11.Alex szemszöge
Ahogy bedőltem az ágyamba elaludtam,s éreztem, ahogy őrjítően lüktet a fejem a fejem....
Kedd este a falkával tanácskoztunk, a számunkra még mindig ismeretlen kilétű fehér farkas iránt.Voltat olyan falkatagok akik még nem tudták az összes részletet a farkas kapcsán így felvilágosítottuk őket. A valószínüleges mostohabátyámon mind éreztük a farkas szagot.Nem akartuk, hogy ellenséges falkához kerüljön és nagy arc a srác így szeretném bevenni a falkámba. Így most szemben ül velem szemben és figyel.
-Tisztában vagyunk azzal, hogy te is egy vagy a mi fajtánkból, de szeretnénk tisztázni pár dolgot.-kezdtem bele, mire a srác csak bólintott.
-Mióta vagy ez?-kérdezte Noah tőle.Ő a bétám és a legjobb haverom egyben.
-13 éves koromba haraptak meg.-mondta.
-Tudod kontrollálni magadat?-kérdezte immár Luke.Ő az a típus aki nagyon zárkózott, óvatos és megfontolt.De jó társaságban fel tud oldódni.
-Igen.-vágta rá Tom.
- Izabella is az?-kérdezte a legfontosabb kérdésre térve Lora.
-Nem ő nem az. Biztos vagyok benne.-kicsit hezitált, aminél elbizonytalanodtam, hogy mennyire bízhatunk benne.De válaszolt magabiztosan. Ha a lány is az lenne az azt jelentené, hogy lehetséges jelölt fehér farkasra és jó lenne ha ő is csatlakozna, vagy az ellenségünk lesz.
-Mennyit tudsz a természetfeletti világról?-kérdezte Noah ismét
-Eleget, de vannak számomra is ismeretlen dolgok.-mondta megfontolva válaszát.
-Tom.A fő kérdésem feléd, hogy csatlakoznál-e a falkámhoz?-kérdeztem már izzó semmel.Az alfa izzó szeme képes megfélemlíteni a hatalma miatt az alatta állókat, emiatt nagyba igazat is mondanak.Amolyan kényszer is egyben. Tom szemei is elkezdtek izzani a hatásomra, ami ténylegesen azt jelentette, hogy már alatta áll.
-Igen.- felelte.
-Szerintetek ki lehet?-kérdezte a húgom immár más témákra evezve.
-Tippem sincs.-szól Jackob.
-Te esetleg nem tudsz valamit?-kérdezte Niki az új falkatagunktól gúnyosan.
-Hagyd őt Niki előbb is mondta ,hogy nem tud semmit.-mondta Noah.
-Akkor is elég különös, hogy létezhet még egy fehér farkas.-mondtam feldúlta. A frusztráltságom miatt a szemeim felizzottak. Kezdtem elveszíteni a kontrolomat a farkas énem felett. Muszáj volt kimennem.-Elég lesz márra hazamehettek. Amikor mindenki kiment, egyedül Noah maradt csak utoljára.
-Nyugi haver.-mondta nyugtatóan.-Jó erős volt a csaj szóval tud vigyázni magára.Igen ismer már jó régóta. Bevallom féltem kicsit a fehér farkast. Egyedül sosem könnyű egy farkasnak sem.
Az erdőben tengtem, vártam hátha visszajön, azonban nem ő volt. De meglepetésemre találtam valamit vagyis inkább valakit mást.
-Jó kis farkas ,ugye nem bántasz!-hangzott inkább kijelentésnek mint kérésnek, de láttam a lányon, hogy fél. Elfordultam és leültem a mellettem legközelebbi fa tövébe. Ő is így tett.
-Milyen napod volt?-kérdezi. Meglepett a kérdés, de el is nevette magát belül.-Bocs úgy se tudsz beszélni.Tudod elhiszem miért szeretek itt lenni a Hold fényében.-mondta egyet ásítva. Éreztem ,hogy én is kezdek álmosodni, a szemeim csukódtak egyre lefelé.-Lora tök jó fejnek tűnik, de nem beszélünk sokat. Bella is nagyon szimpatikus, de valamiért ők is és én is kerüljük egymást.-a Holdra nézett. Mellé mentem, magam sem tudom miért, de most jó volt a közelében lenni.Simogatni kezdett bátortalanul. Kellemes érzés volt...
