9. Megdöbbentő pillanatok

Lora egyre közelebb ment Tomhoz. Eleinte nem értettem, hogy miért, de utána....

Tom is mosolygott, de egyszer csak Lora nekiugrott és elkezdi csikizni. Tudni kell a bátyámról, hogy elég csikis a bordáinál. Ez alól sajnos és sem vagyok kivétel. A nevetésük betöltötte az egész házat. A jókedv újra visszatér.Alexszel mosolyogva néztük a jelenetet. Tom már kérlelte a lányt, hogy ne folytassa. Rápillantok Alexre, aki észrevette, hogy figyelem egy cinkos mosolyt küldött felém.Jaj nekem...

Elkezdek óvatosan az emelet felé hátrálni, majd mikor látom, hogy Alex is követ futólépésbe váltok. Már a lépcső végén vagyok amikor elkapott.Felemelt a levegőbe, hogy ne tudja elfutni és a röhögőgörcsig csikizett, de egyszer csak megbotlott. A parkettára estünk. Alex felettem támaszkodott.Az egyik kezével védve a fejemet. Csak néztem a királykéken szikrázó szemibe.Csodaszépek...Olyan volt ez a pillanat, mintha megállt volna az idő. Lassan végig vezettem az arcán a tekintetemet.Meg tudtam figyelni az arcának apró részleteit.Gondoltam magamban. Ő is csak bámult.Nem moccantunk.

-Bocsi.-mondta visszatérve Alex a valóságba. Nem tudtam megszólalni, éreztem, hogy elönti a melegség az arcomat. A kínos szituáció miatt elfordítottam a fejem .

-Semmi baj.-mondtam megtalálva a hangomat. Alexre pillantottam. Ő is félrenézett.

-Lerendeztétek már vagy menjek én?-mondta nevetve Lora a lépcső végéről.

- Vége, már letárgyaltuk.-mondta Alex elmosolyodva.

-Most már ehetünk is ?-kérdezi Lora.

Mosolyogva bólintottam a lépcsőn lefelé haladva. Immár lementünk végre normálisan enni.

Elég sok házi feladattal és tanulni valóval szembenézve jöhetett a kötelezettség. Az egyik tantárggyal elakadtam, így átmentem a bátyámhoz. Most megfordulhatott a fejetekben, hogy miért pont tőle. Igazság szerint nem olyan hülye ő, csak bolond néha.Az ajtaja előtt állva hármat kopogtam, majd benyitottam. Kérdő tekintettele ült a földön a sok papír és könyv kupacok között.

-Látom te is el vagy. Tudnál segíteni nyelvtanban?-kérdeztem tőle.

-Pont tőlem akarsz segítséget ?-kérdezte gúnyosan.

-Most, hogy mondod tényleg át kellet volna gondolnom előtte.- a bátyámról tudni kell, hogy lusta tanulni, de meglenne az esze hozzá. A lustasága meglátszik a jegyein.

-Segítek, de nem hiszem, hogy jutunk is valamire. Bocs húgi.-mondta kínosan elröhögve magát.

-Kösz, lehet inkább megkérem Lorát.-mondtam szemforgatva.Viszafordulva abba az irányba amerről jöttem egy újabb ajtó előtt álltam meg.Ismét hármat kopogva benyitottam.

-Szia....sztok.-mondtam az előttem lévő két személynek.Alex Lorával szemben ült az ágyon, tankönyvek voltak előttük így gondolom ők is tanulnak.

-Lora tudnál segíteni nyelvtanban?

-Aha, te esetleg nem tudnál segíteni Alexnak matekban, én értem csak magyarázni nem tudok.-kérdezte kérlelve. A fiúra néztem, kis csillogás látszott a szemében, a kérlelés jeléül vettem.

-Persze.-mondtam kicsit elmosolyodva. Leültem közéjük az ágyra és szép sorjában vettük a tantárgyakat. Mivel én sem csináltam még meg a matekot felajánlottam, hogy kezdhetünk azzal. Utána Lora segített nekem nyelvtanban, majd biológiában segítettünk Lorának. Mikor végeztünk elég késő volt már. Elmentem fürdeni ezért. Bezártam magam után az ajtót és elindítottam a csapot. Jó meleg lett, a pára kiült a tükörre és a gőz csak úgy beterítette a szobát. Levettem a ruháimat és beleültem a jó meleg vízbe. A hajamat is megmostam. A rózsa illatú tusfürdővel és a vanília illatú samponommal, amit még otthonról hoztam.Kiszállva a kádból megtörölköztem, majd felvettem a pizsamámat.Az ágyamba befeküdve elnyomott gyorsan el is nyomott az álom ....

Hajnal volt mikor felriadtam. Alex volt mellettem és gondolom eddig próbált felkelteni. A derengő fénybe nem fogtam fel elsőre, hogy csak ő az kicsit megijedtem, hogy mit keres itt. A kezemet a szememhez érintettem, mert könnyes volt. Alex egy zsepit tartott felém, amit el is vettem és meg is töröltem vele a szememet.

