Kiléptünk és megcsapott a víz tudata és hogy nem tudok úszni szóval vigyáznom kell magamra. A Doktorral sétálgattunk kézen fogva és nagyon sokat nevettünk. Beültünk egy Gondolába és hajóztunk Velencében.
Szólt a kormányosunk hogy most kéne csókolózni a következő híd alatt. Már láttam a hidat.Én rögtön védekezni kezdtem hogy nem nem mivel ő csak egy barátom de a Doktor odajött és a szemembe nézett megsimogatta az arcom. Valószínűleg zavarba jöttem és vörös lett a fejem. A hajam cirógatta és már az ajkaimat nézte. Én meg megöleltem a híd alatt. Körülbelül 2 perc volt a hídig az út de több órának tűnt.
-Megjöttünk!- szólt a kormányos.
A Doktor kiugrott és felém nyújtotta a karját és kisegített amit egy puszival fizettem meg. Láttam ahogy zavarba jön és elmosolyodtam.
-Oh ferde a nyakkendőd!-megigazítottam.
-Köszönöm Klau!
Megragadtuk egymás kezét nehogy elhagyjam a friss Doktoromat.
-Öhm Doktor!
-Mi az?
- Mióta bugyog a víz ennyire? Az egy szirén?
-Ooooh iigen. Tudtam hogy nem egy megszokott utazás lesz ez.
Szuperszónikus csavarhúzójával megvizsgálta a vizet és ja igazam volt.
-Doki hagyjalak hogy elcsábulj vagy ne? Uuh és vannak szirénpasik?
-Neee ne hagyj csak ha kérem de most ne. Ki tudja lehet vannak.
-Tulajdonképpen ezek mik? Miért vannak itt?
- Járjunk utána! És nem árt ha vigyázol simán elvihetnek és még nem tudjuk mik ezek.-mondta a Doki eredetileg azért hogy megnyugodjak hogy semmi baj sincs.
-Oké ezt már nem is kell mondani már megszoktam.-kacsintottam a Doktorra.
-Geronimooo!
Láttunk már vagy 10 olyan lányt aki ugyanolyan színű,fazonú csukjás ruhát viselt. Most is épp egy ilyen lány ment el előttünk.
-Kövessük szerintem.
-Szerintem is. Fura hogy a gondolataimban olvasol.
-Doktor most nagyon vigyázz rám.
-Mindig nagyon vigyázok rád. De miért emelted ki ennyire ezt a tevékenységem?
Haboztam picit, a macskaköves utat néztem a lábammal mintha cigit tapostam volna és zavartan lehajtott fejjel mondtam.
-Öhm izé hát tudod.
-Mit tudok?
- Nem tudok úszni.-nyögtem ki nagyon nehezen.
Ő meg csak nevetett egy jót.
-Doktor ez egyáltalán nem vicces!!- mondtam mérgesen.
-Bo boocsi.-és még mindig nevezett.
-Ha nem fejezed be egyedül megyek. Jah és épp szökni készül az a lány.-mondtam úgy hogy meggondolja magát.
-Jó na bocsi. Ennyire nem kell félni vigyázok rád na te durcis.-és átölelt én meg picit még durcáztam és addig durciztam amíg nem nyomott egy halk lágy cuppanóst a homlokomra.
-El fog tűnni a kiszemeltünk ha nem sietünk.
-Értem én a célzást.
Megfogtuk egymás kezét és utolértük a lányt.Egy katonákkal őrzött épületbe sétált be.
-Na nézzük meg közelebről!-ajánlotta fel a Doktor.
Egy másik család jött velünk együtt tudtunk bemenni, egy császárnőhöz mentünk akit anyának szólított mindenki. A család zálogként ajánlotta fel a lányt.
-Doktor én ezt nem hiszem el! Meg kell tudnunk mi folyik itt! Ajánlj fel! Kérlek!
-Naaa neeeem! Arról szó se lehet!-mutogatott amit annyira szeretek én is. -Ne nézz rám így!
-Hogy?
-Hát így!
-De az milyen?
-Cuki!
-Miiii??! Neeem!!!
Egy kisebb vitát folytattunk suttogva és mindenki minket nézett.
-Miért jöttek ide? Miért kerestek fel?-szólalt meg egy mély érett női hang.
-Azért-kezdtem a mondandóm- hát hogy engem is felajánl a testvérem!-mutattam a Doktorra.
