Reggel úgy éreztem, mintha ujra élném a tegnapi napot. Mondjuk ha az ember iskolába jár elég egyhangúak lesznek a napjai.
Worry ismét kitett minket a suli előtt, ahol rám már Lea várt.
-Jó reggelt.-köszönt mosolyogva.
-Neked is.-köszöntem vissza.
-Na. Tegnap nem volt elég időnk ezt megbeszélni, de most van. Belezúgtál Dylen Petron-ba?-szegezte nekem a kérdést.
Őszintén? Nem tudom. Azt se tudom milyen érzés a szerelem. Mármint oké, hogy oda meg vissza vagy a másikért, de ez többről is szól nem?
-Nem tudom.....-válaszoltam lehajtott fejjel.-Még sose tetszett nekem senki. Nem tudom mit kéne éreznem.
-Hát nem vagy egyedül csajszi.-sóhajtott fel.-Nekem se tetszett még senki. Mondjuk ahol én vagyok ott biztos nincs helyes és normális fiú.-nevette el magát. Én is halkan felnevettem.
-De Dylen helyes....-mosolyodtam el halványan. Lea nevetve megrázta a fejét, majd elindult velem a 3-as terembe. Az első óránk osztályfőnöki, így mikor beértünk néhányan már a padon aludtak. Nem törődve ezzel leültünk a helyünkre.
-Te jössz az őszi bálra?-kérdezte hirtelen Lea.
-Mi az az őszi bál?-kérdeztem.
-Jajj bocsi. Elfelejtettem, hogy csak tegnap jöttél. Idén a mi osztályunk rendezi. Egy bál, ami igazából a végzősök tiszteletére szól, de az egész iskola jelen van. Az igazgatóság mindig meghatározza a témát. Idén elvileg az elengacia lesz ez a téma.-mesélte.-Én egyszer voltam ott, akkor is kísérővel. Egyedül kicsit ciki lenne.
-Tőlem mehetünk. Szívesen megnézném milyen egy itteni bál.-mosolyogtam rá.
Nálunk is volt egy éves bál, de az nem hasonlított erre. Ott a természet tiszteletére szólt. Minden évben megköszöntük neki az új csillagok születését, a hatalmunkat és azt, hogy életet adott nekünk.
Pontosan becsengőkor lépett be a terembe Mrs. Vermilton.
-Gyerekek egy kis figyelmet kérnék! Ne aggódjatok, utána hagylak titeket aludni, de ez most fontos. Mint tudjátok idén mi szervezzük az őszi bált. A téma: az elegancia, tehát a fiúktól elvárom, hogy öltönyben, a lányoktól pedig azt, hogy elegáns ruhában jelenjenek meg. Báliruhában, ha úgy tetszik. A bálra október 22.-én kerül sor, azaz van még rá két hetünk. A tonacsarnokban lesz megrendezve. A zenéről az iskola gondoskodik, tehát nektek díszíteni és berendezni kell. A keringő kötelező lesz mindenkinek, szóval akit a tánc alatt meglátok a büféasztalnál annak személyesen adok egy nyakast. Remélem értehtő voltam. Délután öt órától este tizenyeg óráig fog tartani a bál. Maguknak háromra kell itt lenniük, hogy segítsenek az előkészületekben.-mondta a tanárnő. Néhány lány mosolyogva összesúgott, néhányan nevetgéltek. A fiúk azonban úgy ültek a helyükön, mintha épp a világ végéről mesélne nekik a tanárnő. Gondolom nem nagyon örültek a keringőnek és az öltönynek.
Igazából a mai napban ez volt az egyetlen jelentős dolog. A többi óra elég unalmas volt, de hát az iskola ilyen. El kell fogadni. Meily és Sharil szóltak, hogy a barátaikkal lesznek délután. Én is rá kérdeztem Lea-nál, hogy csinálunk-e együtt valamit, de azt mondta, hogy a nagyiának kell segítenie és nem szeretne befogni rabszolgának. Viszont megbeszéltük, hogy jövőhéten elmegyünk vásárolni a bálra.
Így hát egyedül áldogáltam az udvaron, mígnem a telefonom megrezzent a zsebemben.

Worry: Sajnálom Crysta, de nem tudok érted menni. Egy halom dolgom lenne még. Azért megkérlek, hogy ha Meily és Sharil hazaér írj rám. Nem tudom mikor érek haza.
Én: Semmi gond. Persze, szólni fogok. Sok sikert.

Így hát sóhajtva indultam el a suli kijárata felé, amikoris hirtelen valaki elémállt. Felnéztem és az ismerős barna szemeket pillantottam meg.
-Szia! Szerintem már tudod a nevem, de azért bemutatkoznék. Dylen vagyok.-mosolygott rám amolyan; tudod, hogy én vagyok a suli szexi sráca mosolyal.
-Én meg....Crysta.-válaszoltam halkan, mire vigyorogni kezdett.-Mi az?
-Halk vagy. Az jó. Legalább nem fogják meghallani amikor.....
-De egy paraszt vagy!-vágtam hozzá úgy, hogy szerintem az egész iskola meghallodta. Az ő arcáról lefagyott a vigyor és helyette őszinte döbbenetet láttam. Dühösen kikerültem és hazafelé vettem az irányt. Igaz, nem volt tapasztalatom benne, de tudtam mi az a szex. Emberi fejjel kicsit/nagyon furának tűnhet de kicsit utána néztem, kizárólag kutató jellegel! Nem kell semmi rosszra gondolni!!
-Hé Crysta!-hallodtam meg mögüllem az említett paraszt hangját.-Hé várj már!-fogta meg a csuklómat. Hirtelen ért ez a tette, így erősen kicsapódtam Dylen mellkasának.-Figyelj sajnálom! Tudom, paraszt tudok lenni.
-Ez nem mentség! Jól mondtad hallodtam már rólad pedig összesen két napja vagyok itt. ,, A suli hivatalos Bad Boy, szexi, nőfaló sráca, akiről a kilencedikes lányok már első napjuk után áradoznak." És tudod mit? Talán tetszel. Nagyon is. De azzal az egy mondattal amit nekem mondtál az udvaron egy életre elástad magad! Nem leszek egy újabb név a listádon!-miután mindezt közöltem vele otthagytam a lesokkolt srácot az utcán, s immár nyugottan indultam haza.
Ch. Nyilván nem sűrűn mondják a szemébe az igazat.
Az utca kezdett sötétségbe borulni, hisz egész későre járt, a házunk pedig még minimum 10 perc sétára volt.
Nyugi Crysta. Legrosszabb esetben belefutsz az árnyakba, úgy, hogy nincs képességed. Semmi gáz.....
Ekkor pedig megértettem mit jelent az, hogy; Ne fesd az ördögöt a falra. Ugyanis ebben a pillanatban a fejem mellett elsuhant egy fekete gömb, előttem pedig egy fiú alakja rajzolódott ki.
Miért vagyok ilyen szerencsétlen?