-Azt hittem soha nem kelsz fel.-mondta lágy hangon, sutottogva.-Mi történt? Kellett egy kis idő mire megtaláltam a hangomat megszólaltam.

-Rémálom.-mondtam kivágva. Az álmomban fehér farkas vagyok és körülöttem mindenki holtan fekszik. A bátyám csak azt suttogja, hogy áruló. Utána Anya halála. Megint elkezdtek potyogni a könnyeim.

-Sssh ne sírj. Nyugi ölelt magához Alex. Hozzábújtam.Az illata és az ölelése csábított, a megnyugvást leltem bennük.

-Itt maradsz velem estére?-kérdeztem félénken.

-....Igen.-kicsit habozva belement.

Lassan elengedett.Nem akartam, hogy elmenjen, de csak visszafektettett az ágyra, majd befeküdt mellém a takaróra. Közelebb húzva magához a mellkasára kerültem. A sötétség és a pozíció miatt nem láthattam az arcát, de nem is volt akkora baj. Így ő sem az én zavarban lévő tekintetemet.A hátán feküdt. Az egyik kezét a feje alá tette, a másikkal a hajamat piszkálta. Az egyik kezem a mellkasán pihent a fejemmel együtt éreztem a bőrének forró érintésit az ujjaim helyén. Láttam már a felsőtestét, hogy elég szépen kidolgozta, de soha ne értem, hozzá még eddig. Az ujjaimat végighúzva a hasának vonalán a lélegzete elakadt. Nem tudom miért húzott magára, de nem is érdekelt. Valószínüleg csak megsajnált és kedvességből. De nem jelen pillanatban leheletnyit sem érdekelt. Az a pillanat valami felejthetetlen volt számomra, egy olyan ismeretlen érzés kerülgetett. A belőle áradó meleg és a nyugtató illata miatt hamar elnyomott ismét a sötétség.

Másnap reggel Alex keltett.A tegnapi helyzetben voltunk még.

-Na hogy vagy ?- kérdezte rekedt hangon.

-...Jobban.-mondtam visszagondolva a tegnapra.

-Öhm...Örülök, hogy jól vagy.Megyek akkor.-mondta megvakarva a tarkóját. már az ajtó előtt volt mikor megszólaltam.

-Köszönöm Alex.-mondtam lehajtott fejjel.

Visszanézett, óvatosan elmosolyodott, majd kiment.Gyorsan felöltöztem. felvettem egy lila felsőt aminek az alja meg volt kötve és az volt ráírva ,hogy "i like skateboarding ", mellette egy fejhallgató és egy gördeszka volt fekete színnel rámintázva.Mellé egy hosszú farmert vettem, mert reggelente azért már hűvösebb van. Egy fekete farmerkabátot és egy kék kövekkel kirakott szíves medált, egy ezüst karkötőt és egy hajgumit is raktam a csuklómra.Nem voltam éhes, így csak csináltam két szendvicset. Senki nem volt még lent rajtam kívül. Kedvességből csináltam még 3 db szendvicset a többieknek, majd csak ittam egy pohár kakaót, s felmentem fogat mosni. Lent még Alexre vártunk. Tomnak nincs ma első órája, de 8.órában is bent kell maradnia helyette. Odaadtam Lorának a szendvicset, amit készítettem, majd felhúztam a cipőmet is. Alex végre lejött. Neki is odapasszoltam a szendvicsét, majd felhúzta a cipőjét és a kabátját és mentünk is.

Első óránk biosz volt, amin röpit írtunk .Amúgy a biosz tanárunk Babos Eszter, alacsony kedves, fiatal, barna hajú és szemű, a haja kb a lapockájáig ér.Ez után egy unalmas fizika és egy kémia. Szünetekben a szekrénynél voltam. Láttam, hogy Bella, Lora és Zoé is ott vannak Alexszel és a többi fiúval. A kis ribi is ott volt a két csatlósával. A másik szünetben meg Alex és a ribi falták egymást, nem értem, hogy miért szereti a szőkét.Jah de mégis tudom. Miniszoknya és kivágott felsők plusz egy kanos srác.Ezek után két informatika jött, ami hát nem is tudom mit csináltunk...tesin akadálypálya volt kirakva gondoltam azt fogjuk csinálni. És jól is gondoltam .

