és tátva maradt a szája. A kezében egy szál halványrózsaszín rózsa volt, a kedvencem! Mosolyogva átadta nekem a virágot és még meg is puszilt.

-Nagyon gyönyörű vagy!- mondta nekem. Én erre csak zavartan lehajtottam a fejem. Elkezdtünk indulni kifelé.

-Jaj várjatok! Egy képet azért csinálhatok?- kérdezte anya. Mi bepózoltunk, és hát remélhetőleg elfogadható leszek rajta. A kabátomat felkapva indultunk kifelé ahol tényleg a taxi várt. Mindenkitől elköszönve beszálltunk és elhajtott a kocsi. Jack még mindig tátott szájjal nézett.

-Ne bámulj már!- szóltam rá zavartan

-De lehetetlen nem bámulni- nyomott egy puszit az arcomra. A suli előtt kiszálltunk, Jack pedig fizetett. Néhányan kint álltak az ajtó előtt és hangosan nevetgéltek. Mi  bementünk az ajtón és egyből szembetalálkoztunk Dóriék párosával, Áronnal és még néhány osztálytársunkkal. Dóri sikítva rohant oda hozzám és szinte a nyakamba ugrott.

-Kívülről nagyon mencik lehetünk-röhögtem. Dóri elengedett és alaposan végigmért. Rajta egy halványkék ruha volt aminek a formája hasonlított az enyémhez csak kissé csipkés volt az első része.

-Nagyon szép vagy!- mondtam neki

-Köszi, te is! És képzeld el, minden úgy volt, mint ahogy elterveztem-mosolygott szélesen.

-Igazi disney sztorid van?- nevettem ő pedig vadul bólogatott.

-Ezt most értenünk kéne?- néztek ránk a fiúk

-Nem- mondtuk teljesen egyszerre Dórival aztán mindketten elröhögtük magunkat.

-Inkább menjünk be a tornaterembe- invitált Bence. A teremre alig lehetett ráismerni. Alapjában véve sötét volt, de  a színes fényfüzérek kellő fényt adtak szóval nagyon hangulatos így a fény. Szinte minden tele volt a hópelyhekkel és a mindenféle karácsonyi díszekkel. A terem két szélén állt egy-egy szépen feldíszített karácsonyfa.

-Hű a végzősök nagyon kitettek magukért! Ezt látva nem a szörnyű tesiórák jutnak az eszembe!- ámuldozott Dóri.

-Tényleg tök jó- helyeseltem. Felcsendült Shawn Mendestől a There's nothing holding me back és mi Dórival egyszerre pillantottunk egymásra sokatmondó nézéssel.

-Jack!- kezdtem mézesmázason hangon

-Hmm?- pillantott le rám

-Hát tudod, ez az egyik kedvenc dalom és amúgy is úgy szeretek táncolni- pislogtam rá nagyokat

-Tudod, hogy nagyon szeretlek, de táncolni az égvilágon senkiért sem fogok! De ti Dórival nyugodtan menjetek- én erre csak egy dühös nézéssel néztem rá és Dóri kezét megfogva elvonultunk a tánctérre. Viszonylag nagy a suli tornaterme szóval szerencsére van hely táncolni és még normális a levegő is. Dórival nevetve ugrabugráltunk, de hát mindenki más is ezt csinálta szóval ilyenkor ez megengedett. Még végig táncoltunk néhány számot aztán félrevonultunk.

-Ne igyunk valamit?- fújtam ki magam.

-De, jó ötlet- bólogatott Dóri. Szóval elmentünk a büfébe venni két üdítőt. Szerencsére a büfénél halkabb volt a zene és kevesen voltak és leülhettünk kicsit pihenni.

-Nem kéne visszamenni a srácokhoz?- állt fel Dóri

-Így hiányzik már Bence?- vigyorogtam. Erre csak egy lesújtó nézéssel válaszolt és aztán elindultunk a tornaterem felé.

-Te látod őket?- kérdeztem Dóritól mivel én sehol nem találtam őket. Ő is csak a fejét rázta szóval elmentünk másik irányba.

-Lehet, hogy kimentek levegőzni- ajánlotta Dóri és kimentünk. Az érzései nem csaltak mivel hátulról nézve is felismerem Jacket, de nem csak Bencével volt hanem még sok haverjukkal röhögtek.

-Te hallod Bence, most, hogy mindketten felszedtétek a csajokat Karácsony előtt, most akkor ki nyert?- kérdezte valaki

-Hát, döntetlen- vakarta a fejét Bence

-És most, hogy ezt megcsináltátok most akkor dobjátok őket? A fogadás csak Karácsonyig szólt nem?- a választ már nem hallottam mivel semmi másra nem tudtam koncentrálni, mint  a borzasztó érzésre a mellkasomban. Érzem, ahogy a szívem teljesen összefacsarodik, egyre jobban feszül és fáj aztán hirtelen apró szilánkokra hullik. Jack széttörte...

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top