Lassan bevonszoltam magam a zárkába, magam után húzva U-Kwon takaróját. Amint elhelyezkedtem, elnyomott az álom.

Különös álmom volt. Menekülök valami vagy valaki elől, de nem látok mögöttem senkit. Majd észreveszek magam előtt egy kéken világító kristálygömböt. 

-Végre megérkeztél.-hallok meg egy női hangot.-Üdv itthon.

Próbáltam megkeresni a hang tulajdonosát, de amikor megpillantottam volna, valami visszarántott a valóságba. Az a valami egy vödör hideg víz volt, amit a kapitánytól kaptam. A hirtelen hidegtől felsikítottam, majd megpillantva a fiút, mérgesen felpattantam és elé álltam.

-Nem lett volna egyszerűbb máshogy felkelteni?- teszem csípőre a kezem.

-Úgy kellet volna, hogy  ,,Ébresztő Tündérbogaram, mert hasadra süt a napocska?" 

-Elég lett volna egy normális ,,Ébresztő" is.

-Szokj hozzá, hogy ez nem az a hely.-von vállat.- Mai napra csinálj ebédet, mert este kifogunk kötni.

-És hol?- szedem össze a cuccaimat. Akkor pillantottam meg, hogy U-Kwon takarója csurom egy víz lett. Remélem nem lesz annyira mérges, ha kirakom száradni.

-Természetesen Port Royalban!- tárja szét a karját Zico. - De neked fent kell maradnod a hajón.

-És mégis miért?- teszem fonom össze magam előtt a kezem.

-Mert én azt mondtam. -bök a mellkasára.- Kell egy ember, aki vigyáz a hajóra. 

-És erre pont engem szemeltél ki...-forgatom a szemem.

-Pontosan.-helyesel. - És most irány a konyha, ugyanis beígértél egy nagytakarítást is.

-Legalább B-Bomb is segíthet?- pillantok a kapitányra.

-Még meggondolom.- fonja karba a kezét.

Zico gondolkodásának eredménye végül az lett, hogy a fiút egy másik feladattal bízta meg.

-Menj a jó édes anyukádba, Woo Ji Ho.- szidtam a kapitányt , miközben portalanítottam. - Miért akarsz ennyire kiszúrni velem?- morgom magamnak.

-Látom még mindig segítségre szorulnál.- nevet B Bomb mögöttem.

-Tudod mennyire örülök, hogy jöttél?- mosolygok.- De mivan a  teendőiddel, amiket Zico adott?

-Azt már megcsináltam. Eléggé semmilyenek voltak, szóval átsurrantam ide.

-Örök hála.-biccentek.

Hála a fiúnak, így nem egy örökkévalóságig takarítottam a helységet. Szerencsénkre még idő előtt sikerült befejezni és neki tudtunk állni az ebédet elkészíteni. Főételnek az egyik legegyszerűbb szusit készítettem el. Ehhez alapanyagom volt temérdek, ezért kétszeres adagot tálaltam a fiúknak. Nagy örömmel fogadták az asztal körül helyet foglaltak. 

Az ebéd után, miután már mindenki befejezte az evést, a kapitány megkocogtatta poharát.

-Taeil szerint este 8 körül érünk be Port Royal kikötőjébe. Szeretném, ha mindenki normális lenne, nem szeretnék konfliktust másik kalózcsapatokkal. Tudjátok jól, hogy most van az az időszak, amikor az összes népszerűbb csapat ottvan. A Kasszasikerre most Yun Hee vigyáz, és most csak 1 éjszakát töltünk a városban. Remélem senkit sem kell az induláskor egy lány szoknyája alól kikaparni.- pillant ekkor P.O-ra. -Csak ennyit akartam, arra kérek mindenkit, hogy a kikötéskor már álljatok készen.- fejezte be mondandóját Zico. 

Mivel B Bomb is elment készülődni, így egyedül maradtam, hogy elmosogassak. Közben elkezdtem azon gondolkodni, hogy kiket illetett népszerű jelzővel. Édesapám soha nem beszélt egy kalózcsapatról sem, akik úgymond híresek voltak nálunk. Egyedül régi legendás kapitányokat említett, mint például Fekete Szakállt, vagyis Edward Teachet. Olyanokat mondott róla, mint hogy hosszú fekete szakálla vége füstölt vagy olykor parázslott. Mindenki félt tőle, hiszen sokak állítása szerint a poklot is ő uralta. Hajója az Anna Királynő Bosszúja nevet viselte. Kiskoromban mindig találónak találtam a hajók neveit. Egészen idáig.