-Szerinted miért ilyen?...valamikor olyan zavarba ejtő máskor meg olyan zárkozótt és bunkó.-kérdezte valakire utalva.
Bátorságot véve rám dőlt és pár perc múlva el is aludt. Éreztem az illatát, rózsa. Ezt az illatú tusfürdőt vettem neki Lorával. A szemeim lecsukódnak, nem bírtam tovább én sem. Elnyomott a sötétség...
Másnap a Nap fényére keltem. Valami nyomta az oldalamat, de nem tudtam mi volt az. Odapillantottam. Izabella aludt rajtam. Megnyaltam az arcát, hogy felébredjen, kellemes pillanatból muszáj volt szakítanom, mert iskola volt. Elkezdett mocorogni, majd lassan kinyitotta szemeit. Kicsit megdöbbent, gondolom most futottak át a történtek az agyán. Ahogy felállt el is futottam, hogy ne jöjjön rá, hogy én vagyok...bárhogy is jöhetne rá?
Az udvarról bemásztam az erkélyre, majd a szobámba mentem. Gyorsan letusoltam, levakartam magamról a mocskot. Felvettem egy fehér pólót mellé egy farmert. Jó ideje nem ettem és ezt a gyomrom is tudtomra adta, ami jó hangosan megkordult.
-A f@szba-mondta káromkodva halkan.
lementem a lépcsőn és elkezdtem felvenni a cipőmet, mikor a másikat húztam már fel kedves mostohahúgom jött lefelé.Lora már lent volt velem.
-Sziasztok ti?-kérdezte tőlünk.
-Elaludtunk.-feleltük egyszerre a Húgommal.
-Te?-kérdezte Lora.
-Én is elaludtam...-válaszolta gyorsan.
A buszon nem volt ülőhely így álltunk. Egy három perc késéssel értünk be. Belépve a terembe a tanárunk köszönt nekünk amire rögtön válaszoltunk is.
-Jó reggelt!-Mondta meglepetten.
-Jó reggelt elnézést a késésért.-mondtuk egyszerre ami vicces volt, mert az osztály elkezdett röhögni rajta.
-Leülni.-próbálta szigorúra venni a tanárunk, de látszott rajta, hogy ő is nevet. Leültem a helyemre Noah mellé. Izabelláék mögött ültünk.
-Cső haver.-mondta köszönve.
-Csá.-mondtam, majd mivel nem volt kedvem a tanuláshoz aludtam az órán, majd Lorától elkérem. Ha jó passzban van talán át is másolja nekem. Szóval bioszon aludtam, ahogy irodalmon is. Összesséében nem vagyok rossz tanuló de semmi kedvem bejárni.
Utána is aludtam nyelvtanon szerencsém, hogy nyelvtanból jó is vagyok így nem utál a tanár. Utána egy laza angol jött. Terembe leülve a "Húgom" mellé köszöntött.
-Hali.-mondta kedvesen.
-Ma már találkoztunk.-mondtam neki flegmázás, a tegnapi nap levette az energiámat és aludni se sokat sikerült. Nem voltam valami jó passzban így bunkó voltam vele amit Óra végére meg is bántam. Utána az infó tanárunkkal jött egy ének amin csak próbáltak egyesek énekelni. Utána egy tesi, amin kicsit jobban éreztem magam.A lányoknak volt tizenöt körük, nekik elég szigorú a tanáruk. Mi meg fociztunk pár kör után.
Otthon belépve a házba megcsapott a friss gofri illat. Furcsálltam, hogy Izabella ledobta a táskáját és cipőjét és rohant befelé. Lora ezt nevetve meg is említette.
-Hova rohansz ennyire ?-kérdezte nevetve.
-Gofriért.-mondta már a konyhából Izabella.
-Oké.-mondtam én is, majd Lorára néztem, aki mosolyogva ugyan arra gondolt.Elkezdtünk futni mi is a konyha felé, de megálltunk előtte. Lora is megérezte és ő se futott tovább. Apa szagát belengte az előteret,ő csak ember úgy, mint Izabella anyukája vagy Izabella.Bementünk a konyhába. Apa tevekenykedett a pultnál.