De ő teljesen mást mondott.
Ránéztem ahogy ő mondaná cukin, és láttam hogy megenyhül a szíve és belegyezik. Egy köszönömöt suttogtam és már két fiatalember kézre fogott és elkísértek egy terembe,még hallottam ahogy a Doktor beszél és mosolytam egyet. Hátranéztem de már nem láttam őt.
Ez picit elszomorított de túl éltem ahogy előre néztem láttam a göndörhajú lányt akit előttem adtad oda ennek a szervezetnek melynek már én is részese vagyok.
-Öhm fiúk ez tulajdonképpen mi?
-Mennyasszonyokat képzünk.
-Aahaaa éretem.- és eszembe jutott hogy a ,,tesóm'' még nem szedte ki a kezemből azt a cuccot amin keresztül tudunk beszélni láttam hogy villogni kezdett és ez azt jelentette hogy a Doktor is rájött erre. Tetszik hogy egy rugóra jár az eszünk.
-És most hova visztek?
-Kitöröljük az emlékeidet hogy a jövődnek élj.
-Muszáj kitörölni?
-Ne tőlem kérdezd az anyától kérdezd.
-Huh akkor még van esély.-nyugodtam meg.
Kaptam egy fehér csukjás ruhát felvettem kapucnim a fejemre raktam még hoztak utánam egy lányt.
-Hol az a két új lány?- hallottam a mély érett nőhangot.
A két új lány ott hagyott engem az őrökkel azt hitte kisérem őket de ahogy jobban megnéztem a többi lányt úgy néztek ki mint én hulla sápadtan de az a vicc hogy én mindig ilyen vagyok/voltam. A Doktor sokszor megkérdezte hogy jól vagyok e. Még Konrád is ezzel cikizett piciként.
Sikítást hallottam.
-Lányok ez mi volt?
-Jajj nem is emlékszel? Hogy is hívnak?
-Klaunak.
-Na szóval nem emlékszel? Te is átmentél nem?- kérdezte úgy hogy levette a csukjáját de barna bőrén nem látszott semmi.
-Az az igazság hogy nem. Most jöttem. De kérlek ne köpj be. Amúgy hogy hívnak?
-Katrina. Nyugi nem köplek be, de te tisztára olyan vagy mintha átmentél volna az emléktörlésen.
- Mert ilyen a bőröm. Örvendek hogy megismertelek Katrina!-nyújtottam felé a kezem.
-Én is örvendek Klau!-és megráztuk egymás kezét ami egy szerződésnek felelt meg.
-Figyu én egy Doktor nevezetű férfival jöttem és megfog menteni minket nélküled nem megyek el.
-Rendben.
Elmeséltük egymásnak az életünk nagy részét és eszembe jutott hogy nem azért jöttem hogy haverkodjak hanem megtudjam mi folyik itt.
-Figyu amúgy miért vagyunk itt? Mi folyik itt?
- Tudod minden nap elvisznek egy lányt és bemutatják a vőlegényének de utána nem jön vissza a lány. Aki pedig nem engelmeskedik anyának lásd mi azokat belökik a pezsgő vízbe ahol meghalnak mert valami lerántja őket. Ez a szekta azért van hogy feleségnek tanítsanak.
-Oh értem. Hallottad ezt Doktor?-szóltam a kezembe hogy hallja az infót.
-Szerintem te meghülyültél.- mondta Katrina.
-Hello.-hallottam a Doktor hangját.
-Mi?? Azt hogyan?-csodálkozott az előbb még lehülyéző barátom.
-Doktor ő itt Katrina, Katrina ő itt a Doktor akiről már meséltem. Ugye hallottál mindent? Holnap 10-kor sétálni megyünk legyél ott. Fel fogsz ismerni a nyakláncomról.
-Rendben. Örvendek Katrina! Vigyázz  magadra Klau! Nehogy beleess a vízbe!-és elröhögte magát.
-Ez nem vicces Doktor!!
-De most komolyan a víz veszélyes ha beleesel ki nem jössz többé max ha 5 mp alatt kijössz.
-Mi van a vízzel?-kérdeztük egyszerre a Kattel.
- Ugye bugyog ez még semmi a víznek savas kémhatása van minimálisan. Au! Na jó az a minimális több mint 40% és ezek a szirének se véletlenül vannak itt.
Belépett az ajtón az anya.
-Takarodó! Liliána te pedig gyere velem elég fejlett vagy hogy férjed legyen.
