Az idő rohamosan telt, és az alkohol fogyásával nem is érzékeltük azt, hogy késő este lett. Az alkoholt ráérősen kortyoltuk, viszont leplezni sem tudtuk volna azt, hogy a hangulatunk is egy másfajta irányba kanyarodott. Frederik újra kivette a fém edényből az üveget, majd nevetve poharamba öntött egy kicsit belőle. Amikor visszahelyezte, a pezsgőt, ajkához emelte, majd nőcsábász tekintettel ajándékozott meg. Nem éreztem zavarban magam, hiszen volt bennem jócskán alhol. Sikerült ellazulni, emellett élveztem a társaságát és többszőr a tudtára adtam neki azt, hogy jól érzem magam. - Fura, hogy kegyednek alkoholra van szüksége ahhoz, hogy jól érezze magát velem - Frederik velem szemben volt, közben a meleg víz folyamatosan pezsget és elemében volt. A helyiségben a nagy villanyok már nem égtek, ezért a víz alatt található lámpák, és a falon található pici világítások fényt adtak. A félhomályban csak jobban láttam az arcát, a fehér mosolyát és a ravasz tekintetét. - Kegyed hanyadik pohárnál tart?

- Nem tudom, Frederik - csóváltam a fejem, majd elvettem egy szem epret és közelebb úsztam a herceghez. Nem tudtam, hogy mit csinálok. Észre sem vettem azt, hogy két lábamat a csípője köré fontam, majd nevettem, amikor engedte, hogy ajkai közé tegyem a szem epret. Frederik megette, közben hátamra simította a kezét. - Mennyire édes az eper? - suttogtam, majd ajkamhoz emeltem a poharat. - Azt hittem, hogy nekem kérte. Ettől függetlenül megette az egészet - pillantottam a majdnem üres üvegtál felé, hiszen alig maradt egy-két szem eper. Frederik felvonta a szemöldökét, majd combomat kezdte el simogatni. Az érintése miatt libabőrös lett a testem. Most minden olyan más. Minden sokkal érzékibb, igazibb és romantikusabb.

- Ki van pirulva - suttogta. - Talán az alkohol miatt? - elvette tőlem az üvegpoharat, majd a medence szélére helyezte.

- Az alkohol miatt is lehet - suttogtam az arcát fürkészve, majd átkaroltam a tarkóját. - Válaszoljon nekem egy-két kérdésre - biccentettem oldalra a fejem, közben ujjaimmal a vizes haját cirógattam. Frederik szinte azonnal bólintott. - Most miért viselkedik így velem?

- Ezt a kérdést én is feltehetném! Látszólag nagyon ragaszkodó - pillantott a dereka felé, hiszen lábammal még mindig átkaroltam őt. - De határozottan nem zavar! Közelebb is jöhet, ha szeretné - hirtelen hátra lépett, leült a kád fala mellett, majd egyenesen magára húzott, ezért a combja mellett térdeltem, miközben felnézett rám.

- Ne vigyen bele a rosszba - aprót csuklottam, ezért szám elé tettem a kezem. - Ennek nem lesz jó vége - túrtam hátra a haját. - Volt valami ebben a pezsgőben - nevettem halkan. - Maga nem érzi?

- Biztos volt benne valami, hiszen jobban kívánom magát vint valaha - az epres tál felé nyúlt, majd két ujja közé vettem. - Ezért inkább eszek egy szem epret - megrészegülve néztem, hogy az eper egyik felét az ajka közé tette, majd mélyen a szemembe nézett. A szívem a torkomban dobogott, közben forróság járta át a testem. Éreztem a vágyat, és a kémiát. Szinte forrt bennünk a vágy és a késztetés, hogy végre megízleljük egymás ajkát. A vágy és a forró izzón izzó levegőben mégis volt egy meghitt, romantikus játék, ami tökéletessé tette az estét. Frederik a testével közeledett felém, alig tudta visszafogni magát. A benne lakó férfira én azonnal válaszoltam. Vele szemben ültem, közel voltam hozzá és valóban csak apró centik választottak el minket egymástól. Játszottunk egymással, kivártuk a megfelelő pillanatot. Nevettünk, amikor közel hajoltunk egymáshoz, de még nem ért össze az ajkunk. Ezt a játékot még egyszer megtettük, hiszen a vonzalom, a férfi és nő közti játék győzedelmeskedett felettünk. - Kéri az utolsó eper felét? - kérdezte, miközben a tál felé pillantottam, de valóban az ajkai között volt az utolsó eper. A fejemet csóváltam, lassan hátra túrtam a fekete haját. Játszottam a tincseivel. Ujjaimat végigvezettem a halántékán, lassan végig húztam az arcélen, majd szeme alá, végül a homlokára simítottam. Az ívelt szemöldökét simogattam, miközben megtámasztottam magam a medence szélén.