-Szia. -mondta félénken Izabella Apának. Szomorúak és megdöbbentek voltunk, még Izabella is furcsán nézet az Apámra.
-Szia Apa .-mondtunk Lorával neki.
-Sziasztok kértek gofrit? Ès mielőtt megkérdeznétek gondoltam ezt a délutánt kiveszem.-mondta, de láthatta, hogy furcsán nézünk rá ezért kisegített.-Este elmegyünk, Tom légyszíves gyere le. -üvöltötte fel. Miután Tom lejött folytatta, immár felénk fordulva.-Kérlek titeket vigyázzatok magatokra és egymásra. A pènz a helyén, nincs alkohol.-kirakta a gofrikat és a hozzávalókat az asztalra és kiment a konyhából.
-Mindig ilyen?-kérdezte Tom frusztrálva a helyzettől.
-Igen.-válaszoltuk szomorúan Lorával.
Alig van velünk itthon, mindig elment dolgozni ....Izbella megölelte Lorát,majd olyat kérdezett ami kíváncsivá tett minket.
-Ugye van nálatok nutella és eper? -kérdezte csillogó szemekkel.
-Meg tejszínhab? -egészítette ki Tom Izabellát.
-Hűtőbe minden.-mondtam kiváncsian nézve őket. Izabella elővette a hozzávalókat és csinált két ínycsiklandó gofri, ami nekünk adott Lorával. Nagyon jól nézett ki. Éreztem a számban az ízét már. Tom magába nevetett valamin, nem annyira érdekelt. A szám felé emeltem a guszta gofrit, majdnem a számba volt már mikor a szám helyett arcomra került. Megdöbbenten álltam.
Arra tértem vissza, hogy Lora nevet.Elmosolyodtam, nagyon rég hallottam őt nevetni.Nem bírtam tovább belőlem is kitört a nevetés. Jó volt nevetni látni a Húgomat. Lora egyre közeledett Tom felé, tudtam mit akar. Meg már én is jópárszor megleptem őt, amit sohase hagyott szó nélkül.
Tom háta mögött volt már mikor elkezdte csikizni. Már annyira csikizte a Húgom, hogy Tom kérlelte, hogy hagyja abba. Izabella rám sandított, amit észre is vettem és egy ördögi mosolyt küldtem felé, hogy ő se ússza meg .
Elkezdett futni az emelet felé.Hagytam neki egy kis egérutat. A lépcső végen járt, amikor elkaptam.Csikiztem, amin nevetett is, de egyszer csak megbotlottam. A parkettára estünk kicsit próbáltam hárítani az esésünket, ami sikerült is. Izabella háttal feküdt a földön, én felette.A jobb karom a feje alatt volt védve őt az eséstől. Bal karommal támaszkodtam a földön, hogy ne lapítsam ki szegényt.Izabella jobb karjával a pólómat szorította.
Úgy éreztem mintha megszűnt volna körülöttünk a világ. A tekintete egyszerűen foglyul ejtett. Èreztem a hajának a levendulás samponos illatát, amit Lora vett neki. Pár centire volt az arcunk egymástól.Lepillantva rózsaszín telt ajkaira, nyelnem kellett egyet. Az a gondolat futott át az agyamon, hogy csókoljam meg. Elpirult. Aranyos volt így.
-Bocs. -mondta visszatérve. Kicsit én is zavarba voltam ... Furcsa ezt kimondani, nem sokszor van ilyen. Felültünk elfordult azonnal. Ő is zavarban volt.
-Semmi baj.-mondta Izabella megtalálva a hangját, kicsit elmosolyodtam.
-Lerendeztétek már vagy menjek én?-kérdezte a Húgom a lépcső aljáról nevetve.
-Aha.-mondtam.
-Most már ehetünk is?-kérdezte korgó gyomorral Lora, mire nekem is megszólalt.
