Utolsó emlékem hogy Peter megijed és a Doktor könyörög hogy ne hagyjam itt, ilyen eszembe se jutott csak a szervezetem teszi ezt velem. Lehet az időutázás megvisel de nem tudom.
Felkeltem sehol senki.
- Hahó?
Elkezdtem sétálni az ajtó felé. Sehol senki. Minden csupa vér. Lefutok a lépcsőn a Doktor épp regenerálódik.
- D...d..oooktor...mi...történik itt...?-és újra elájulok.Csak egy éles fájdalmat érzek a fejemben ami végig fut mindegy egyes testrészemen.
Erre a fájdalomra felriadok és rájövök mindez egy rémálom. Kifújom a levegőt és megkönnyebbülök. Megvizsgálom magam rájövök hogy most már a másik kezem is be van kötve.' Ez egyre érdekesebb' gondolom magamban. Nagy nehezen kikászálódok az ágyból leveszem a kötést semmi bajom picit véres hát lemosom a kezem,az viszont tele van  vágás nyommal de nem tudom miért. Visszatekerem a kezemre a kötözőt és kilépek az ajtón. Tudom hogy a Tardisban vagyok. A Doktor ott ült szomorúan a lépcsőn. Oda lopakodtam mögé és a fülébe súgtam- Bocsánat...
-Klaaauuu!!!! Semmi baj!!! Beteg vagy vagy nem tudom mi volt veled de az a lényeg hogy jól vagy élsz és virulsz! Jah és a gyógyszertárban meg tudjuk mi a bajod!- mondta egy levegővétellel és a nyakamon lógott konkrétan.
-Öhm oké.
Megfogta a kezem és levezetett a gyógyszertárba.
- Na szóval diktáljuk a betegséged tüneteit: szédülés, vérzés, ájulás.
-Jól látom hogy semmi?- kérdeztem kerek szemekkel.
- Ez felettébb érdekes.
-Hol van Peter?
- Nagyon fáradt és lefektettem aludni.
- Hát öhm ez kedves tőled, milyen idő van kint?
- Éppen zuhog az eső.
-Dehát az előbb gyönyörű napsütötte időnk volt.-dobtam egy zseblámpát a Doktornak.
-Minek dobtad ide?
-Szerinted? Szerintem pont jó idő hogy meglessük a szörnyet. - Estleg nincs esernyőd?- erre a kérdésre előhúzott egy csipkés esernyőt meg egy napernyőt.- Szóval nincs.
- Mielőtt elfelejteném!-nyomott a kezembe egy kulcsot.- Ne veszítsd el! A Tardis kulcsa.- és kacsintott egyet. Beledugta a zárba a kulcsot és elfordította mire az kattant egyett és ki is nyílt. Elraktam a kulcsot a zsebembe jó mélyre. -Köszönöm!- mosolyogtam rá mint a vadalma.
Közben ezek a kérdések cikáztak a fejbe: Mi lehet Dalmáékkal? Keresnek e egyáltalán? Usui aggódik e értem? Hogy mondjam ezt el neki és Frigyesnek?- és kiléptem az esőre és rohanni kezdtem mint egy őrült a Doktor után. Aztán beértem. A szuperszónikus csavarhúzójával kinyototta az ajtót és beléptünk oda ahol pár órával ez előtt tartózkodtunk.
Visszhangzott a léptünk,a nagy üres teremben most teljes volt a sötétség csak a lámpáink világítottak. Csurgott rólunk a víz. Egyre távolabb mentünk az ajtótól ami picit a pulzusomat megnövelte.
- Meddig mentek a gyerekek? Nagyon merészek lehettek.
- Ssssssssssssssss- csittegett le azon nyomban.
- Jó na bocsi.  Nézd ott mocorog valami és öhm épp eszik valamit vagy valakit.- elkezdtem remegni ahogy rámnézett az a valami.
- Nézzenek oda egy rég nem látott ismerős!
