Másnap reggel tíz körül keltem fel egyedül. Felrángattam magamra egy rövidnadrágot és egy bő fehér pólót a fejemre nyomtam a kalapom.  Kimentem a szobánkból és elindultam Timék felé.
-Szép jó reggelt!-kiáltottam mire mindannyian morcosan néztek rám.
-Visszavonom hogy jófej tanár vagy.-morogta Mikey a párnájába.
-Ja titeket nem akartalak bántani csak Timet.-néztem rájuk bocsánatkérően.
-Mért engem?-nyögött fel Tim.
-Mert tegnap valaki magyon csúnyán lerántott az ágyról.-ugrottam rá nevetve-Mellesleg fél óra és indulnk a kötelező feladatunkra.
-Szuper.-motyogta Jeff.
-Fél óra srácok!-mentem ki mosolyogva. Benéztem a többi szobába is de ott már nagyjából elkészültek a többiek.  Lementem a kajáldába mivel volt egy sejtésem miszerint ott lesznek Niallék. Igazam is volt.  Épp Emmába próbáltak egy kis rántottát beleimádkozni.
-Sziasztok!-adtam egy puszit Emmának.
-Anyu! Nem akarok enni!-nyavalygott.
-Hát nem kell de ha nem eszel akkor örökre pici leszel.-mondtam úgy mintha nem is érdekelne. Persze egyeltalán nem hagyott hidegen a dolog de tudtam hogy ez be fog válni.
-Tényleg?-kérdezte nagy szemekkel. 
-Hát igen. Én sem ettem olyan sokat ezért nem lettem akkora mint Harry vagy Niall bácsi.-húztam el a szám.  Egyből a villája után kapott és tömni kezdte magába. 
-Ezt hogy csináltad?-kérdezte ledöbbenve Niall.
-A rutin meg az évek!-kacsintottam rá.  Gyorsan megettem egy szendvicset és  el is telt a fél óránk. A csapat már ott állt az edzőtáskájukkal a kezükben. Természetesen az én táskámban is volt egy spicc cipő.  Biztos ami biztos. Felszálltunk a buszra amit nekünk rendeltek. Milyen menő már!
-Amúgy hova megyünk?-kérdezte Brad.
-Fogalmam sincs!-nevettem fel.
-Buszsofőr bácsi hova visz minket?-kérdezte Mikey. Persze a pasas nem értette úgyhogy a mi kis spanyol Brunánk megtudakolta és kiderült hogy a focistadionhoz megyünk. Fél óra múlva oda is értünk. Egy kosztümös nő tipegett felénk.
-Ohh már vártuk magukat!-mondta örömtelien.
-Mégis kik?-kérdezte Tim értetlenül.
-Hát a csapat!-mondta mintha világos lenne. A fiúk örömujjongásba kezdetek a lányok pedig örültek hogy a fiúk örülnek. Nevetve vonultunk végig folyosón.
-Brad gyere!-szóltam rá amikor majdnem elment egy teljesen másik irányba.
-I folow I folow you!-kezdte énekelni és ezt egészen addig folytatta míg oda nem értünk valami edzőpálya szerűségre ahol már nagyba ugrándoztak. 
-Fogd már be!-szólt rá fárdtan Tim.
-Fogd be.-ismételte meg Emma.
-Elrontod a gyereket ember!-szólt rá Harry majd felkapta az ÉN lányom és Niall kíséretében eltűnt.
-Csak nekem tűnt fel hogy úgy viselkedik mintha az apja lenne?-kérdezte elgondolkodva Shopie miközbe mindannyian utánuk bámultunk.
-Rosszabb napjaimon még én is kétlkedek benne hogy biztos nem ő az apja.-mondtam gondlkodva.
-Na akkor magatokra is hagylak titeket!-viharzott el a kosztümös nő. A csapat férfi felé fordultam akik érdeklődve néztek minket.
-Olah!-intettem bénán.
-Nem azt mondtad hogy tanultál spanyolul?-kérdezte Tim.
-Ja két évig a gimibe. Na tudod mikor voltam én gimis!-sóhajtottam drámain.