- Elképesztően szép szeme van - fürkésztem a mogyoróbarna és tengerkék íriszét. - Hogy lehet ilyen szép? - simogattam az arcát. - Olyan, mint az álom - csóváltam a fejem.

- Maga olyan, mint az álom - egy kicsit kihúzta magát, én pedig előrébb dőltem. A mellkasunk találkozott egymáséval, miközben szabad kezét a keskeny csípőmre vezette.

- És igen - suttogtam az alkoholtól hevesen süllyedő mellkassal. - Szeretném az eper felét - mutatóujjammal megemeltem az állát, közel hajoltam hozzá, enyhén oldalra biccentettem a fejem, kinyitottam a számat, majd lehunyt szemmel megcsókoltam és elharaptam az eper felét. A gyümölcs megszerzése közben az ajkunk egymáshoz tapadt, ezért kifejezetten jól esett, amikor fél eperrel a számban elhajoltam tőle. Egyszerre megettük, majd átfogtam a tarkóját és lehunyt szemmel ajkára tapasztottam a számat. Fel sem fogtam, hogy mit csinálunk. Nem érdekelt, hogy rossz, vagy jó dolog. Az érdekelt, hogy Frederik csókja a tökéletesnél is jobb. Egy álom volt! Ő pedig éhezett és vad volt. Kezével végig szántott a lapockámon, illetve csípőmön. Határozott férfi módra csókolt, a cuppanós csók közben nyelvét az ajkam közé csúsztatta. Azonnal reagáltam rá, és csak intenzívebb lett. - Különlegesen csókol - simítottam meg az állát. - Játékosan és mégis vadul - helyeztem az arcára a kezem. - Az alkohol miatt van?

- Lehet az alkohol miatt is - pillantott a számra. - Finom az ajka! - hüvelykujjával megérintette, majd hozzám hajolt és egy új csókfajtát mutatott. Teljesen levett a lábamról, hiszen minden csókja közben az ajkamba harapott. Elszédültem és égtem a vágytól, amikor fogait az ajkamon éreztem. A kifinomult, óvatos játék miatt végig simítottam a mellkasát és a vállát is egyaránt. - Nem tudom abbahagyni - hófehér mosolyra húzta az ajkát, miközben nevetett. És győzött felette a vágy. Felülkerekedett rajtam, a pezsgőfürdő közepére vitt, engedte, hogy derekára kulcsoljam a lábam, majd kikötötte a hajam és két kézzel hátra túrta. - Szeretné, hogy álljak le? - hozzám hajolt, mélyen és vággyal teli sóhajjal csókolt meg. Minden idegvégződésem reagált erre a sóhajra. Ezt én hoztam ki belőle! Ezt én hoztam ki a hercegből!

- Nem! Azt szeretném, hogy újra és újra megcsókoljon - lapockájánál fogva közelebb és még közelebb vontam magamhoz. Frederik herceg csókja...az egekbe repített. Tudta, hogy kell használni az ajkát és a nyelvét. Az édes, puha csókjai miatt a plafon felé pillantottam és elnevettem magam. Boldog voltam? Kifejezetten boldog voltam.

