-Helyszín pipa, Jimin beleegyezése pipa, terv pipa, haverok pipa. Egyszóval minden készen áll. -Mosolyodott el Namjoon.

-Köszönöm srácok, ez megnyugtató. -Bólogattam hálásan. 

A napok teltek, úgy mintha valaki saját akaratából forgatná a óra kerekét. A naptárban szinte percenként kellett lehúzni a napokat, egy óra másodpercnek hatott, talán azért mert nem akartam hogy teljen az idő. Minden el volt tervezve, minden a helyén volt, ezért attól tartottam hogy a sok tervezés balszerencsét hoz, emiatt balul sül el valami. A suliban és Jiminnel is minden változatlan volt, ami változott az csak az idő volt. Ezért gyorsan eljött az a nap is, amikor az utolsó számot húztam le a naptárban. 

-Nem nekem kéne félnem, mégis remegek. -Igazítottam meg a hajamat a szobám tükre előtt, miközben Yoongi a kábítószereket csomagolta el. Namjoon még a konyhában ette a vacsorát anyával és apával, meg Jiminnel. Ugyanis anya találkozni akart végre a barátaimmal, ezért vacsorát rendezett nálunk. 

-Figyi, annyit terveztünk és foglalkoztunk az üggyel, hogy nulla százalék az esélye annak, hogy elbukunk. Ne parázz, inkább igazítsd meg magadon a ruhádat mert így nem csini. -Sóhajtva néztem vissza rá a tükörből, majd begomboltam az ingemet, felvettem a táskát amiben a szerek voltak, majd Yoongival az oldalamon siettünk le a konyhába hogy elköszönhessünk anyáéktól, és induljunk a buli helyszínére. 

-Anya, mi mennénk is. -Biccentettem, mire bólintott egyet, és Jiminék is felálltak. Zakatoló szívvel fogtam meg Jimin kezét, majd Trinre néztem. Halványan elmosolyodott, majd megforgatta a kezében a kocsikulcsot. 

-Akkor induljunk. 

-Oké...

Kiléptünk a házból, majd Trin kocsija felé vettük az irányt. Nem mutatták ki a srácok, de mind úgy féltek mint én. Sajnálom hogy belekevertem őket, de nem volt más lehetőségem. Yoongi saját akaratából segít nekem, ezért borzasztó hálás vagyok. Jiminre vezettem a tekintetemet, majd megszorítottam a kezét. Tettemre rám nézett, majd szólásra nyitotta a száját.

-Hazudnék ha azt mondanám nem félek. De bízom benned. 

-Ne légy olyan biztos abban hogy megtudom csinálni. -Sütöttem le a tekintetem aggódva. 

-Ha így állsz hozzá, természetesen tényleg nem fog sikerülni. 

Mikor megérkeztünk a szórakozóhelyhez, mind kiszálltunk a kocsiból, Trin pedig nem messze leparkolt.  Lassan sétáltunk be a helyiségbe, ahol a tomboló tömeg, a légkör olyan fullasztóan hatott rám, hogy menten el akartam ájulni. Folyamatosan pörgött a szemem előtt a jelenet, az amikor nem tudtam megmenteni Jimint. Mivel a tömegben nem láttunk semmit, a helyiségben volt egy második emelet, ahonnan be ehet látni az egész teret, ezért arrafelé vettük az irányt. Helyet foglaltunk, majd kémlelni kezdtük a helyet. Biztosan itt lesz Hoseok, hiszen ezzel kapcsolatban is mindent elintéztünk. Az emlegetett szamár, hirtelen felbukkant a tömegben, és az italos pult felé vette az irányt. Jiminre néztem. Összepréselte a száját, majd ökölbe szorította a kezét. 

-Ne haragudj. -Sóhajtottam fel, majd a kezéért kaptam.

-Dehogy...Semmi baj. Csak fel kell készülnöm. -Felállt a székből, majd majd egy nagyot sóhajtott, ahogy megpillantotta Hoseokot. -Én csak...Nem értem te honnan tudod. Hogy ez fog történni, hogy hogy lehetsz ilyen biztos magadban. 

-Nem vagyok biztos. -Ráztam meg a fejem. -Mondtam, hogy el fogok mesélni mindent. 

-Tudom. -Mosolyodott el. -Nem lennék itt, ha nem hinnék neked. Tudom hogy csak meg akarsz engem védeni, csak fogalmam sincs, még hogy mitől. -Nevetett fel. -De meg kell neked köszönnöm. 

Közelebb lépett hozzám, a karját a tarkóm köré fonta, majd egy gyors puszit nyomott a számra. Elképedve néztem rá, ahogy hirtelen elsiet, majd eltűnik a tömegben. 

-Ne most szállj el oké? -Nevetett fel Namjoon. 

-Yoongi, neked kell elsőnek odamenned. -Utasítottam, mire bólintva egyet felállt, majd lesietett az emeletről. 

-Tudtam hogy egyszer úgy is megszerzed magadnak. -Vigyorodott el, majd vállon csapott. -Mondtam, csak próbálkozni kell. 

-Igen, örülök hogy nem adtam fel. -Mosolyodtam el, majd a pulthoz vezettem a tekintetem. -De ezzel később kell foglalkoznunk. -Biccentettem Hoseok felé, mire mindketten őt kezdtük fürkészni. Yoongi leült Hoseok mellé, hogy beszélgetésbe kezdhessen vele, majd rendelte neki egy piát. Ekkor Jimin is oda ült a srácokhoz, majd beszélgetni kezdett Hoseokkal, ezzel elvonva egy időre a figyelmét, ameddig Yoongi kábítószert kever Hoseok italába. Miután Yoongi végzett, akkor mondja el neki, hogy én őt választottam ki a fogadás miatt, hogy övé lehessen Jimin egy éjszakára, ugyanis elvesztettem a fogadást. Emiatt Hoseok bepöccen, hogy pont a volt legjobb barátját választottam ki, ezért idegesen issza meg az előtte lévő alkoholt, majd Jiminhez fordul, és leráncigálja őt a székből, hogy egy eldugottabb helyre vonszolhassa őt. 

-Eddig teljesen okés. -Bólintott Namjoon. 

-Oké...Akkor most én megyek. Jelezni fogok ha mehetsz ki. -Újra bólintott, én pedig siettem lefelé, hogy szemmel tartsam Hoseokot. Átingáztam a tömegen, majd megpillantottam Yoongit, ezért odasiettem hozzá. Hoseokot és Jimint, egyre többen állták körül, de a legtöbben az én embereim voltak, a terv miatt. Amikor Hoseok kezdett egyre agresszívabb lenni, felnéztem az emeletre, majd intettem Namjoonak, aki sietett kifelé. 

Ez alkalommal sikerülni fog, és megváltoztatom a múltat. 

Sziasztok! elnézést a sok kimaradásért, de rossz volt a gépem, telefonról meg nem szívesen írok a sok hiba miatt. Remélem tetszett, és nem okoztam csalódást. Ami azt illeti, ez az utolsó előtti rész, csak hogy tudjatok róla. A borítót és a címet is megváltoztattam, remélem az is tetszik. Nos, a köviben találkozunk, addig is Pápá! :3