-Ennyire elfelejtetted?-kérdezte Jessica.
-Ja. -rántottam vállat-Amúgy ők tudnak angolul? Eléggé furán néznek ránk.
-Tudunk.-nevett egy srác.-Vagyis a nagy részünk. Esetleg nem tudsz valami más nyelvet?
-Öhm tudok olaszul,németül egy picit franciául na meg állítólag spanyolul de mindig kajáltam spanyolon. -mondtam zavartan.-Ja meg magyarul!
-Én is tudok magyarul!-kialtott fel egy fiatal labdaszedőnek öltözött srác magyarul.
-Szeretlek!-futtotam oda hozzá és megölelgettem.
-Én is téged!-nevett fel. 
-Amúgy ez milyen menő már. Nézd milyen értelmesen néznek ránk!-mutattam a többiekre majd felnvettem majd angolra váltottam-Örülök hogy megismerhettünk titeket de mit is kell csinálnunk?
-Nem nektek kéne tudni?-kérdezte egy morcos öreg.
-A megbeszélés egy része mintha kiesett volna.-vakargattam a fejem elgondokodva.
-Igen mivel majdnem bealudtál!-mondta vádlóan Tim.
-Na és te tudod okoska?-kérdeztem.
-Nem.-válaszolt puffogva.
-Táncolni kell tanítanotok a fiúkat!-mondta egy kedves öreg. Ugye milyen találó nevek.
-Szuper!-mondtam mosolyogva.-Zoe vagyok ők pedig az én gyerekeim! Meg Tim.
-Hé!-mondta sértődötten az említett mire küldtem neki egy légpuszit.
-Szóval én gyerektánctanár vagyok. A végzetségem szerint balettet kellene tanítom de nem igazán vagyok oda érte.-mosolyogtam rájuk-Van kérdés?
-Hány éves vagy?-kérdzte vigyorogva valamelyik akinek nem igazán akart beugrami a neve. Pedig esküszöm Tom megtanította.
-26.-kacsintottam rá nevetve.
-Ő az enyém!-vetette rám magát Tim és majdnem megcsókolt de sikerült az utolsó pillanatban elkapnom a fejem.
-Csak a tied drágám!-raktam a szájára a kezem majd arra nyomtam egy puszit.
-Pfuj ne már!-nyavajgott Sam.
-Tudod nekem sem öröm nézni ahogy Amanda nyálát ellenőrzöd!-nyújtottam ki a nyelvem.  A Sam és többiek felnevettek.
-Na akkor táncoljunk!-csaptam össze vigyorogva a kezeim. Előkerestem a telefonom a táskámból amin dalok százai voltak. Mint minden ,,normális" embernél nálam is volt egy hordozható hangszóró gyorsan kerestem valami olyan dalt amiről azt gondoltam hogy többen ismernek. Végül egy Meghan Trainor számra esett a választásom.
-Ne már!-nyavajgott Mikey.
-Mikey fiam! Pszt!-néztem rá szúrósan mire felnevetett.
-Öt hat hét és!-számoltam vissza és a csapat egyszerre kezdett mozogni. Imádom nézni hogy ilyen ügyesek.
-Most mit csinálunk?-kérdezte az egyik pasas.
-Gyönyörködünk!-mondtam mosolyogva mire felnvetett. A dalnak vége lett a srácok pedig lihegve néztek rám.-Szuper volt! Most pedig hogy a mi focistáink is táncoljanak mást csinálunk!
-Mit?
-Egyik nyáron amikor még fősulis voltam Olaszországba voltam diákmunkás. Kisgyerekekkek táncoltunk, ilyenek.-mondtam mosolyogva-Nincs más dolgotok csak utánozni. Esküszöm nem lesz nehéz!
-Csak ne azokat az olasz dalokat!-imádkozott Tim. Én pedig vigyorogva elindítottam Alvaro Solertól a Sofiát. Ez tipikus dal volt ott attól függetlenül hogy spanyol.  Tim fájdalmasan nyögött egyet. Nevetve kezdtem mutogatni a kisgyerekeknek szánt mozdulatokat. Viszont még ez is nehezen ment nekik. Vége lett a dalnak mosolyogva megtapsoltam őket.
