Lily szeptember 1-én már hajnali ötkor fent volt. Kíváncsi volt bátyja éppen mit is csinálhat most. Talán még alszik? De hisz nem is ismeri még, azt sem tudja, hogy koránkelő vagy esetleg későn kel fel! Még Ginny sem kelt fel. (Hogy Ginny mennyire imádja Harryt, pedig még csak most találkoztak -tegnap- gondolta a lány)
Lesompolygott a konyhába egy kis csemegét lopni, de meglepetésére ott találta az ikreket is. Le sem tagadhatná az ifjú Potter mennyire hasonlít Georgera és Fredre, hisz tíz  évig velük nőtt fel.
-Na jó reggelt ifjú Potter! - szólalt meg Fred. Mire a fiú egy szemforgatást, majd egy nyelvöltést kapott.
-Úgy látszik Lil már sok ideje fent van, szószerint kinyílt a csipája, hiszen reggel van! - majd a fiúk felnevettek.
-Na mielőtt Molly lejön, én még csenek egy kis hajnalit! Jobb, ha suttogóra fogjátok.
Mivel a lány meghallotta az ajtónyikordulást.
-Georgie gyere gyorsan!
Majd kiábrándító-bűbájt alkalmaztak magukon, persze Lilynek külön kérvényt kellett benyújtania. Éppen le is ért Mrs. Weasley.
-Hol az átkozott ménkűben vannak? - zsörtölődött az anya.
-Tán csak a padlás szellemet hallottam - majd vissza is ment az emeletre.

-Huh, köszi Lil bogyó, hogy megmentettél minket azzal az éles hallásoddal, ezért még tartozni fogunk neked! - hajolt meg George a ,,Lil bogyó'' előtt. - Jézus, te komolyan bevetted? - majd a két fiú elkezd halkan röhögni.

Mikor Lily másodszor kelt ki aznap az ágyából, már a házban nagyban hangzavar és sürgés-forgás volt. Majd mikor készen lett reggeli teendőivel leszaladt az étkezőbe, mire Mrs. Weasley szívrohamot kapott.
-Lily mit képzelsz, miért rohangálsz itt, mint valami furkász? Legközelebb figyelj oda. - majd az asszony tovább is állt... volna, ha az ikrek nem szaladva és rögcsélve jöttek volna le.
-Hogy az a Szent Merlin állna belétek, fiúk! Nem egyszer megmondtam már nektek! NEM. SZALADGÁLUNK. A. LÉPCSŐN!!
Ha mégegyszer ezt meglátom, ígérem, ha hazajöttök egész nyáron ti takarítotok majd! Na gyere Lily, gyere reggelizni. Ti is, George és Fred! - nézett rájuk szúrósan. Mire a két fiúból kitört a nevetés.
-George és Fred, kicsit több tisztelet az édesanyátok felé! - dörennt a két ikerre az apjuk, Mr. Weasley.
Mikor mindenki elhelyezkedett az asztalnál, elkezdett a család enni. Ekkor egy minisztériumi bagoly szállt be az ablakon.
-Arthur légyszíves nézd meg, gondolom a munkáddal kapcsolatos. - szólalt meg Mrs. Weasley.
- Attól tartok nem. George, Fred tessék - majd a kérdő pillantások miatt még hozzátette - nektek címezték.
Ekkor Mrs. Weasley kikapta férje kezéből, felbontotta majd elkezdte olvasni, mikor a végére ért majdnem mindenkit szívroham kerülgetett.
- FRED ÉS GEORGE WEASLEY! -bődült fel.
– I-i-igen?- kérdezték félve.
- MIT KÉPZELTEK, HOGY ÉJNEK ÉJJELÉN A KONYHÁBAN VARÁZSOLJATOK! MÉG HOZZÁ KIÁBRÁNDÍTÓ-BŰBÁJT HASZNÁLNI, HOGY AZ ANYÁTOK NE LÁSSON MEG TITEKET, AHOGYAN SUNYIBAN LENT LAKMÁROZTOK, MERT NEM TUDJÁTOK MEGVÁRNI, HOGY EGYÜTT EGYEN A CSALÁD!! MÉG MEGÉRTENÉM, HA RON CSINÁLNÁ A KAJÁÉRT!- majd füstölögve elcammogott.
Mikor elment, az ikrek rögtön a levelért ugrottak és mohón olvasni kezdték.
Tisztelt Mr. Weasley és Mr.Weasley!
Tudtunkra jutott, hogy önök 5 óra 16 perckor kiábrándító-bűbájt használtak 3 személyen! Ez egy elsőfokú figyelmeztetés, kérjük többé szünidőben ne varázsoljanak!

         Üdvözlettel:
a Mágiaügyi Minisztérium

Elhoztam a következő részt!
Remélem tetszik! :)
Remélhetőleg nemsokára tudom hozni a következő részt! ;)