Csalinak? De mégis milyen csalinak lehet használni? -És akkor, mint a derült égből villámcsapás, úgy érkezett a válasz.

Természetesen a szirén vadászatra.

Majd a csendben egy harangszó erőteljes hangját hallottam meg.

-Fehér-Fok-Öböl! - kiáltotta harsányan Chanyeol. 

Ilyen gyorsan ideértünk volna? Ez nem jó... Ha Zicot kiengedik a szirénekhez, lehet, hogy elviszik és felfalják őt. De viszont egyedül nem engedhetik, valaki mégis ott kell legyen mellette, nehogy meglógjon onnan. 

-Gyülekező a kinti fedélzeten!- kiált Kris. Amilyen gyorsan csak lehetett felfutottam a lépcsőn, felérve pedig már mindenki ott volt, középen pedig a kapitány állt. Megköszörülte torkát, mire mindenki neki szentelte figyelmét.

-Mivel már mindenki itt van, elmondanám  a tervet. - kezdett bele Suho. -A vadászathoz kellene két csali, akik segítenek  közelebb csalni őket.  Kris, te leszel az egyik, a másik  a lenti rab lesz .- mondja a fiú felé fordulva. 

-Na de hogyan, kapitány? - lepődik meg Kris.- Hogyan tudnánk közelebb csalni őket? 

-Úgy, hogy énekeltek. Ha jól tudom a másiknak nagyon jó hangja van, szóval menni fog. - mosolyog. 

Csak azt nem mondja el, hogy ez életveszélyes.

-Van ott egy torony, ahonnan a fényforrást tudjuk biztosítani, hiszen a szirének tudják jól, ha fény van, akkor ember is. Yun Hee, Sehun és Chanyeol lesznek abba a világító toronyba , ők onnan figyelik a terepet.- válaszképp a két fiú biccentett. - A többiek hálókkal fognak várakozni a parttól egy kicsit beljebbi részen. Mivel a szirén könnye frissen kell, egy ideig velünk fog utazni. Nagyon makacsok tudnak lenni, nehezen lehet tőlük könnyet kicsalni .- vakarja a tarkóját zavartan. 

-Kapitány!- szólalok meg, mire mindenki felém fordul. - Ugye tudja, hogy ezzel a legénység életét is kockára teszi? - a kérdésem után egy kisebb sugdolózást, duruzsolást lehetett hallani.

-Ha mindannyian kellőképpen figyelünk, semmi bajunk nem eshet.- mosolyog rám, ezzel elintézve a kellemetlen helyzetet.

A kapitány elrendelte, hogy estére mindannyian álljunk készen a vadászatra. Jóval indulás előtt Chen  megbízott azzal a feladattal, hogy engedjem ki Luhant és Taot. Lassan lesétáltam hozzájuk, viszont az utam elsőnek Zico felé vezetett.

-Komolyan a kapitány szirén csalinak akar használni? - nézek rá ijedten.- Mi lesz, ha soha nem térsz vissza? Én nem akarom, hogy az ő őrült terve miatt meghaljatok!

-Nem fogom hagyni, nyugalom.- néz fel rám mosolyogva, majd meglepődve hozzátette:- Ha jól értem, akkor te most féltesz engem?- pillant rám kissé elkerekedett tekintettel. 

-Mindkettőtöket féltelek.- nézek a folyosó irányába. Nem akartam ennyire egyértelműen a tudtára adni, hogy ha elvinnék, a szívem hasadna meg. - Nem szeretném, hogy bárkinek is baja esne.

-Értem.- helyesel. - De tetszem neked. Valld be, hogy már rég óta bejövök neked.- faggat tovább kacéran mosolyogva.

-Őszinte leszek veled, sosem tetszettél.- komolyodok el.-Érdekelne, hogy milyen okból választhattak kapitánynak, ugyanis talpraesettnek és okosnak sem vagy mondható. És nem vagy egy kicsit egoista?- fordulok el, majd közelebb lépek a másik cellához. 

-Szerintem pedig nem így gondolkodsz rólam.- kiált át a fiú a rács mögül. 

A fiúkhoz belépve  csak kérdő tekintetek pillantottak rám.

-Nem hoztál ma ebédet. Mit akarsz?- kérdezi Tao.

-Ha kedvesebb lennél, elmondanám. - lépek a másikhoz, majd elkezdem kinyitni a csuklóján díszelgő bilincseket.

-Elengedsz minket?- kérdezi meglepődve Luhan.

-A kapitány parancsba adta, hogy engedjelek el titeket. - nézek rá.

Miután elengedtem Luhant, a másik fiú elé térdeltem.

-Valld be, hogy élvezted, amikor velünk lehettél.- vigyorog perverzen. 

-Valld be, hogy jó volt így láncba ülni.- pattintom vissza a zárat. Mikor le akarná venni a kezeit, észreveszi, hogy nem tudja.

-Hé, engem is engedj el!- rázza mérgesen a karjait.