-Eljött az időnk!-suttogtam Katnek.-Várjuk meg amíg elmennek és a lányok nem figyelnek. Doktor! Te pedig figyelj.
Olyan 10 perc múlva elaludtak a lányok felvettem a hálóingem ami az ágyamon volt,megráztam Katrina kezét, csendben kilopakodtunk a nagy terembe. A Doktor épp neki ment egy lámpának amitől elnevettem magam.
-Doktor!!!
-Klau!!-és rohantunk egymàs irányába és a nyakába ugrottam ő meg erősen fogott. Azt kívántam bárcsak sose érne véget ez a perc. Miután lekászálódtam róla benutattam Katrinat.
-Hoztam egy kis meglepetést Katrina!- mondta a Doktor és mögűle egy barna férfi lépett elő aki az édesapja lehetett.-Megígérem kiszabadítunk.
De ezzel Katrina nem is törődött. Édesapja nyakába ugrott. Jó volt nézni hogy boldog. Mi a Doktorral néztük őket úgy hogy ő a karjàt a vállaimon végigfektette.
-Na de induljunk!-tört meg mindent a Doktor.
Követtük Katet mert ő már több mint egy hónapja itt van. Láttam az anyát ahogy egy pallóra vezeti Lilit vagy kit és imát mormol. Lili lefeküdt a pallóra és szemezett egy valamivel a víz alatt aztán hopp elvitte Lilit. Szörnyű volt nézni ezt. Mind a négyen egyszerre szörnyölködtünk.
Aztán a Doktor egy váratlan dolgot tett.
-Hé anya miért nem lehetnek férfiak is a szektában?
A nő megfordult arca mégszigorúbbá vált a szemei csak úgy izzottak a dühtől.
-Klau el kéne mennünk innét mert ha lebukunk nagy balhé lesz és a halakkal vagy a  szörnyekkel fogunk.
-De nem tudom itt hagyni őt! Tudom hogy rossz vége lesz így!
-De muszáj mennünk! Mi a jó? Hogy meghalunk és többet nem látod vagy elfutunk és látod ès meg is ment?
Odafordultam Kat apukájához.
-Vigyázzon rá! És magára is!-parancsoltam.
Megfogtam a Kat kezét és szaladni kezdtünk a szobánk felé.
- Amúgy nagyon helyes pár vagytok.
-Neem nem! Nem vagyunk egy pár!-tiltakoztam.
- Oh bocsi tisztára olyan.
-Inkább ne mondj semmit ez olyan amikor azt hitted én is olyan zombi vagyok mint a többi. Nyomás aludni nem akarok lebukni. Jó éjt Kat.
-Jó éjt Klau!
Reggel óriási kiabálasra keltünk fel. Ahogy gondoltam az anya volt, tudtára adta valaki hogy az én és Kat ismerőse meglátogatta őt. De az anya nem az anya volt hosszú nyálkás fej mint egy hal nyálkás sötétkék bőr.
-A vízbe veletek most!-kiáltotta az őreinek.-Elárultátok a szektát ezért bűnhődjetek!
- Nyugi Kat kijutunk élve. Nézd az a két katona a Doktor és apukád. Semmi pánik.
Láttam az arcán ahogy megnyugszik de én abban nem voltam biztos hogy túléljük.
-Doktor mit csináltok már!-kiabáltam a karomba.
-El kell mondanom nektek valamit.- hangzott a válasz. -Ti ott feleségek vagytok fel fognak áldozni titeket. Húzzátok az időt. Ami a vízben vár rátok a férjetek de az a férj olyan mint az anya és az anya dolga feleséget találni népének. Ha beleestek belelöknek megharap a férj és szirének lesztek. Vigyázzatok egymásra! Sietünk!- mi Kattel csak némán néztük egymást míg megtörte a csendet egy őr hogy eljött az időnk. Mi feláltunk megfogtuk egymás kezét éreztem hogy fél, megszorítottam a kezét rámnézett egy bíztató mosolyt küldtem felé és kacsintottam. Láttam a mosolyán hogy nem igazi mosoly. Mire ezek megtörténtek ott álltunk ahol tegnap a Doktor. Bevallom féltem bíztam a Doktorban de féltem mi lesz ha beleesek és nem bírom tovább? Ezen gondolatok cikáztak át a fejemben miközben a pezsgő vizet néztem ami a vesztemet jelentheti.