-Annyira nem volt szörnyű de férfiak vagytok nem?-kérdeztem csípőre tett kézzel mire hevesen bólogatni kezdtek-Akkor ha az előre hátra csípőmozgás megy akkor az oldalra mért nem?
-Zoe!-mondta Tim felháborodva. Mindenki nevetett.
-Megnézem egyesével! Nincs sumákolás!-játszottam a szigorú tanárnénit. Mindenki megmutatta és meg kell vallanom egészen jól ment.
-Ki volt a legjobb?-kérdezte egyikőjük.
-Te!-böktem egyikőjükremajd a hátára pillantottam-Neymar.
-Ohh igen az ő csípőmozgása híres.-vihogott valaki. Nevetve megráztam a fejem.
-Csörög a telefonod!-dobta felém Sam. Elkaptam és hálásan intettem neki egyet.
-Mondjad Tom.-szóltam bele míg lehajoltam bekötni a cipőm.
-Segíts!-hallottam a könyörgő hangját.-Avery nem akar elaludni!
-Te vagy az apja!-mindtam értetlenül.
-Adtam neki cukrot!
-Istenem Tom! Attól fölpörögnek! Hol van Jenna?
-Nálatok!-mondta értetlenül.
-Édes drága bátyám én Barcelonába vagyok a verseny miatt!-mondtam unottan.
-Uhh tényleg! Mit csinálsz?
-Éppen táncórát tartok a csapatnak.
-A Barca focicsapatnak?-kérdezte magas hangon.
-Igen.
-Kérsz autógrammot nekem?
-Nem-mondtam egyszerűen majd kinyomtam. Elindítottam egy újabb számot ami a Little Mix Weird people volt. Elvigyorodtam majd elkezdtem táncikálni.
-Gyerünk sztárfocisták!-cukkoltam őket. Vonakodva de eljezdtek ,,táncolni" Na ez alatt azt a tipikus beszarós csárdást kell érteni.
Összenéztem a tanítványaimmal majd felnevettünk. 
-Figyuzzatok ez egy boldog dal!-mondtam nevetve majd teljesen idételnül táncikalni kezdtem. A csoportom csatlokozott és próbáltuk bevonni őket de csak  meredten álltak.  Mosolyogva léptem melléjük és ugrondáztam. Nevetve néztek de nem csináltak semmit.
A számnak gyorsan vége lett ígyhát csalódottan eléjük álltam.
-Figyi az nem lehet hogy nem tudtok táncolni!
-Pár sör után jobban menne!-kiáltott Sam.
-Elhiszem Sam!-forgattam a szemem majd visszafordultam.
-Nem akarok hülyét csinálni magamból!-mondta ha jól néztem Pique.
-Nem látja senki csak mi! Hidd el nekünk kéne focizni mi is bénáznánk! Csak próbáljátok meg kérlek!-próbálkoztam.  Még tartottam volna a szónoklatot ha nem hallom meg Emma sírását. Ilyedten odakaptam a fejem és megláttam ahogy felém rohan.
-Anyu!-mondta sírva. Legguggoltam és megöleltem.
-Mi történt?-kérdeztem kedvesen és kicsit eltoltam magamtól.
-Megcsípett a méh!-mutatott az alkarjára.-Kell rá puszi?
-Igen.-kuncogtam majd megpusziltam a kis piros részt.
-Már jobb!-mondta csillogó szemekkel. Nevetve néztem ahogy nézegette a karját. Adtam neki egy utoló puszit majd felálltam és megfogtam a kezét.
-Ő a lányod?-kérdezte meglepődve a kedves öreg bácsika.
-Igen. Mutatkozz be!
-Emma vagyok.-mosolygott angyalaian. Bárcsak mindig ilyen aranyos lenne.
