Bennem megállt a vér...

Belépett... Ő....Na vajon ki? A dolgok tönkrevágója! JACK! (Tudom, hogy ez elég kiszámítható volt, de hát valahogy le kell írni 😀 szerk.) Ez meg mégis mi a francot keres itt? Hiányoztam neki ezért beugrott meglátogatni? Nem, biztos nem azért hiszen leült szépen a padba. Ez, hogy történhetett??? Hogy vették fel?! Bár nem tudom, hogy milyen tanuló mivel régen nem egy osztályba jártunk (úgy tűnik, hogy mostmár sajna igen) szóval nem nagyon tudtam az ilyen dolgait. De első ránézésből nem azt gondolnám, hogy egy észlény. Vagy a látszat néha csal? Á, nála biztosan nem. Ő nem lehet az. Biztos van egy eltitkolt ikertestvére! Tudom! Ez nem lehet ő! Vagy lehet, hogy csak egy helyes, okos srác aki hasonlít rá és nem láttam jól. Hátrafordultam, hogy jobban szemügyre vegyem. Kétségtelen, ez Ő! És még mellé engem bámul! Szúrósan ránéztem mire ő rámvigyorgott. Vagy vicsorgott. A lányok többsége elájulna ettől a mosolytól, de én csak vicsorgásnak látom... Na jó, inkább erőltetett vigyorgásnak... á, inkább egy szívdöglesztő mosolynak! Nem, nem annak! Lau ébresztő! Ő itt Jack! Hahó Lau! Te nem egy vagy a sok közül! Az ember azt hinné, hogy kilencedikes létére kinő a saját magához beszélésből de hát én már csak ilyen vagyok.

-Kedves mi is a neve? Ja, igen! Laura! Kérem forduljon előre, tudom, hogy kíváncsi az új osztálytársaira, de most figyelni kéne!- szólt rám a tanár. Huppsz. Remek kezdés, én vagyok a nem figyelő. Szuper. Inkább előrefordultam és hallgattam a tanárnő amúgy dögunalmas beszédét. Hát kissé mintha elaludtam volna, mert egy csaj megdobott egy papírgalacsinnal és azt tátogta, hogy figyeljek. Mosolyogva ránéztem és halkan elnevettem magam. Szünetben láttam, hogy egyedül van ezért odamentem hozzá.

-Szia! Laura vagyok, köszi, hogy szóltál vagyis inkább dobtál- mondtam mire elnevette magát

-Jaj, megértelek szerintem is elég unalmas volt, de én reggel ittam kávét, mert éjjel nem aludtam semmit. Amúgy Dóri vagyok- nyújtotta a kezét amit készségesen megrángattam.

-Hát ismerős érzés. A volt sulimban a legjobb barátnőmet Nórinak hívták szóval ne sértődj meg ha majd Nórinak foglak véletlen szólítani- mondtam neki, és szerintem élvezte a társaságomat. Még beszélgettünk mindenféléről, hogy honnan jött, milyen volt a régi sulija meg ilyenek. Aztán csöngettek a következő óránkra. A tanár még nem jött be a terembe ezért csendesen kellett volna várnunk rá. De hát csak kellett volna, mindenki kiabált a másikkal, meg az első padban ülőket dobálták mindenfélével amit találtak. Azt nem tudom, hogy ez miért volt jó hiszen ez elvileg egy jó színvonalú gimnázium de hát azt hiszem, hogy nem ez az osztály lesz a csúcspontja. Hátrafordultam Jackhez. Elkezdtem a nevét kiabálni ebben a hangzavarban, éppen a mellette lévő padban ülővel beszélgetett és én egyre hangosabban szóltam neki, a végén már torkom szakadtából ordítottam mire mintha csak szívességet tenné, rám nézett.

-Jó, nyugi már, nem kell ordítozni, az előbb is hallottalak csak szívattunk- mondta mire összeröhögött a mellette lévő padban ülővel. Hát a kedvessége még most is határtalan 😑

-Ó, köszönöm, hogy megtisztelsz- mondtam gorombán mire ő megrántotta a vállát és elfordult. Mi van? De hát még beszéltem volna!

-Hé, még beszélni akartam volna!- kiabáltam mire csak a válla fölött visszanézett

-Hát, én meg nem. Talán majd máskor - mondta amit egy ellenállhatatlan mosolyjal kísért. Hát Jack sem változott sokat... talán még egy kicsit helyesebb lett.... azaz egyre bunkóbb. Nem, én nem eshetek bele a csapdájába! Nem hagyhatom annyiban, hogy csak így kedvére játszadozzon! Mi vagyok én, a csicskája?! Ezen annyira felidegesítettem magam, hogy odarontottam a padja elé.

-Na ide figyelj mr. tökéletes! Velem te aztán ne beszélj így! Épp beszéltem hozzád szóval megtisztelnél ha meghallgatnál! Á mindegy is minek pazarolom rád az időmet, egyáltalán mit keresek itt veled?- kiabáltam

-Azt én nem tudom, hogy mit keresel itt de azt hiszem, hogy menj egy kicsit arrébb,mert egy cseppet hangos vagy- mondta teljesen nyugodt hangon. Mire én rájöttem, hogy irtó gáz vagyok! Teljesen igaza van! Jajjjj de ciki! És pont az első napon! Hogy lehetek ilyen béna?! Elpirultam zavaromban és nem akartam tovább égni ezért elfordultam és otthagytam őket. Mondjuk ez is elég gáz volt de már nem lehet fokozni szóval mindegy is.

-És pszichopata- tette hozzá Jack. Egy kicsivel halkabban mondta de én így is hallottam. A haverjai jól felröhögtek és tovább oltogattak engem de megpróbáltam nem tudomást venni róluk, ami elég nehéz volt. Hát én is örülök, hogy egy suliba járunk Jack. Egyszerűen nem bírom kivárni az elkövetkező négy évet... Négy évet?! Jackkel?! Szerintem már kilencedikben meg fogok halni! 😨 Miért nem az a normális és kedves srác a "randinkon" ? Miért kell ilyen taplónak lennie?! Hol van a kedves Jack?! Mondjuk őt ismerve az a "randi" csak valami űrlénnyel lehetett és nem Jackkel. Szünetben Dóri odajött hozzám.
-Ne vedd magadra amit mondtak, tiszta hülyék! És még ez a színvonalas gimi- mondta kedvesen
-Jaj, nagyon gáz voltam?- kérdeztem és a választól már előre rettegtem
-Ööö..nem annyira, mindenkiből kihozzák ezt- mondta de nem túl meggyőzően

-Ó szóval nagyon gáz voltam- néztem rá szomorúan

-Jaj, Jack olyan hülye ne foglalkozz vele -

-Pedig ha tudnád, hogy normálisan milyen álompasi...- álmodoztam egy kicsit. Aztán kapcsoltam mivel Dóri elég furcsán nézett rám

-Azaz... az álmaimban normális - próbáltam menteni a helyzetet de már ez is elég furi volt. Szuper, ma leégettem magam az osztály menőei közt plusz még az újdonsült barátnőm előtt is! Irtó menci vagyok! Jack, miért rontasz el mindent?! És akkor még nem gondoltam, hogy mi lesz másnap....

Sziasztok!
Bocsi,hogy rövidebb lett a rész! És már most mondom, hogy a kövi rész nem a könyvről fog szólni, az meglepetés!!! De a könyvvel is sietek!