002

december 5.
haha, mondom miközben sírok. anya elmondja milyen haszontalan vagyok. csak ülök, csinálom a nagy semmit, bezzeg ő ilyen korában magának főzött, varrt, meg ilyenek. a pannát ismételgeti pedig nem is az a nevem. elfelejtette hogyan hívnak? mégis jelentéktelen vagyok. ha az egész univerzumot megrajzoljuk egy térképnek, én valahol a peremén állhatok mint egy hihetetlenül apró, piros pötty. piros mert szeretem a piros ruhácskákat. józsinak is tetszik.
józsi a szomszédunk. öreg bácsi, vak, bottal jár és mindig büdös a lehelete. józsi néha meztelen, de nem zavar.
ma nem ettem semmit, csak vizet ittam. elfogyott a kenyér, anya alszik.
eldöntöttem, elszökök.
nem tudom, hova megyek, azt se tudom, ő mit akar, hogy egyáltalán beleegyezik e a szökésbe.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top