-És hány éves vagy?-guggolt le hozzá Neymar(Csak azért maradt meg a neve mert jó volt a csípőkörzése)
-Négy.-mutatta az ujjaival. Ohh igen! Istenem mennyit kínlódtunk azzal hogy hogy mutatom a négyet de megvan!
-22 éves korodban szültél?-kérdezte meglepve.
-Tudod ez egy hosszú sztori.-sóhajtottam drámaian.
-Ráérünk!-vigyorgott rám. 
-Röviden a sztori: megvolt az utolsó nyilvános záróvizsgánk és hát normális főiskolások voltunk úgyhogy megláttogattuk a diákházat.  Lehet picit becsintettem....
-Csak egy ici picit!-mondta gúnyosan Tim.
-Rólad ne is beszéljünk. Lekaptál a hivatalos partin!-nyújtittam ki a nyelvem.
-Ja de nem én csináltam ezt azt!
-Ugye tudod hogy én vagyok a főnököd?-vetettem be az aduászt.
-Mindegy van hol laknom.-vákaszolt lazán.
-Tim te folyton nálunk csövezel!
-Igen!-helyeselt Emma.  Tim bevágta a sértődött fejet és Katehez fordult hogy megmondja neki hogy mennyire nincs igazunk mert van egy albérlete. 
-Na szóval becsintettem és na tudjátok a dolgokat!-mondtam lesütött szemekkel.
-És ki az apja?
-Igen! Ki az apukám?
-A gimis szerelmem.-mosolyogtam Emmára.
-És mostmár nem szereted őt?-nézett fel rám Emma-Mert Melani mesélte hogy az ő szülei folyton veszekednek és nem szeretik egymást.
-Tudod azt nem mondom hogy szeretem viszont régen nagyon szerettem.-pusziltam meg.
-Mindjárt végez a másik csoport.-hallottam a egy hangot. Odakaotam a fejem és ott állt Marie egy csoport egyenes hátú egyenruhába öltöztett gyerekkel.
-Zoe?
-Hogy nem szúrtuk ki tegnap megbeszélésen?-suttogta Tim mire egy olyan ,,franc tudja" fejet vágtam.
-Szia Marie!-mondtm kedvesen. Elvégre hátha megválltozott.
-Uram atyám de gázul nézel ki!-kezdett erőltetten nevetni. Nem változott meg. Szuper. Elvőttem a legelebűvölőbb mosolyom és rápillantottam.
-Te pedig még mindig olyan cuki vagy mint voltál! Nem értem mert nem voltunk jóba!
-Azért mert marha gáz voltál!-mondta nyavajogva.
-Ja tényleg!-nevettem őszintén és lepacsiztam Timmel.
-Na most pedig húzz inenn! Itt én tartok órát!-vigyorgitt erőletetten.
-Ohh ezer örömmel!-mosolyodtam el-Remélem tudod hogy a balett manapság nem túl menő!
-Mégis balettot tanítasz!
-Én nem!-mosolyogtam rá.
-Mért mit tanítasz?
-Ezt!-mondta Tim majd elindította a One dance-t. Egyszerre elkezdtünk mozogni a lányokkal majd jött a fiúk része és együtt. A végén elégedetten megtapsoltam őket.
-Aha szóval igénytelen szart tanítasz?-mondta nevetve mire a karótnyelt gyerekek is gúnyosan méregettek.
-Ja te meg ezt tanítod!-kezdtem balett mozdulatokat csinálni-Már meg van mért bírt Mrs. Reynolds. Mindketten ilyet tanítottok.
-Te is ezt tanultad!-mondta sértetten.
-Ja de az már vagy négy éve volt.
-Ja de te nem mentél társulathoz!
-Te meg még ajánlatot sem kaptál társulathoz!-mondta és összefontam a kezeim magam előtt. Hallottam ahogy a srácok mögöttem hangosan huhogni kezdtek.
-De kaptam ajánlatot!-sipította.
-Ja mert apuci benyomatott.  Elvégre fizetős voltál.-mondta Tim és tartotta a kezét egy pacsira.
-Azt akarjátok mondani hogy jobb táncosok vagytok nálam?
