Ha ezt olvasod, A Sequestrum-hadművelet sorozat végére értél -- és nagyon kemény vagy, hiszen nem kevesebb, mint 500 000 szón keresztül követted Lucy Dawlish & co kalandjait. Ez a történet kisebb-nagyobb kihagyásokkal az egész eddigi életemet végigkísérte, és nagyon furcsa érzés most elköszönni tőle. Remélem, te is legalább annyira élvezted ezt az utazást, mint én, és szívesen gondolsz majd vissza erre a kriminálisan hosszúra nyúlt fanfictionre:)

Remélem, nem neheztelsz rám, amiért a történet nem éppen "klasszikus" lezárást kapott; hiszek a misztikumban és a cselekmények továbbgondolásában; éppen ezért elkerülhetetlennek tűnt a számomra, hogy egy ilyen több valóságsíkon átívelő, sorssal és időutazással operáló sztori történetszálai a végén önmagukba térjenek vissza.

És hogy mi lesz Lucyval és Siriusszal? Nos -- meg kell élniük az életüket, annak minden örömével, fájdalmával, bosszúságával, katarzisával, reményével, konfliktusával, sikerével és kalandjával együtt. És ki tudja, egyszer talán még azt is sikerül kinyomozniuk, hogy kicsoda J. S. :)

Mi azonban most elköszönünk tőlük. Hogy örökre-e, azt nem tudom, én nem vagyok mindenható...

Köszönöm, hogy itt voltál -- ha van kedved, hagyj pár szót magad után:)A csíny letudva!

Laerthel