-Jó reggelt gyerekek!Ma akadálypályán fogtok menni, aki hibátlanul és a legkevesebb idő alatt teljesíti a pályát ötöst kap. -erre az összes lány felnézett. Három kör bemelegítő volt .Majd egyesével mentünk a tornateremben. Kicsit izgultam a versenyzés miatt, de meg voltam. megcsináltam, én voltam az utolsó előtti. Döntetlen volt így senki sem kapott ötöst. Mehettünk a fiúkhoz focizni most nem volt más lehetőség. Bella igazán jól focizott. A lánynál volt a labda, de a másik csapat egyik fiú tagja lefogta, s nem tudott szabadulni.Látta ,hogy én üresen vagyok így nekem passzolta. Vittem előre, de közbe a másik csapat tagjai megpróbálták elvenni kicseleztem az összeset, még a fiúkat is. Tom tanított egy két trükköt és hála annak, hogy nem ember vagyok elég jó vagyok tesiből is.Majd rúgtam a kapu előtt pár méterre és bement így döntetlen lett az állás.

-Szép volt.-jöttek elém a kicselezettek.Három fiú állt előttem.Láttam már őket Alex bandájából valók.

-Kösz.-mondtam barátságtalanul, nem akartam őket megismerni, de így sem adták fel.

-Ő Noah, Jackson,Jackob.-jött oda Alex bemutatni a barátait. Noah karamella színű hajjal és zöld szemekkel állt előttem.Elég magas . Furcsállva néztem a baseball sapkáját, amit észre is vett és el is mosolyodott, majd megszólalt.

-Sose veszem le, mindig van rajtam valamelyik.-mondta kedves hangon.

Jackobnak sötétbarna haja és zöld szemei voltak. Izmos, magas ő is, kedvesnek tűnt kívülről, de ami igazán megmarad róla mindenkinek, hogy tagadhatatlanul helyes.

Jacksonnak barna haja és világos kék szemei vannak. Kb egy magas Noahnal. Kedvesnek és barátságosnak tűnik.

-Sziasztok.-mondtam vegigmèrve már a három srácot.-Izabell vagyok.

-Szia

-Hali

- Cső.-köszöntek három féle képpen.

Noah pacsira tartotta a kezét, amibe bele is csaptam. Jacksonnal kezet fogtam, majd Jackob meg csak mosolygott egyet. Tesi után egy angol jött. Az óra felénél Alex megszólalt.

-Bírnak téged.-mondta mosolyogva.

-Örülök.-mondtam meg mindig a tanárunkra figyelve.

- Neked szimpatikusak?-kérdezi fel nem adva a beszélgetésünket.

-Aha jó fejnek tűnnek.-mondtam kicsit megenyhűlve, Alex elmosolyodott, majd visszafordult a tanárhoz.

Angol után meg visszamentünk a szekrényeinkhez.

-Jó a póló .-mondta mellettem Noah.

-Köszi.-mondtam egy kisebb mosolyt ejtve.

-Tudsz gördeszkázni?-kérdezi Jackob mellénk érve.

-Igen, miért?-kérdeztem rákérdezve.

-Gyere el velünk hétvégén, eddig úgy se mozdúltál ki.-mondta Alex.

-Lora és Bella is ott lesz.-mondta Noah .-Csak épp Bella nem tud gördeszkázni.

-Tőlünk nem messze van egy pálya.-mondta Alex.

-Még átgondolom .-mondtam, majd kivéve a cuccaimat mentem is kifelé a suliból. Lora is jött két másodperc múlva. Alexre még kellett egy kicsit várni, gondolom csak beszélget a barátaival. Öt perc elteltével jött is, azonban nem egyedül. Jackob ,Jackson, Noah és még ketten.

- Ők is jönnek?-kérdezi Lora kicsit unottan.

-Baj ?-kérdezi Alex.

-Nem .-csak kérdeztem.

-Hali .-mondta mellettem azt hiszem Jackson.

-Szia.-mosolyogtam rá kedvesen.

Alex csak Lorára vetett egy " mi baja ennek pilantast". Nem akartam velük beszélgetni. Ezért inkább Lorához mentem.

-Mi törtènt, hogy rosszba vagy Alexszel?-kérdeztem tőle.

-Semmi, csak néha túl sok.-mondta szerintem kicsit eltitkolva valamit, de nem zargattam tovább.

-Hogy tetszik ez a suli?-kérdezte kis idő múlva témát váltva.

-Bevallom ugyanolyan minden suli .- erre elmosolyodott.-Álltalánosságba jó a tanári kar, jól tanítanak, szóval jó.-mondtam neki.

- Sportoltál valamit az előző sulidban?-kérdezi kíváncsian.

-Igen .-mondtam röviden.

-Mit?-kérdezte csillogó szemekkel.

-Táncoltam.-mondtam kis mosolyt ejtve.-Te sportolsz valamit?-kérdeztem tőle.

-Igen, Bellával mi is táncolunk .

-Tényleg? Hol és melyik napokon?- kérdeztem immár én csillogó szemekkel.

- A suliban vannak szakkörök, szerintem te is tudsz csatlakozni ha van kedved, hétfő, szerda és csütörtök.-mondta barátságosan ès megenyhűlve.

- Nem lenne baj ?-kérdeztem félénken tőle. Nagyon szeretnék újra táncolni, nagyon szerettem, csak mikor farkas lettem abbahagytam...


Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top