-Nem mondtuk mi ezt egy szóval se!-tarrtotta fel a vigyorogva a kezeit Tim. Kuncogva bólogattam.
-Tehetségtelenek voltatok már a suliba is! Azzal a homokos sráccal az élen!
-Meglehet. Mondjuk a homokos srác még mindig a Royal balettnél van.-nevettem fel majd a táskámból kivettema a spicc cipőmet. -Ha olyan tehetségtelen voltam akkor nézzünk ki a jobb most!
-Lealázlak!-vigyorgott gúnyosan. Szemforgatva megfordultam majd elkezdtem felhúzni a cipőt. Persze már előre éreztem hogy fájni fog mert nem volt nálam semmi amivel beköthettem volna lábaim. Miután mindkét lábamra sikerült felhúzni kicsit nyújtottam majd mosolyogva Marie mellé álltam.
-A hajad?-mondta kimértem. Szemforgatva levettem a kalapom és Emmának adtam a hajam pedig egy össze vissza kontyba fogtam.
-Zenét!-kiáltotta az egyik egy lenyalt hajú gyereknek.  Erre elindítltta a tekefonjáról(!) a Kis éji zenét.
-Remélem emlékszel a koerográfiára.-mondta Marie.
-Hát hogy a francba ne?-mondtam szarkasztikusan de valószínű ezt nem érzekelte mert elkezdtett táncolni. Én meg bámultam rá. Egy forgásnál rám akart vigyorogni de nem sikerült neki mert egy óriásit zakózott.
-Jól vagy?-rohant oda hozzá egy helyes pasas.
-Igen!-rázta le a kezeit Marie-Na mutasd te mit tudsz!
-Tim?-húztam fel kérdőn a szemöldököm. Mosolyogva bólintott én pedig elindította a telefonomon a Little Mix-től az Sercret love song-ot. Odaléptünk arra a részre ahol beton volt mert a füvön nem lett volna épp szerencsés táncolni. Ez az egyetlen koreo amire emlékszem a fősuli idejéből. Meg a nyilvános záróvizsgásra.  Mivel az emelésék megszállott rajongója vagyok így szegény Tim dobált össze-vissza. A vége egy színpadi csók volt amit szokás szerint elvicceltünk. Nevetve álltunk egymás előtt és lihegtünk.
-Ez kajak király volt!-mondta csodálkozva Brad.
-Köszi.-mosolygtan rá majd gyorsan leszedtem a lábaimról a cipőket.
-Na tegye fel a kezét az aki szerint én voltam jobb!-mondta nagyképűen Marie. A csoportja egy emberként rakta fel a kezét.
-És az akik szerint ezek voltak a jobbak.-mondta szinte undorodva. Erre az egész focicsapat felrakta a kezét plusz a csoportom. Illetve Emma, Harry és Niall
-Hopp ez besült!-vigyorgott rá Tim. Nevetve kiszedtem a hajgumit a hajamból. Emma odafutott hozzám én pedig legguggoltam. Ágaskodva a fejemre rakta a kalapom és kaptam egy puszit is. Mosolyogva megöleltem őt.
-Na akkor asszem mi megyünk is!-mosolyogtam a focistákra.
-Maradjatok még! Mármint... khm...szeretnénk táncolni.-dadogott egy szőke srác.
-Végülis ráérünk!-nevettem fel.
-Kiváncsi vagyok Marie mit hoz ki belőletek!-mondta sunyin Tim.Intettem a gyerekeknek hogy üljenek le ők is a fűbe. Hangoskodva leültek. Természetesen még véletlen sem lettek volna halkak de én is pont ugyan ilyen voltam. Míg Marie próbálta a balett alap lépeseit magtanítani addig én Emmával szóláncoztam. Nevetve javítgattam a kitalált szavait ő pedig komolyan álította hogy van olyan szó hogy malma.
-Ez nem lehet igaz! Rakd már így a lábadat! Fel tudod fogni azzal a pici agyaddal!-kelt ki magából Marie amin kissé elmosolyodtunk. Na jó inkább próbáltuk elrejteni a vigyorunk.
