Ma reggel elég fájdalmasn keltem. Tegnap annyit gyakoroltam a felvételire, meg még ma is kell😥 Mellesleg holnap lesz a felvételi. Az a szerencse, hogy mivel mindenki tudja, hogy holnap felvételi, ezért ma laza nap lesz. Kikászálódtam az ágyamból és beágyaztam. Felvettem egy sima fekete szűk pólót, egy sima fekete kissé bővebb farmert és egy vékony, laza fehér hosszú kardigánnal egészítettem ki és a hajamat meg kiengedve hagytam. Reggelire müzlit ettem és a kabátomat meg a csizmámat felvéve már mentem is a suliba. Menet közben azon agyaltam, hogy vajon a többiek is ilyen sokat gyakoroltak, mint én a felvételire? Nem mondanám magam annak a strébernek, de azért a felvételire muszáj gyakorolni. Arra ki nem gyakorol most komolyan? Jó hatodikban vagy ötödikben akkor mindegy, mert nincs tétje de nyolcadikban azért már "kötelező". Végül beértem a suliba és a padomhoz leülve hallgattam a többieket. Nem tévedtem, mindenki keményen gyakorol. A nap egész lazán telt, és gyorsan elrepült. Az osztályból sokan sok sikert kívántak meg én is nekik. A szekrényünkhöz mentünk Nórival és megállt előttünk Jack. Már így is eléggé izgulunk, nem kell, hogy még ő is rásegítsen.
-Hé csajok- mondta, mire mindketten felnéztünk
-Sok sikert holnapra- rámkacsintott és mikor furin néztünk rá, még egy csábos mosolyt is küldött. Hát egy pillanatig csak hebegtünk aztán végül kiböktem.
-Kösz, neked is- nem túl érzelmes (természetesen kacsintás és csábos mosoly mentes) válasz, de jobb mint a semmi. Aztán hazamentem,hogy még többet gyakorolhassak.
Este hulla fáradtan és nagyon izgulva mentem aludni. A stresszhez képest hamar elaludtam.

A felvételi napja

Jól kialudtam magamat szerencsére szóval könnyen kipattantam az ágyamból. Szívem szerint visszabújtam volna és átaludtam volna az egész felvételit, de sajna nem tehetem. A felvételire ugye ünneplőt kell venni, én nem veszek szoknyát mivel hideg van. A tegnapi gatyát vettem egy fehér inggel a hajamat meg, hogy ne lógjon a szemembe felcopfoztam. Nem akartam túlzásba vinni. Anyu finom sütit sütött a felvételi napjára, de nem bírtam igazán enni szóval elpakoltam,hogy elvigyem magammal. Csak egy almát ettem reggel, szóval kissé éhesen szálltam be a kocsiba. Éhes voltam ugyan, de nem bírtam enni. Izgulva mentem be a gimi ajtaján. Rengeteg felnőtt volt ott és rengeteg diák. Egyesek nagyon magabiztosnak tűntek, de volt a másik fele is (ahová én is tartozom) viszont elfutottak volna. Még sosem voltam felvételin,de elég rossz eddig. Megnéztem a kiírást,hogy hova tartozom. Nem néztem a csoporttársaim nevét, mert nem igazán érdekelt. Egy kis keresgélés után bejutottam a termembe. A tanárok szigorúan figyeltek minket. A telefont, a táskát, a kabátot mind hátra kellett vinni, egyedül körző, vonalzó, szögmérő és íróeszköz lehetett nálunk. Elmondták, a dolgokat és elég nagy a szigor és az elvárás is. A lényeg,hogy én a legtöbbet hozzam ki magamból. Aztán elkezdődött...
Most vége az elsőnek, a magyarral kezdtünk. Éppen szünet van, óriási a tolongás. Hát, nem tudom, hogy milyen lett. Nem volt könnyű de azért megoldható. Mindenhová írtam valamit egyedül egy helyre tippeltem. Ránéztem az órára, mennem kell, szuper. Most jön a matek, a neheze. Éppen a termemhez igyekeztem a mikor valaki nekemjött.

-Ó,bocs- nézett egy nagyon kicsit fel rám egy nagyon ismerős fiú. Sietett is tovább és én is így tettem. Honnan olyan ismerős? Na jó, azt hiszem most inkább a felvételire koncentrálok, de majd utána még gondolkozom.
A mateknak is vége, ez azért már nehezebb volt, mint a magyar. Egy helyre nem írtam be semmit és kettő helyre tippeltem mivel gőzöm sem volt arról, hogy egyáltalán miről dumáltak. Nehéz volt, de volt egy-két könnyebb feladat. De ki volt az a srác? Miközben anyáék végigkérdeztek, hogy milyen volt, még akkor is azon agyaltam. Épp arról kérdezgettek, hogy a sulimból is felvételiztek e oda, amikor beugrott... Rá nem is gondoltam, Jack! De tuti, hogy nem ő volt mivel szerintem ő nem jó tanuló. De amúgy meg tökmindegy, mert nem akarok gonosz lenni de szerintem nem veszik fel őt. Habár ez központi szóval bárhová jelentkezhet de mindegy. Elmentünk étterembe "megünnepelni" engem. Anyuék kissé túlzásba estek, de jó volt. Ilyen volt a felvételi, de még nem gondoltam, hogy nem tévedtem valamiben...

Hali!
Tudom,hogy régen volt rész és ez a rész sem a világ csúcsa. Tudom. Bocsiiii. Csak én is felvételiztem meg most is egy meleg teát szürcsölgetve írtam meg ezt a részt. Eleve nem is volt időm a sok tanulás miatt meg ötletem sem volt😞 Nektek, hogy sikerült a felvételi? (Már aki felvételizett) A kövi észt megpróbálom gyorsabban hozni, hosszabbra írni és jobbra. A könyvben lehet, hogy a felvételinél egy-két dolog más időpontban lesz,mint normálisan. Addigis puszi😘