Éreztem, hogy valaki néz. Körbe pillantva az alfa tekintete lyukat égetett belém....

A tekintete hálás volt. Egy halk köszönömöt is elmormolt...Az én utam itt véget ért.

A hétvége gyorsan elrepült. Alex alig volt itthon ezért Lorát és Tomot is alig láttam. A gördeszkapályán tengettem az óráimat. Azonban estére mindenki otthon volt, családi vacsit tartottunk ezért. A beszélgetés nem igazán akart menni szóval felszínes témákat érintettünk. Á hétfő lassan akart eltelni. Sok unalmas óra, majd egy szivatós tesióra, amit sokat kín keservesen éltek meg. Nekem szerencsére a farkas lét miatt nem volt fárasztó. Kedd elég gyorsa eltelt az előző naphoz képest. Bár fárasztó órák voltak, főleg, hogy volt egy -két röpdolgozat is. Szerda érdekesen telt. Alex körül mindig ott lebzseltek Luciék. Lorával tudtam egy kicsit beszélni, de fáradtnak tűnt. Csütörtökre a tanároknak dolgozat mániája volt. Beígértek egy csomót és irtunk is. Csütörtökön kimentem az erdőbe Nicó és Bella járőröztek. Futottam egy nagyot, majd óvatosan vissza lopódzkodtam a szobámba. Pénteken Luci nagyon rákattant Alexre. Mindenki őket vizslatta. De most komolyan álompár ... Hétvégén kimentem futni hajnalok hajnalán. Lora és Tom is otthon volt. Alexet meg már nem is említem...Azok után, amit levágott itt nekünk menjen a pokolba. Voltunk Tommal gördeszkázni, szombat hajnalban, meg filmet néztünk. Vasárnap szétuntam az agyam. Hétfő megint gyorsan eltelt. Bár ez a hét annyival volt másabb, hogy a beigért dolgozatokat is megkaptuk. Az idő egyre hűlt a hetek elteltével. Gördeszkázni már nem igazán tudtam. Az egyik kedden iskola után edzésről pedig seggre estem a hajnali tócsák befagyása miatt.
Az nap kimentem az erdőbe futni. Akkor még nem gondoltam, hogy ez lesz.

A folyónál ültem mikor dobogó mancsok zaja ütötte meg a fülemet és ez mellé még három elsőre ismeretlen szag társult. Immár állva néztem szembe a jövevényekkel. Egy szürke és két félig szürke ,félig kávébarna színű farkas kerített be. Morogtak nem értettem miért hisz Alexék befogadtak. Jobban beleszagolva a levegőbe megéreztem Lucy és barátnői jellegzetes illatát. Rám vicsorítva érzékeltettek, hogy számukra betolakodó vagyok. Visszaülve a földre próbáltam közölni velük, hogy én itt lehetek. Épp az egyik hasonló színű farkason járt a tekintettem mikor Lucy, a szürke farkas nekem támadott olyan hirtelen jött, hogy nem fogtam fel és egy mély vágás éktelenkedett az oldalamon. A meglepődöttségből feleszmélve a következő támadást még épp időben ki tudtam kerülni. A két másik farkas a hátam mögűl próbálkozott, amit észrevettem a lassúságuk miatt. Nem akartam őket bántani ,de ha így folytatják kénytelen leszek.

~Álljatok le! -szóltam, de mintha meg sem hallották volna.

Lucy által beszereztem még egy vágást, de ez szerencsére épp, hogy csak megkapott a lábamnál. Vicsorítva álltam a szürke farkas elé, s közbe szemmel tartva a másik kettőt. Villódzó szemekkel néztünk egymásra. Egy hírtelen mozdulattal nekem ugrott, s a földre borulva karmolt. Nem hagyhattam magam így egy gyors és mély vágást ejtettem az oldalára. Egy hangos keserves nyüszítés hagyta el az előbb még ádázan vicsorgó pofáját. A másik két farkas nekem ugorva vágtam egy-egy fához, mire Lucy ismét nekem ugrott és földre terített.