- Miiit keres itt a Doktor? És ki az a cafka megint egy újabb áldozatod?- mondta úgy hogy kirázott a hideg és úgy feldühített hogy alig bírtam megállni hogy ne menjek oda és vágjam pofon.
- Tudod a régi ismerősök vonzzanak. Jah és ő Klau és nem cafka hanem a barátom.- mondta a kérdésére válaszolva. - Tulajdonképpen mit keresel itt??! Kiért jöttél?
- Csak erre jártam és üldöztek a kék izék. Jut eszembe mindig itt vannak?
-Míg el nem kapnak téged addig el se mennek.
Közelebb léptem a szörnyhöz kék színű, mint egy béka kb úgy nézett ki és épp egy csontot böfögött fel.
-Fujj! Ugye nem az volt amit láttam?
- De aranyom az volt és te is így fogod végezni meg a Doktor is!!- nevetett fel úgy hogy kiesett a kezemből a lámpa és láttam ahogy felém jön. Lefagytam nem tudtam mozdulni csak láttam ahogy jön de a szerveim arréb vittek. Így nem kapott el.
-Nem látok semmit! Meg fogok halni! Segíts Doktor!
- Ő már el ment drága itt hagyott ahogy szokta mindenkinek ez a vége. Köszönöm hogy kiabálsz így könnyebben megtalállak.
Szaladtam a lámpához és elkaptam szaladtam tovább az ajtóhoz de az zárva volt. - DOKTOR!!! NEM HAGYHATSZ ITT! -dörömböltem az ajtón.
-Hiába ő már elment.
-Lehet egy kérdésem?- mint utolsó kérés.
- Jó mondd de utána megeszlek. Nyami.
- Miért nem bújtál elő? Miért nem bántottad a kisgyerekeket? Miért jó neked hogy mindenki meghal és aztán te is? Ki vagy te?
- Kezdjük az elején. Te ki vagy?
Szerinted ki olyan hülye hogy lebuktatja magát? Tudod milyen finomak vagytok a kisgyerekek meg aaahw frissek a legfinobbakat a végére hagyom. Te nem tudod hogy ki fog meghalni lehet te fogsz meghalni. Jah és én én vagyok bármi meglepő. Bocsika nem figyeltem mikor a Doktor bemuatott. Szóval hogy hívnak?
-Klaudiának.
- Na szóval hogy ezeket tisztáztuk meg is eszlek jó kis falat leszel.
Ahogy ezt kimondta minden lefutott az agyamba és láttam magam előtt hogy meghalok.'Klau figyelj! Mi a Doktor első szabálya? FUSS!!'
- Csak akkor ehetsz meg ha elkapsz! - és szaladni kezdtem az életemért.
Hallottam a lépteket mögöttem.-Ez ez emberré változott.- és leesett az állam. Lekapcsoltam a lámpám és eldobtam valamerre. 'Bakker ezt nem hiszem el. Hol vagy Doktor? Ezért még számolunk!' A lépteket egyre közelebbinek éreztem. A sötétben megbotlottam és valami élesre estem ami elvágta a tenyerem.
- Csak nem elestünk? Micsoda finom vér illat árad!
Beért engem lenyalta a vért a kezemről ami nagyon bizarr volt.
- Engedj el!- és felpofoztam.
- Ejnye! Ezt érdemlem? Amúgy nem is nézel ki rosszul.
- Te még így is rosszul festesz!( na jó ez nem épp így volt)
-Na ne mondd!- felkapott és nekidobott a falnak. Felszisszentem nagyon fájt az egész testem.
- Ne gyere közelebb!-mondtam a földön fekve és elájultam.
Miután felébredtem azt hittem meghaltam. - Hol vagyok??
- Ahol voltál,a Doktorod itt hagyott de úgy is vissza jön érted és előtte akarlak megenni. El se tudsz szökni le vagy kötözve. Megnéztem és tényleg a kezem és a lábam is.
-Engedj el!