Késő este a recepció felé sétáltam, miközben vállamra helyeztem a fehér törölközőt. Eszemben volt, hogy mi okkal szálltam ki a medencéből, viszont percek alatt mindent elfelejtettem. Talán azért, mert részeg voltam. - Szép estét - támaszkodtam a pult szélének, majd a vizes hajamba túrtam. A recepció mögött álló nő elpirulva meghajolt, majd a számra pillantott. - Eszembe volt, hogy miért jöttem... - de nem tudtam befejezni, mert a hercegnő mögém állt, hátulról átkarolt engem és a meztelen mellkasomra simította a kezét.

- Különleges dán, marcipános csokoládét szeretnénk - huncut mosollyal kérte, ezért a recepció előtt állva hozzá fordultam. - És majd kérünk egy üveg ásványvizet, hiszen valaki sokat ivott! - karolta át a derekam, majd hozzám bujt.

- Legyen két üveg ásványvíz!

- Természetesen! Öt perc és visszük - mondta udvariasan, majd eltűnt a pult mögött.

- Nem gondolja, hogy kicsit sokat ivott? - simogattam a hercegnő arcát, aki elpirulva bólintott.

Az este további részében még visszamentünk a pezsgőfürdőbe és fáradtan pillantottunk a sötét város felé. Közben próbáltam rájönni arra, hogy mi történik köztünk. Minden bizonnyal sok volt bennem az alkohol, ezért logikus magyarázatot nem tudnék adni a dolgokra. Csak arra jöttem rá, hogy kifejezetten jól éreztem magam és még mindig éheztem a csókjára. Újra előjött belőlem a vadállat, és nem tudtam visszafogni magam. A következő percben Natalie rajtam ült és az arcomra helyezett kezével csókolt. Pont ilyenkor mondják azt, hogy a nyelvünk egymás szájában jár. Idejét sem tudom annak, hogy mióta csókolóztunk. Talán öt, vagy tíz perce. Azt viszont tudom, hogy lassan túrtam hátra a haját, lassú puszit nyomtam a szájára és majdnem elaludtam. - Éjfél is elmúlt - ettem meg az utolsó csokit, majd megigazítottam a nadrágot és felálltam. - Jöjjön! - nyújtottam felé a kezem, Natalie hercegnő pedig megfogta, majd elém lépett. Ó te jó ég! Micsoda kerek popsi!

- Most a fenekemet nézi? - léptünk fel a medencéből, majd Natalie a szemem előtt lehajolt. Abban a pillanatban azt hittem, hogy vissza esek a medencébe. Nem elég, hogy tanga volt a fürdőruhája, de még le is hajolt előttem. Uramatyám! - Mehetünk! - vette magához a törölközőt.

Egész nap olyan jól éreztem magam, hogy közben észre sem vettem azt, hogy Ryan és a sofőr a helyiség tuloldaláról figyelnek minket. Fekete szemüveg volt rajtuk, de még innen is láttam, hogy a hercegnő fenekét stírölik. - Ryan! Tudja, hogy hova nem szabad néznie?! - megálltam, majd megfogtam a törölközőt és a hercegnő derekára tekertem. Natalie csak nevetett.

- Természetesen felség! Nagyon sajnálom - húzta ki magát.

- Zavarba hozta szegényt - nevetett.

- Azért mert a hercegnő fenekét nézte.

- Magának sem szabad!

- Még a történtek után sem? - megnyomtam a lift hívógombját, közben a testőrök is tisztes távolságból követtek minket. - Mit kell tennem, hogy ma éjszakát önnel töltsem?

- Minimum meg kell másznia az Everestet - cirógatta a borostámat. - Miért érzem azt, hogy a holnapi nap nem így fog telni? - sóhajtva beszállt a liftbe, ezért gyorsan a falnak nyomtam a testét. A kezét a feje fölé feszítettem és megcsókoltam. Mohó voltam, nem hagytam őt levegőhöz jutni. Biztos voltam abban, hogy a holnapi nap másmilyen lesz. Ezért legyen még egy utolsó csók, utolsó sóhaj, utolsó érintés...utolsó szenvedély.