Ettünk ínycsiklandó gofrit, majd mivel sok tanulni való volt és beígértek egy pár dogát, ezért felmentem tanulni. Elakadtam így Lorától kértem segítséget,aki próbálta magyarázni, de nem értettem tőle sem.
Izabella is ide tèvedt, neki a nyelvtan volt a kezèben.
-Szia....sztok.-mondta kicsit meglepetten. Lorával szemben ültem az ágyon, tankönyvek voltak előttünk.
-Lora tudnál segíteni nyelvtanban?-kérdezte kedvesen a Húgomtól.
-Aha, te esetleg nem tudnál segíteni Alexnak matekban, én értem csak magyarázni nem tudok.-kérdezte kérlelve. Raám nézett, mire kis csillogás látszott a szemében.
-Persze.-mondta kicsit elmosolyodva. Leült közénk az ágyra, s nekiálltunk a kötelezőknek.
Izabella előbb fogalta be a fürdőt így várnom kellett rá. De így volt időm átgondolni a mai napom. Elzavartam a gondolataimat. Vettem egy zuhanyt, majd utana aludtam is. Hajnalban arra keltem, hogy valaki sír halkan, de farkas hallás miatt ezt tisztán kivettem. Izabella szobája felől jött. Kimászva az ágyamból a padló megreccsent a lépteim alatt. Benyitottam. A Hold fènye bevilágított az ablakán. A szeméből folytak a könnyek, s remegett egészében.
-Izabella kelj fel!-mondtam suttogva neki. Már tíz perce próbálkoztam amikor végre felkelt.
-Azt hittem soha nem kelsz fel.-mondtam kedvesen aggódva èrte .-Mi történt?
Mikor megtalálta a hangját megszólalt.
-Rossz álom.-mondta gyorsan. Kicsit elgondolkodhatott valamin, de visszatért. Megint elkezdtek folyni a könnyei.
-Sssh ne sírj.- töröltem le könnyit, majd magamhoz öleltem apró testét.Közel bújt hozzám
-Itt maradsz velem estére?-kérdezte félénken.
-....Igen.-mondtam kis habozás után.Aggódtam is érte. Ledőltünk az ágyába, majd közelebb húztam magamhoz, olyan kis apró teste volt . Mellkasomhoz döntötte a fejét. Kellemes volt. Gyorsan elaludt. Nem hagyott nyugodni, hogy sírt, de egy fokkal már jobban örültem annak, hogy ismét alszik.Hallottam egyenletes szuszogását, ami kis idő után elaltatott. Másnap reggel keltettem.
-Na hogy vagy ?-kérdeztem kedves mosollyal az arcomon.
-...Jól köszi.-mondta visszagondolva a tegnapra. Kicsit arcába szökött a pír, de úgy tettem, mintha nem látnám .
-Örülök, hogy jól vagy.Megyek akkor.-mondtam megvakarva a tarkómat, s az ajtaja felé vettem az irányt. A keze a kilincsen volt mikor megszólalt. Visszanéztem rá.
-Köszönöm Alex.-mondta lehajtott fejjel. Mosolyogva léptem ki az ajtón. Felvettem a fekete szakadat farmerem egy sötétkék pólóval és a szokásos bőr jackivel, fogat mostam, majd összeraktam a mai napi tankönyveimet, mert tegnap lusta voltam rá. Leérve a két lány már készen álltak az indulásra. Izabella odaadott egy szendvicset, majd elindultunk.
Első órán röpdogát írtunk biológiából. Őszintén leszartam az egészet. Fizikán és kémián másik terembe voltunk, itt négy személyes padok vannak. Luke és Noah között ültem valahol hátul.Ez az óra pluszba még együtt van a másik két évfolyammal így most egy kibaszott nagy előadóban lehettünk. Luci, a barátnőm a három barátnőjével előttünk foglaltak helyet.
Ők is négyen voltak. A ikrek ès Jackson húga. Öhm aszem Jennifer a neve. Az ikrek szintén rivancos kinézetűkkel kápráztatják a srácokat, s suli lány fele meg irigykedve néz rájuk vagy nézi le épp őket.Bár franc tudja nevüket. Jackobra és Noahra másztak rá mikor velünk voltak. Akik nagyjából el is fogadták őket, bár sok alkalommal menekülnének előlük. Férfiak vagyunk, mit mondjak? Csábító a miniszoknya, mély dekoltázs, nagy fenék és mellek, de ez is kinek hogy, más ízlések.