- Nem! Gondolj bele milyen finom falat lehet a Doktor!! Már alig várom!-nyalta meg a száját vékony hegyes nyelvével.
- Azt próbáld meg!
Mindig hordok magamnál kis mini bicskát és most épp a dzsekim ujjába raktam így el tudtam vágni a kötelet ami  nem tudom hogy honnan volt neki. Aztán elvágtam a másik 3-is sikeresen. Egyszer azt hallom hogy az ajtó nyílik és berohan a Doktor.
-Bocsi Klau hogy itt hagytalak sürgős dolgom akadt-és kacsintott egyet.
- Semmi baj...ne gyere közel hozzám.
- Na! Hogy itt vagy te is kezdődhet a lakoma.
- Hát te meg ki vagy?- kérdezte a Doktor mert nem ismerte meg emberi alakban.
- Szerinted?
- Jaaaah Yum.
A Doktor füttyentett egyet erre milliónyi kék izé jött be. Mint kiderült Yumért.
- Takard magad Klau!- kiáltotta a Doktor és szaladt felém.
- Ezt edd meg!- nyomott a kezembe egy gyógyszert. - Ne nézz rá! Ugye minden rendben?
- Teljesen jól. Máskor szólhatnál! Majdnem meghaltam! Meg akart enni az az izé!! Elvágtam a kezem! Szerintem el is törött valamim.
- Nagyon sajnálom Klau te voltál a terv, nagyon köszönöm a segítséged!- és átölelt.
- Hol van Peter?- kérdeztem idegesen.
- Mèg alszik.
Ahogy elmondta azt hogy alszik megnyugodtam és eltűntek a kék izék Yumival együtt.
Kikóricáltunk a dobozból. Újra sütött a Nap. ( Jó, túlzás hogy kóricáltunk engem épp a Doktor cipelt.) Találkoztunk egy asszonnyal aki a fiát kereste.
- Hány éves? Hogy néz ki?- hátha Peter az.
- Szőke vékony hangú és 10 éves.
Szóltam a Doktornak hogy tegyen le. Kinyitotta a Tardist bementem a szobába ahol ott aludt a gyermek.
-Peter ébresztő!-ébresztgettem a gyermeket. Rögtön kinyílt a szeme.- Gyere mutatok valamit.
-Miért vagy ilyen piszkos?
- Nem lényeges.
Utolsó erőmmel futottam vele. Kiléptünk az ajtón ahol anyukája várta.
-ANYAAA!!
-PETER!!!
Olyan boldogok voltak. Az anyukája ott hálálkodott nekünk.
-Figyelj Peter! Vigyázz anyukádra! Ígérem hogy vissza jövök!-borzoltam össze a haját.
-Rendben!!! Hallottad anya??- mondta boldogan édesanyjának akinek potyogtak a könnyei.
-Már nincs mitől félni!-kacsintottam Peterre.
- Sajnálom de mennünk kell!- szólt közbe a Doktor.- De vissza jövünk!- igazolta ő is.
- Viszlát! Szia Peter!
Ezzel elindultunk más kalandot keresve.
A Doktor bekötötte a kezem és megölelt és a fülembe súgta hogy:-Köszönöm Klau.
- Nincs mit. Én köszönöm. Tudtam hogy nem fogsz ott hagyni azzal a fenevaddal. De hol van a fürdő? Nem ártana letusolni és átöltözni.
-Tusoló: bal jobb jobb bal kanyar,öltöző: bal jobb jobb jobb.
Lefürödtem tiszta lettem olyan jó érzés volt. Átmentem az öltözős szobába kivettem egy farmert egy hosszú ujjú inget és kész is voltam.
- Na így jó leszek?
- Tökéletes.
Kinyitottam az ajtót és a szobámban voltunk de nem a koleszosban, hanem az igaziban de minden más volt mint ahogy itthagytam.

Ha tetszett nyomj egy csillagot és kritikát is szívesen várok!😁☺