Igaz történet alapján...
Na jó, kicsit túlköltve, mivel Végzet sosem káromkodik szóban!

Csak írásban...
uwu

- Állj meg Kai! - kiabáltam.
- Soha! Nem adom fel magam még! - rohant végig az egyész komment szekción keresztül. Majd belebotlott egy olyan komment szobába, ahol zsákutca volt. A tipikus "Ja", és "Aha" kommentei miatt volt ez. Mit írhatnék ezekhez?

- Heheheh... - lépkedtem lassan Kai felé. - Ez az oka amiért szeretem a válaszaid...
- Jó, feladom magam... - sóhajtott.
- Dobry kislány, bun kislány, jó kislány... - ragadtam meg a vállait, majd nyalogatni kezdtem a nyakát. - És nincs lökdösődés!
- [^^"]zdmeg, akkor hogyan menekülhetek... - suttogta magának. - M-meggondoltam magam!

- Menekülhetsz ezután bárhova körülöttem... - nyugtattam szorosan magamhoz húzva. - De hadd fejezzem be azt amit terveztem...
- N-nem! Hagyj békén, átgondoltam ismét!-
- Nem lesz semmi bajod, egy kis időt csak nem kell zenehallgatással tölteni~

Közben láttam hogy Omi kioson serpenyővel ránk meredve. Ő is ellessz pár napig...

- Na, most még kettesben is vagyunk, nem örülsz?~ - fordultam vissza felé.
- Jobb örülnék egyedül lenni... - hunyorított.
- Gyerünk már, még a szűzhártyádat sem bántom, pár perc az egész... - tapogattam alul is. - Nincs ebben semmi rossz, kivéve ha utálod a melegséget ami felizzítt-

Na [^^"]lâ mea, megint éjfélkor kelek. És pont egy remek álom közben, bazz-
Rendben, ez csak az új szobám, nem kéne kopognia a falnak. Igaz ez régen a padlásunk volt, de csak aludjunk vissza... És folytassuk a Kaizet kekszet-
Nem, sosem tudok visszaaludni. Ez egy kicsit baj... Nincs Kaizet keksz...
- Bendy...? - suttogtam az IKEÁs huzatú takaró alól a trikolór tengerimalacomnak. - Sejtem neked is fura itt aludnod...
Már elkezdett kajáért nyüfögni.
- Ne egyél sokat, kell a holnapi második tréningelésünkhöz. - lógattam be neki egy kis uborkahéjat, majd a sebtapaszos ujjaimra néztem... Ha már az első nem sikerült olyan jól.... Ahogy az álmom sem...

285 szó.

Most Kai ír egy háromszor hosszabbat, mert a legutóbbi alkunknál sem írta meg végül az ötszáz szavas részt-

A Nyeh legyen veled!