Szünetbe a falkával a szekrényeknél beszélgettünk. Átkarolva Lucyt
Átkaroltam Luci derekát, s a fenekére simítva kezeimet markoltam kicsit bele mire beharapta ajkait, s vágyakozó szemmel pillantott rám. Kezeit a mellkasomra simította indítva be ezzel. Elég feltűnőek voltunk így társaságba, de nem érdekelt a többiek reakciója, úgy sem mertek volna megszólalni. A következő szünetben csak ketten voltunk Lucival. A falnak támasztva hátát kezdett heves csókolózásba. Nem szokott ilyen lenni. Még vadabbul csókolt mint valaha. Még Jobban nekinyomva őt a falnak viszonoztam csókjait. Lecsúsztatva a formás fenekére a kezemet markoltam mire belenyögött a csókunkba. Egymásnak támadva, vetkőztettük majdnem le a másikat a folyosó kellős közepén. Bámuló tekintetek égették a hátamat, de már megszokva, nem törődve ezzel folytattuk a dolgunkat. Nem tudtam volna megmondani hirtelen nagy vágyának okát.Egy ismerős édes parfüm illata csapta meg az orromat, s egy alak ment el gyorsan mellettünk. Izabella volt. Luci abban a pillanatban elvált tőlem és a szertár felé húzott volna, de megállítottam őt. Az édes illat tulajdonosa megragadt a gondolataimban, s az előttem álló lány hajlandósága most egyre jobban undorítóvá vált számomra. Otthagyva őt a folyosón az udvarra siettem.
Tesin mi egész órán focizhattunk, míg a lányok akadály pályáztak. Utána ők is beálltak focizni. Bellánál volt a labda amit Izabellának passzolt, aki sikeresen kicselezte Lukeot, Jackson és még egy pár embert, akik a kaput védte, majd berúgta.Tudtam, hogy Jackob kivédi, hisz ő a legjobb kapu. Azonban a rugás bement. Gól lett. Megdöbbenten néztünk a lányra.
-Szép volt.-mentek a kicselezettek Izabella felé.
-Kösz.-mondta barátságtalanul. Én is melléjük értem, mire rám pillantottak.
-Ő Noah, Jackson és Jackob.- mutattam be a barátaimat neki. Noah fejére nézve furcsán pillantott a sapkájára.A srác meg is magyarázta.
-Sose veszem le.-mondta kedves hangon a húgom felé. Utána Jackobot mérte végig, majd Jacksont.
-Sziasztok.-mondta befejezve a méricskélést.-Izabell vagyok.
-Szia
-Hali
- Cső.-köszöntek három féle képpen.
Noah pacsira tartotta a kezét, amibe bele is csapott. Jacksonnal kezet fogott, majd Jackob meg csak mosolygott egyet.
Tesi után egy angol jött . Az óra felénél megszólaltam.
-Bírnak téged.-mondtam mosolyogva.
-Örülök.-mondta még mindig a tanárunkra figyelve.
- Neked szimpatikusak?-kérdezem fel nem adva a beszélgetést.
-Aha jó fejnek tűnnek.-mondta kicsit megenyhűlve. Elmosolyodtam, megkapva a kielégítő választ, s immár figyelmemet újra a tanárnak szenteltem.
Angol után még visszamentünk a szekrényeinkhez.
-Jó a pólód .-mondta mellettem Noah.
-Köszi.-mondta egy kisebb mosolyt ejtve Izabella.
-Tudsz gördeszkázni?-kérdezi Jackob mellénk érve.
-Igen, miért?-kérdeztezte a lényegre térve.
-Gyere el velünk hétvégén, eddig úgy se mozdultál ki.-mondtam meginvitálva őt.-Lora szerint.-mondta megmagyarázva.
-Lora és Bella is ott lesz.-mondta Noah. -Csak épp Bella nem tud gördeszkázni. .
-Tőlünk nem messze van egy pálya.-mondtam egy félmosoly kíséretében.
