4 idegen

-Ne is álmodj erről!

Háton fekve feküdtem a puha fűben, miközben a kék égboltot figyelem
-Milyen gyönyörű- mosolyogtam el és a kezemet kinyújtva az égbolt felé, szállt rá egy kis pillangó. Egy kis ideig az ujjamon maradt, majd megmozdította kis szárnyait és tovább indult az útján. Tenyereimet a földre téve, tornáztam fel magam ülő helyzetbe, miközben kinyújtóztattam elzsibbadt végtagjaimat. El kéne mennem enni valamit. Gondoltam és felállva a földről, kezdtem vissza felé sétálni Konohába. Egy ismerős chakrára figyeltem fel, ami egyre jobban csak közelített felém
-Szervusz Naruto
-Szia Kami-chan- oda sétáltam felé és a fejére ütöttem- au. Ezt most miért?- kapott a fejéhez
-Hányszor mondjam, hogy ne channoz?- sóhajtottam fel- mindegy. Jössz egyet ramenezni?
-Ezt csak kérdezed? Menjünk gyorsan- csillant fel a szeme és megfogva a csuklóm, kezdett vissza húzni Konohába. Kezeit szokás szerint tarkójánál össze kulcsolta és úgy kezdett mellettem sétálni
-És mond. Mi újság Hinatával? Hogy megy a dolog?- mosolyogtam rá. Hihetetlen, hogy ez a lüke nem veszi észre, hogy Hinata mennyire szereti őt
-Milyen dolog? Ő egy nagyon jó barátom, mi lenne?
-És nem több mint barát?
-Miért célzól?
-Mondjuk, nem csinos?- kezdtem rá utalni, miközben átsétáltunk a nagy kapun és integettünk az őröknek
-Hát csinos. Meg most hogy mondod, elég ügyes kunoichi. Na de mindegy- értünk be és leültünk a székekre- bácsi egy miso ráment szeretnék
-Kami?
-Én is azt szeretnék. És hogy megy az edzés?
-Elég jól, már sikerült a rasenshurikent a legjobbra fejlesztenem
-Ez egy jó hír- amint kimondtam ezt, a bácsi elénk rakta a ramenünket
-Itadakimasu- raktuk össze a kezünk és elkezdtünk enni
-Mmmmm, ez nagyon jó- raktam a kezeimet az arcomra, mikor hirtelen megéreztem három ismeretlen chakrát. A negyedik pedig valamiért olyan ismerős volt...
-Naruto- suttogtam és felé nézve, kapta rám a fejét, miközben felszívót némi tésztát
-Hm?- kérdezte teli szájjal, majd a szemei kitágultak
-Valakik vannak itt
-Kik lehetnek?- tette le a pálcikákat a tányérra, így megráztam a fejem
-Nem tudom, de írok Meinek, hogy siessen ide. Most úgy is itt van Konohában- Az ujjamat megharapva, csaptam a kezem az asztalra, ezáltal megidézve egy sólymot- bácsi. Kérhetek tollat és egy lapot?
-Persze- adta oda, így elkezdtem írni és amint elkészültem, a madár lábára kötöttem az üzenetet, amit Meihez küldtem el
-Naruto. Én félek.... Tudom ez így most hülyén hangzik, de rossz előérzetem van
-Nyugi. Biztos csak pár bandita lehet- fogta meg a vállam, nyugtatás kép. Megéreztem Mei chakráját a stand előtt, így kifizetve az ételünket, siettünk ki
-Mei- ugrottam a nyakába és megöleltem. Szorosan vissza ölelt, majd eltolva magától, deaktiválta a sharinganjait
-Nem láttam senkit, de a chakrájukat halványan érzem és be tudom mérni hol lehetnek- bólintottunk, így megfordult és felugorva a fára, követtük- itt vannak a tisztáson
-Készüljetek, most meghalnak- szóltam el magam büszkén, amint leugrottunk. Ahogy felemeltem a fejem, egyből lefagytam a négy shinobitól

Hali, hali

Yap, elkezdtem egy újabb sztorit, amit Panka-562-vel közösen csinálunk. Egy kis összefoglaló: Kami nem az én Oc-m, hanem Panka-562-é. Nem az Anime szálain fűződik. A részeket nem tudom mikor fogom hozni. Viszont annak lehet örülni, hogy mivel ezt messengeren írjuk, nem fogom/fogjuk elfelejteni, mik lesznek a részekben, tehát nagyobb az esélye, hogy nem kell fél éveket várni.  Remélem ez is megtetszik nektek, a következő részben, pedig megtudjuk kik lehetnek a rejtélyes shinobik

Addig is, Vikcsu voltam

Sziasztok

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top