5.

Úgy is lett. A hajóról leszállva már nem is láttuk a CIA ügynököket és Charlest. Másnap már el is indultunk felfrissülve és kipihenve. Az út elég hosszú volt, de nem bántam. Szeretek utazni. Az autó bal felén ültem és az ablakon kinézve csodáltam az erdőket, amik mellett elhaladtunk. Erik is ezt tette szótlanul. Bele akartam nézni a fejébe, de tudtam, hogy annak nem örülne, és én nem vagyok annyira tolakodó.

Csend volt az autóban és már közeledtünk a megállóhoz, amikor Erik megszólalt.

-Tegnap szépen elbántál azzal a hajóval!- nézett rám.

-A te ötleted volt!- mosolyogtam.

-Itt vagyunk!- szólalt meg a taxis és megálltunk egy modern épület előtt, ahol már vártak minket. Először Erik szállt ki majd én. A nap elég erősen sütött annak ellenére hogy már itt volt az ősz, ezért mind a ketten napszemüveget viseltünk, és én is csak egy fekete legínit vettem fel fekete toppal és barna bőrkabáttal.

-Jó napot! A nevem Oliver Parker, és én vagyok az igazgató a paranormális jelenségek vizsgálati osztályánál- mutatkozott be egy picit kövér alkatú férfi, és mind a ketten kezet fogtunk.

-örülök, hogy eljöttek!- pillantott ránk Charles, de a tekintete rajtam tovább időzött- szeretném bemutatni a nővérem, Ravent- mutatott egy szőke lányra, aki elég barátságosnak tűnt, és ő vele is kezet fogtunk.

-Én Loreyn Betranche vagyok, és ő pedig a legjobb barátom, Erik Lehnsherr- mutatkoztunk be, majd elindultunk körbejárni a központot. Bent Moria McTaggert nevű ügynökkel beszélgettünk, aki körbevezetett.

- Sebastian Shaw vagy Schmidt, ahogy nevezik, az oroszokkal dolgozik, ezért a segítségüket kérjük, hogy elkapjuk őt!- mondta Parker.

-Csodás, szóval mi vagyunk a CIA új mutáns részlege?- kérdezte szarkasztikusan Charles, mire elmosolyodtam.

-Úgy is mondhatjuk- válaszolt Parker.

Egy hosszú folyosón mentünk végig, amikor megéreztem valaki jelenlétét a fejemben, de rögtön kizártam őt.

,,-Xavier Professor, nem szép más agyába, elméjébe belenézni kérdezés nélkül!,, -mondtam telepatikusan, amire ő hátrafordult és rám nézett, amire gúnyos mosoly jelent meg az arcomon.

,, Elnézést, nem szándékosan volt!- mondta őszinte mosollyal az arcán -, de ha lehet szólíts csak Charlesnak!,,- üzente.

,,-Akkor engem pedig Lenanak!,,- válaszoltam elpirulva, amire Erik rám nézett érthetetlenül, de nem szólt semmit.

A beszélgetés után megérkeztünk egy laborba, ahol egy hatalmas rakéta-repülőgép volt kiállítva.

-Szuperszonikus, csúcstechnológiával készült- válaszolt valaki hátunk mögött és megfordultunk- Látniuk kéne repülni! Hihetetlen!- felelt a gépre nézve egy laboratóriumi köpenybe öltözött fiatal, szemüveges férfi.

-Hank, íme az új embereink, akikről beszéltem! Az úr Hank McCoy, az egyik legtehetségesebb ifjú kutatónk!- mutatta be nekünk Parker.

-Hát ez csodálatos!- fogott Charles vele kezet-Hogy egy mutáns társ fogad itt minket!- erre Hank arcáról eltűnt a mosoly én pedig megtudtam, hogy ezt nem akarta volna felfedni- miért nem mondta?- fordult hozzánk Charles boldogan.

-Micsodát?- értetlenkedett Parker.

-Ezt nem kellett volna Charles- mondtam halkan, de mindenki rám figyelt.

-Mert nem is tudta- értette ő is meg- Ezer bocsánat! nagyon, nagyon sajnálom!- kért bocsánatot Charles Hankre nézve, amire Parker előrelépett.

-Hank?!- lepődött meg.

- Nem kérdezte, tehát nem mondtam- felelte.

- Na halljuk, milyen mutációd van? Szuper nagy eszed?- kérdezte Raven. láttam rajta, hogy tetszik neki a fiú, amin egy kicsit elmosolyodtam.

-Stimmel!- felelt Charles- tizenöt évesen végzett a Harvardon.

-De sajnos más is van!- válaszolt.

-Barátok közt vagy Hank, megmutathatod!- válaszoltam barátságosan előrelépve, amire bátrabb lett és kevés habozás után levette a cipőjét. A lábai kézformájúak voltak, hosszú ujjakkal.

-Pompás!- kuncogott Charles, s mindenki elmosolyodott.

-Bocsánat!- indult el a falon lógó repülőgép felé. Erre hátrébb mentünk és én véletlenül nekimentem Charlesnak.

-Bocsi!- feleltem picit elpirulva.

-Semmibaj!- kuncogott.

Majd Hank egyszeribe a lábait felhasználva felugrott a repülőgép szárnyár, és mindenki eltátotta a száját.

-Tadamm!- válaszolt Hank és Raven odament hozzá.

-Csodás vagy!

-Köszi-válaszolt elpirulva Hank.

,, Szerelmesek. Ez nem kérdés!,,-gondoltam magamban.

,,Komolyan?,,- kérdezte telepatikusan Charles és rám nézett- ,,Miből gondolod?,,

,,Telepata vagy. Te is látod,,- üzentem neki. Ekkor egy fekete öltönybe öltözött férfi bejött a laborba és odasúgott valamit Parkernak.

-Az ügynök megmutatja mindenki szobáját, ahol tartózkodhat. Nekem most sürgős elintézni valóm akadt. Majd még később vacsora időben összejövünk!- mondta majd távozott.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Köszönöm, hogy elolvastátok ezt a részt is, ha tetszett akkor dobjatok egy csillagot vagy véleményeteket osszátok meg itt komiba! :)

#Sz.


Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top