Mancs dobogások ütötték meg a fülem, miközben Lucyt próbáltam leszedni magamról.15 farkas közeledett felénk. A szagukról ítélve Alexék lehettek. Kicsit nyugodtabb lettem. Az utolsó pillanatban mikor Alexék ideértek, olyan volt mintha Lucy megadta volna magát és így én fordítani tudtam az helyzetünkön. Alex nekem rontva a torkomra harapva egy fának vágott. A fájdalomtól fel nyüszítve néztem a falkára. Lucyt fölsegítette. Na kösz.18 villogó szempár nézett rám kérdőn esetleg dühösen. Meglepődtem, hogy Zoet,Lukeot , Levit és Jenifert is ott látom a falkába.

~Mi történt? -kérdezte gyengéden Alex Lucytól.

~Ez a szuka csakúgy nekünk ugrott járőrözés közbe. -mondta gyenge hangon a lány. Egy pillanat ennyire csak nem gyengült le.

~Ez nem is így törtét. - keltem a saját igazamra. Alex csak morgott egyet felém, hogy fogjam be.

Alex most a két másik jelenlévő farkas felé nézett, megerősítés képpen, hogy úgy történt-e ahogy Lucy mondta. A két farkas egy határozott, de még is kétségbeesetten bólintott Alexre nézve. Erre az alfa felém lépett.

~Tűnj innen! -szólt vicsorogva izzó szemekkel

~Engem már meg se kérdezel, hogy hogyan is történ? -kérdeztem gúnyos hangnemben és csalódottan.

~Miért hinnék neked? Nem is ismerünk. Miattad sérült meg 3 falkatagom. -szólt eréjessen. Szemei a haragtól villódzottak vicsorogva közelített felém mire én meghátráltam. Átvette a gondolataimat a harag. Szemeim égtek. Vicsorogva néztem az alfára. Mit parancsolgat itt nekem mikor nem is ez az igazság.

~Ide figyelj alfakám. Én is alfa vagyok. Nekem nem parancsolsz. Eddig se bántottam a falkádat most miért tenném ok nélkül? Annak a libának meg elkéne egy... - kezdtem mire félbeszakított.

-Hogy minek nevezted? -kérdezte felhúzva.

-Nem hittem volna, hogy egy ilyen libával fogsz összeállni. Te is csak egy bunkó, féreg lehetsz. -mondtam felhúzva magamat immár nagyon dühösen. Hogy lehet valaki ennyire igazságtalan?

Nekem ugrott, de meg tudtam fordítani a helyzetünket, Ez által elkezdtem futni haza. Alexék követtek. Alex elég gyorsan beért a sérüléseim miatt, amik éreztem, hogy egyre jobban gyengítettek. Mikor elég közel került hozzám egy nagy ugrással leterített. Elkezdett karmolni, amiket próbáltam kivédeni, de így s kaptam a vállamra egy elég mély vágást, amiből ömleni kezdett a vér. Egy gyors mozdulattal kimásztam alóla, s tovább futottam a vízesés felé. Ahogy beléptem a tóba a víz feloldotta a szőrömre száradt vért és kimosta a sebeimet. Hallottam a mancs dobogások távolodását. A szaguk is kezdett halványulni. Az adrenalin eltünésével éreztem a fájdalmat és a gyengeséget, amiket a sebek okoztak. Muszáj volt haza jutnom. A szobám erkélyére felkapaszkodva vállamnál levő seb és az oldalamon lévő felszakadt. Egy kétségbeesett nyüszítéssel nyugtáztam a történteket. Remélem senki nem hallotta meg. A fürdőbe lépve a kádat megtöltöttem meleg vízzel, s belerogytam. A meleg víz ellazított. A sebeimet lekezelve, majd bekötve egyenesen a szobába mentem, nem bírtam volna már mást csinálni. Ahogy bedőltem az ágyba a sötétség hívogatott. Azt még hallottam, hogy Alex dühöngve feljön, s elhalad az ajtóm előtt azonban megtorpant egy pillanatra, majd még is tovább ment...