-Nem szeretem azt a nénit!-mondta durcásan Emma.
-Én sem.-sóhjatottam egyet majd felpattantam-Kell pisilni?
-Nem!-vágta rá Tim.
-Emmát kérdeztem!-néztem rá értetlenül. Sunnyogva lehajtotta fejét.
-Nekem se kell.
-Biztos?
-Na jó lehet hogy kell.-mondta elgondolkodva. Nevetve felhúztam a földről majd kerestünk egy mosdót. 10 perc múlva meg is találtuk és elintéztünk minden mosdóban elintézendő dolgunkat. Visszamentünk a többiekhez ahol Marie éppen Sarahval üvöltözött. Az én Sarahmal! Mármint az én tanítványommal.
-Nem akarok bunkó lenni de ennyit minden táncot tanuló megtud csinálni!-mondta Sarah és lement spárgába.
-Én tanítottam!-kiáltott fel Tim büszkén mire értetlenül néztem rá-Mármint visszaszólni tanítottam meg!
-Ja!-nevettem fel majd. 
-Az lehet hogy ők ezt nem tudják megcsinálni de az ő tánctanáruk nem olyan lecsúszott iszákos ember mint Zoe!-vigyorgott rám gúnyosan Marie.
-Harry vidd el Emmát!-mondtam miközbe végig Mariet fikszíroztam.
-Ne csinálj hülyeséget!-suttogta a fülembe Niall miközbe elment mellettem.  Bólintittam egyet majd megvártam míg elmennek.
-Na mi van nem akarod hogy hallja ki is vagy valójban?-húzta tovább az agyam.
-Tudja ki vagyok! Tudja ki az apja azt is tudja hogy nem volt annyira betervezve!-léptem közelebb hozzá.
-Azt is tudja hogy az egész fősulut végigbuliztad és csak ittál?
-Ez nem igaz! Attól hogy szombatonként elmentünk valamerre nem jelenti azt hogy csak ittunk! Te is tudod hogy az óráim felére bejártam!
-Ja csak a felére!-vágta a fejemhez.
-Most mi bajod van? Bejártam annyira ami kötelező volt! Még a elméletikre is be mentem! Minden vizsgámon először átmentem nem úgy mint te! Van munkám és jól keresek!-kezdetem kiakadni. Na jo talán eléggé kiakadtam.
-Megszégyeníted a belettot!
-Leszarom a balettot! Mond már el mi a bajod!-mondtam kikelve magamból.
-Akarod tudni mi a bajom? Az a bajom hogy jobb vagy nálam! Azzal a hülye laza stílusoddal azzal hogy folyton vidám vagy. Azzal hogy mindenki szeret. Azzal hogy az összes vizsgádon elsőnek átmentél pedig szartál az egészbe! Én meg? Kűzdötten embereket tettem azért tönkre hogy előrébb jussak téged pedig nem tudlak félretenni! Idegesítesz! Tetől talpig! Úgy ahogy vagy! Most megmondom hogy az egész hetedet megkeserítem!-üvöltött rám majd megfordult és elvihatzott a karót nyelt gyerekek pedig követték.
-Hát ez durva volt!-mondta az egyik focista.
-Hogy őszinte legyek már megszoktam.-vontam meg a vállam.-Viszont szerintem mi már hagyunk titeket focizni. Jaj majdnem elfelejtettem! Ezt aláírnátok?
-Persze!-vette ki a kezemből a papírt. -Kinek?
-A legjobb bátyuskának.-mosolyodtam el. Nevetve aláfirkantotta majd a többiek is.  Mosolyogva elköszöntem tőlük sőt a ,,jó csipőmozgásos" srác még egy képet is csinált velem.
Jókedevűen mentünk ki.
-Miost hova megyünk Zoe?-kérdezte Sarah.
-Elmegyünk kultúrálódni!-mondtam vigyorogva mire unott fejet vágtak-Elsőnek megnézzük a focimúzeumot utána pedig elmegyünk Kolombusz szoborhoz ahonann egy nagy sétálóutca nyílik. Mindenki jön nem érdekelnek a kifogások!