-Még átgondolom.-mondta, majd kivéve a cuccait ment is kifelé a suliból.
- Ők is jönnek?-kérdezi Lora kicsit unottan, mikor kiértünk a suliból. Bent még beszélgettünk egy kicsit, meg elköszöntem Lucitól.
-Baj ?-kérdezem, kicsit összekaptunk...
-Nem.-csak kérdeztem válaszolja.
-Hali. -mondta Jackson Izabellának.
-Szia.-mosolygott rá kedvesen.
Csak Lorára vetettem egy " mi baja ennek pilantast",majd hazaindultunk.A buszon Izabella es Lora elkülönültek. Nem igazán figyeltem a beszélgetést, sokszor a saját gondolataim jobban lekötöttek. Otthon elindítottunk egy zenet és a falka dolgairól kezdtünk beszélgetni. A zene csak elterelésképp kellett.
- Mi lenne ha párokban lennénk esténként? Úgy el tudjuk kapni .-mondta feltéve az ötletet Luke.
-Jó ötlet. Bár azért ne sérüljön meg nagyon. Csak beszélni akarunk vele.-mondtam, utaná elkeztünk bulizni. Pár perc múlva a két húgom nyitott be. Noah elkapva őket perdítette meg a két lányt. -Luke és Nico.-mondtam bemutatva őket Izabellának.
-Sziasztok.-mondta nekik mosolyogva. Nicotól egy haveri ölelést kapott, ő már csak ilyen közvetlen, majd Luke csak egy mosolyt küldött felé. Kamu mosoly. Láttam rajta, ismertem már annyira őt, hogy felismerjem.
Beszélgettünk meg buliztunk egy kicsit. Nem volt pia meg ilyesmi csak zene. Egy fél óra múlva Izabella visszament a szobájába, ahogy vegűl Lora is, de előtte a folyosón megállítottam.
-Figyu ,bocsi a maiért.-mondtam neki megbánva a dolgokat.
-Én csak az nem értem miért kell.-mondta kicsit felhúzva magát, de suttogva beszélt.
- Erről most nem szeretnék beszélni...egyszer majd elmondom.-mondtam megvakarva a tarkómat.
-Köszönöm .-mondta, majd egy gyors ölelés után bement a szobájába és ki is jött egy jó pár cucal a kezében.A fürdőszoba felé véve az irányt a becsukódó ajtó mögött rájöttem, hogy ideje távoznom.
A mi fürdőszobánkban is csobogott a víz így gondoltam, majd utána elmegyek én is. Addig is elküldöm a srácokat.
-Srácok ideje lenne menetek. -mondtam és azonnal megértették. Kikisértem az ajtóig őket utána egy fiús öleléssel el is köszöntem tőlük.
Miután letusolt Lora a szobájába mentem.
-Nincs kedved filmezni Tomot és Izabellát is hívom.-kérdeztem félve kicsit a válaszától . Igen tudom egy nagyegójú srác most fél a húga válaszától. Furcsa mi.
-Benne vagyok Tomot hagyd Izabella meg pont most jött ki .-mondta, s ki is tessékelt a szobájából. -Amúgy legyen Bérhaver azt csak szeretni fogják.-mondta, s Tom szobája felé vette az irányt.
-Nincs kedved filmet nézni?-kérdeztem kíváncsian a lányt. Láttam, hogy furán néz hozzátettem.-Lora és a bátyád is jön.
-Mit nézünk?-kérdezte és már át is bújt a kezem alatt,a mivel az ajtókeretet támasztottam eddig. Valami arra késztetett, hogy fogjak utána a derekánál, de nagy önuralom után nem tettem.
- Bérhaver.-mondtam, immár a szobámból. A két szomszéd már ott volt. Észrevettem Izabella körültekintését a szobában. Feltérképezte, mi hol van néhol jobban megakadt a tekintete.Például egy Lorával közös gyermekkori képen.Végül Lora mellé helyezkedett el az ágyra. Elindítva a filmet a két White érdeklődő tekintettel követte a film történéseit, míg drága húgom be nem aludt. Én végül Izabella jobb felén helyezkedtem el, hisz már csak ott volt hely. A két tál pattogatott kukoricából még az egyik megvolt.Át vittem volna Lorát, de Tom mondta, hogy átviszi, mert ő neki is aludnia kellene menni.