Miután befejeztem a munkát, elindultam Zico kabinja felé, hogy elkérjem a ládát, ami tele van női ruhával. Kíváncsi vagyok, hogy honnan szerezhette azt a sok ruhát. Odaérve, bekopogtam és mivel nem kaptam választ, benyitottam. Éppen arra léptem be, hogy Zico  felsőt cserél. Pont a használtat vette le, így szemem elé tárult hófehér felsőteste. Kevésbé  kidolgozott mellkasán  különféle tetoválások jelentek meg. Viszont a karjai teljesen feszesek és izmosak voltak.  Az igazat megvallva, órákig tudtam volna még nézni.  A bámulásból a fiú mérges hangja rántott vissza.

-Kopogni nálad luxus?- pillant felém a fiú idegesen.

-Kopogtam, csak te nem hallottad.-fonom össze a kezeim.- Annyit akartam kérdezni, hogy elvihetem-e a ládát, ami tele van női ruhákkal. 

-Vigyed, de most húzz már ki! Szeretnék átöltözni.- idegeskedett a kapitány. 

Felelet nélkül elkezdtem kihúzni a nehéz ládát, majd kiléptem és becsuktam az ajtaját. Mivel nem volt más tennivalóm, így lassan elkezdem a kabinom felé vonszolni. 

-Esetleg ne segítsek?- lépett felém Kyung.

-De, örülnék neki.- lihegek. -Egy kicsit nehéz ez a láda. 

Nagyon örültem, hogy elvitte nekem és lerakta oda, ahova kértem. 

-Megkaptad ezeket Zicotól?- nyitotta ki a tárolót.

-Igen, mert nekem nincs más ruhám ezen kívül.- mutatok a most viselt ruhára.

-Kissé különös...- gondolkodik hangosan.

-Miért?- döntöm oldalra a fejem.

-Ezek a ruhák nagyon fontosak számára.- pillant rám.- Ha jól tudom, ezek az anyjáé voltak. 

-Az édesanyjáé?

-Igen.- bólint.- Miután rejtélyes módon eltűnt, Zico magához vette a cuccait.

-Oh, értem.- komorodok el.- Sajnálom.

-Fel a fejjel.- mosolyog.- Ha időben fent leszel a fedélzeten este láthatod majd a tűzijátékot.

-Tényleg?- mosolygok.- Kár, hogy nem mehetek le a városba.

-Szerintem nem kell bánjad.- von vállat játékosan és elhagyja a szobát. 

A délután csak sürgés - forgásból állt és a fiúk olyanok voltak, mint a menyasszonyok. Egyedül a kapitány készült el a leggyorsabban, aki egy fehér inget, egy testhezálló nadrágot, egy bőrmellényt és egy arany színű gombokkal teli  vörös kabátot vett fel. A kabáthoz felhúzott egy hasonló színben pompázó nagykarimájú kalapot. Szerintem inább egy pulykára hasonlított, mint egy emberre. 

A kapitány után Jaehyo lépett ki elsőnek készen a kabinjából. Az ő ruházata egyszerűbb volt, egy sima fehér inget , egy fekete nadrágot és egy bőrcsizmát viselt. Az ingje kissé kivágott volt, ezzel láthatóvá tette feszes, kidolgozott mellizmát. Haját  a szokásos viseletbe kötötte fel.  A fiú után következet U Kwon, P.O, Kyung, B Bomb és Taeil. Mindegyiknek egyszerűbb viselete volt, egyedül Zico volt a túlöltözött. 

-A kapitány ennyire szeret kiöltözni?- bököm oldalba Taeilt, aki most is a kormányt felügyeli. 

-Ritka alkalom, hogy szárazföldre léphet, ezért megadja a módját.- von vállat a fiú. Óvatosan megigazítja kerek lencséjű szemüvegét és felpillant az árbóckosárba. - Látsz már valamit Yu Kwon? - kiáltja a fentinek. 

-Szárazföld a láthatáron!- kurjantotta el magát  az árbóckosárból. Mindenki újjongva fogadta a jó hírt. 

Miután a hajó is elfoglalta a neki szánt helyet, lassan mindegyik fiú lement. Zico volt az utolsó, de mielőtt leszállt volna, visszaszólt.:

-Vigyázz a hajóra!- hangja feszes és parancsoló volt. Válaszképp bólintottam egyet. Majd szememmel követtem, ahogy a 7 alak eltűnik a láthatárról. Lerohantam a kabinomba, és kikaptam belőle egy szebb ruhát.

Senki nem mondta, hogy egy kis ideig én sem lehetek kint.