-Egyet jegyezz meg Huang Zitao.- hirtelen az arca elé hajoltam, majd komoly hangnemben folytattam. - Ha nem akarod, hogy az egész csapat előtt megszégyenítselek, akkor jobb, ha abbahagyod ezeket a megjegyzéseidet és szépen bőrt húzol a fogadra. - a válaszomra csak egy nagyot nyelt, majd hevesen bólogatva elhallgatott. - Ezt már szeretem.- mosolygok rá, majd kinyitom a bilincsét. 

 A vadászatra nem vittem magammal olyan sok felszerelést, egyedül a kardomat szorítottam a kezembe. Három csónakba lettünk elosztva, én abban ültem, amelyikben a kapitány is helyet foglalt. Zicót az utolsó csónakba ültették, Krisel, Chennel és Sehunnal. 

Mielőtt partra szálltunk volna, sietve felmértem a terepet. Az öböl kissé lelakott volt, gondolom a szirén támadások miatt. A parton voltak fa stégek is felállítva, feltételezem, hogy  a kapitány  magának szemelte ki azt a helyet.  

A toronyba felvezető lépcső elég instabil volt, elinduláskor azt reméltem, hogy nem fogok leesni. Ez mellett még nagyon magas is volt, felérve alig éreztem a lábaimat. 

-Valamelyikőtök be tudja ezt üzemelni? - mutatok a tartály irányába, miután egy kis levegőhöz jutottam. A torony összesen egy nagyítóból és egy nagy tárolóedényből állt, az alatt egy kővel körberakott hely volt kiépítve. 

-Nem, de tudom, hogy bálnazsír van benne.- szagolja meg Sehun közelebbről.

-Az úgy ég, mint parancsolat.- vigyorog Chanyeol. - Én már láttam ilyeneket. - vizslatja a szerkezetet. Egy- két perc és megvan.- mosolyog.

Lassan odasétálok a kilátó széléhez és közben megnézem, hogy állnak a többiek.  Suho most küldte ki a két fiút csalinak. Ha jól látom, Zico most is  láncba van verve, a fekete anyag is még a fejét takarja. 

Kérlek add, hogy ne essen egyiküknek se baja...

Chanyeol ígéretéhez híven percekkel később már beláthattuk az egész területet. Végig a csónakban ülőkre voltam ráfókuszálva, már már ugrásra kész voltam, ha bármi történne.

-Itt mindenki készen áll, kezdhetitek. - kiált Suho a fiúknak.

Látom, ahogy még  pár szót váltanak, majd a magasabbik lefejti a kendőt a másikról, ezzel láthatóvá válik a fiú teljes arca, mely telis- tele van kék és lila foltokkal. Amint megpillantottam az arcát, szívem egy pillanatra fájdalmasan összeszorult.

-Az nem Zico, a Kasszasiker kapitánya?- súgja Sehun Chanyeolnak.- Mit keres a mi fedélzetünkön? - gyorsan csendre intettem őket, majd visszafordultam a tenger fele.

Mikor már mindenki elcsendesedett, énekelni kezdtek.

 Az én nevem Mária

Az apám gazdag volt

De én elszöktem tőle

Ezért rajtam esett folt  - énekelte Kris. Hangja mély és tiszta volt, valami különlegesség érződött benne.  Majd a másik így folytatta:

Ám szíven talált Ámor

És nem kell drága sok kincs

Csak az én kedves matróz uram kinek párja nincs

Ugyan úgy énekelt, mint az első találkozásunkkor. Már akkor is megmagyarázhatatlan módon teljesen megigézett, nem bírtam nem rá figyelni. Egyszerűen vágytam arra, hogy az éneke soha ne érjen véget. Epekedve figyeltem alakját, amely most felém fordult és tekintetével csak engem figyelt.

Majd ketten folytatták.

Jól tudja minden leány

Hogy ez mily édes kincs

A matróz kinek párja nincs

És minden tette csín 

Olyan harmónia volt a két fiú hangja között, melyet még egészen idáig soha nem hallottam. A csónak mellé pillantva pedig már kezdtem észrevenni pár szirént. Nem sikerült sokat idevonzani, de a kapitánynak összesen csak egy kellett. Szerencsére Suho fegyvert is adott a fiúknak a hálók mellé, hogy könnyebben tudjanak ők maguk is fogni. 

Ám szíven talált Ámor

És nem kell már drága sok kincs

Csak is az én kedves matróz uram kinek párja nincs - énekelték a dal utolsó sorait, majd mintha a szirének erre vártak volna, úgy ugrottak a két fiúra. A támadás hirtelen érkezett, de a fiúkon látszott, hogy ők már régen készen álltak .

Viszont csak annyit láttam, hogy Zico  nyugodtan ül a csónakban, majd az egyik szirént, amelyik éppen meg akarja támadni, felrántja magához, mintha csak egy egyszerű hal lenne.

-Megvan!- kiált ki a parton várakozóknak. Teljes ledöbbenéssel állok a torony tetején, hiszen úgy kezelte az egész helyzetet, akárcsak  egy esti horgászáson vett volna részt.

-Miután visszatértek a partra, akkor fogjuk eloltani a tüzet.- magyarázza Chanyeol, mire válaszképp csak némán bólintottam egyet.