Ketten maradtunk "húgi ".
-Akarod még folytatni?-kérdezem szemébe nézve.
-Aha. Nem jó félbehagyni egy filmet.-sem mást... tettem hozzá magamban, a szokásos perverz módomon.
Miután kimentek nem kellett sok Izabellának sem, szemeit lehunyva dölt a vállamnak. Kellemes rózsás tusfürdőjének illata belengte a szobát. Lenémítva a tévét hagytam, hogy hagy menjen még egy kicsit. De már én is éreztem az álmosságot magamon így ledöntve a lányt az ágyra és is mellé feküdtem háttal neki. Hisz még is csak a húgom és nem volt erőm már átvinni a szobájába.
-Jó éjt Hugi .-súgtam a sötétben. Légzése egyenletessé változott, ami engem is jobban alvásra késztetett, azonban valami fura belső hang késztetésére adtam egy puszit a homlokára.
Reggel az magamtól keltem. Már tíz perce próbálkozom az előttem lévő apróságot felkelteni, de meg sem moccan.
Egy puszit nyomtam az arcára, mire persze erre megmozdult. Kapott még egyet. Még jobban mocorogni kezdett, de még mindig nem akarta kinyitni szemeit.
De végre pár perc elteltével kinyitotta pilláit. Szerintem eleinte azt se tudta, hogy hol van.Álmosan dörzsölte szemeit.
-Már tíz perce próbállak felkelteni.-mondtam halkan.Szemei kipattanva néznek rám.
-Oh.-jött ki a száján.
-Jó reggelt Hugi.-mondtam. Immár szembe voltunk egymásnak az esti pozicíó után. Pár centire voltunk egymástól, s a kezem még mindig a derekán volt, mint ahogy reggel felkeltem. A másik karom a feje alatt nyugodott.Nem igazán akarta kiszállni az ágyból, de már eléggé zsibbadt a kezem. Így ahogy elmozdítottam a kezem a derekáról, ő is megmozdult és hátrébb evickélt az ágyon. Figyelemmel kísérte az ágyból való kiszállásomat egészen addig amíg a szekrényhez lépkedtem. Kivettem belőle egy farmert és egy felsőt. A melegítő nadrágomat kezdtem levenni mire hirtelen összeszorította szemeit és átfordult arcával másik oldalra. Nem voltam szégyenlős. És tetszett a reakciója. Odamentem a háta mögé és nyomtam az arcára egy puszit. Magam sem tudtam miért kapta.
-Vissza ne aludj.-mondtam, majd a párnát a fejére húzva próbált tovább aludni. -sikító lányt felkaptam a vállamra,s kivéve őt a medencéhez beledobtam. összehúzott szemöldökkel, aranyosan haragudva evickélt ki a vízből. Ahogy kijött elfordultam. így vizesen túl sok látszott az alakjából. Befelé mentem, mire hirtelen hideg érte a hátam. Izabella hátulról megölelt, hideg vizes pólója a hátamhoz tabadt. -Hogy lehet az ,hogy neked nem hideg?-kérdezi.
-Nem tudom. De ha akarod bedoblak még egyszer .-mondtam kicsit fenyegetve, hogy engedjen el mert még vizesebb lesz a felsőm.
-Nem köszi. -inkább elengedett és elment. A házat elöntötte egy hangos ijedt, lányos sikítás.Felkapva a fejemet, hallgattam a következő szavakat.
-IZABELLA!-üvöltötte Tom immár rendes hangján,mire kitört belőlem a nevetés. A lány őt is megtalálta.Átvéve a vizes felsőt, elvégeztem a reggeli rutinom. Lent a konyhában ettem a reggelimet miközbe a telefonomat nyomkodtam. Pont akkor jött Lora és kérdezett rá, hogy mitől lehet ilyen bolond Izabella. Én csak egy eddig is ilyen volt, vállrándítással és egy cinkos mosollyal elintéztem.Egy gúnyos mosolyt kapva a lánytól leült ő is reggelizni.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top