Tizenegyedik

Reggel segítettem Grace - nek kiteregetni. Közben pedig beszélgettünk. Grace az egyetlen ember a palotában, akivel bátran megtudom osztani a gondolataimat, ez pedig melegséggel töltötte meg a mellkasomat.

- Tehát nagyon rosszúl esett Grace!
A barátaim voltak! Együtt dolgoztunk - sütöttem le a szememet, és a pitypangokat nézegettem. A számat lebigyesztettem, és ha nem szedem össze magam, akkor talán elis sírom magamat. Grace rám nézett.

- Csak irigyek lányom! Te kaptál egy rangot! Mostmár nem a herceg szeretője, hanem a herceg kedvese vagy! Te vagy az a nő, akit a herceg látni óhajt! Ez pedig nagyon nagy megtiszteltetés. Megis kéne hajolniuk elötted! - bólogatott, mire határozottan megráztam a fejem.

- Én nem akarom azt, hogy meghajoljanak! Azt akarom, hogy ne közösítsenek ki! Érted te ezt? - tettem a szívem fölé a tenyeremet, Grace pedig megsimította a vállamat.

- Azért irigyek, és azért viselkednek veled máshogy, mert te egy különleges lány vagy a herceg számára. Téged a herceg úgy félt mintha egy kincs lennél a számára. Ez nekik pedig felháborító!

- Azt hiszik, hogy valami olcsó nőcske vagyok! - piszkáltam a tarkómat, Grace pedig a szemöldökét ráncolta.

- Ugyan Szirén! Ez a te feladatod! Ez a rangod! Nem mondhattál nem - et a hercegnek! De ők ezt nem értik meg! Ez így van rendjén! Tudod az ami köztetek van, az csak rátok tartozik! De ha akarod, ha nem, itt úgyis szóbeszédek járnak, amivel te ne foglalkozz! Az igazságot úgyis csak te tudod! - bólogatott mosolyogva.

- Mi...- haraptam a szám szélébe. - Mi tegeződünk - mondtam ki, Grace pedig kitágúlt szemekkel fordúlt felém. Úgy nézett rám, mintha nem hitt volna a saját fülének.

- Ez mégis, hogy lehetséges? - tette csípőre a kezét.

- Nekünk volt egy nagyon szenvedélyes, lassú és igazi éjszakánk. Nemis tudtam, hogy a herceg ennyire is tud óvatos lenni az ágyban - sütöttem le a szememet, és megráztam a fejem. - A lényeg az, hogy a szeretkezés után én már nem akartam őt magázni! - vettem magamhoz a fonottkosarat.

- Hűha! Ez...khm...szokatlan! - húzta össze a szemét.

- Grace! Eszméletlen az ami köztünk van! Teljesen megváltozott! Mintha fontos lennék Edward számára!

- Edward mi? - suttogta. - Így hívod őt?

- Nem! Szerintem ahoz még nincsen jogom! - pirúltam el zavartan.

Miután visszavittem a kosarat a mosókonyhába, becsuktam magam után az ajtót, és felsétáltam a lépcsőn. A palota csendes és kihalt volt ezen a részen. A rózsaszín topánkámat nézegettem, miközben az aranyozott kő visszaverte az elegáns lámpák erős fényeit. A falakra is kicsi fehér lámpákat rögzítettek, azok felett pedig gyönyörű, régi vászon festmények néztek vissza rám. A mennyezet nagyon magas és széles volt. A plafonon pedig régi királyok, és lovaik harcoltak a csatákban. Olyan gyönyörű volt, és nagyon élethű. Edward herceg irodája felé sétáltam, ami a folyosó sarkán található. De akaratlanúl is megtorpantam. Hiszen az irodájából hangok szűrődtek ki. Tudom, hogy bűn az, amit csinálok. De hajtott a kíváncsiság.

- Miről szeretnél beszélni velem apám? - szólalt meg a herceg, a tőle megszokott, lágy és kifinomúlt hangon. A király a torkát köszörűlte, jelezve, hogy hosszú beszélgetés lesz.

- Tudod fiam, én lassan már öregszek. Néha pedig úgy érzem, hogy van egy - két dolog, amit a halálom elött átszeretnék élni!

- Hallgatlak apám!

- Fiam! Szerintem teis felnőtt vagy már. Egy határozott és tehetséges férfi, aki hónapokon belűl, átveszi tőlem a trónt! - folytatta mély hangon. - A lényeg az, hogy a halálom elött Edward, szeretnék egy unokát! - mondta ki, én pedig a szám elé tettem a kezemet. Edward nem válaszolt azonnal. Szinte láttam magam elött az arcát, ahogy gondolkozik.

- Igazad van apám! Egy gyermek tényleg beszinesítené a napjainkat! - értett vele egyett.

- Egy fiú Edward! Egy kisfiút szeretnék a karjaim közt tartani! - mondta az uralkodó boldogan.

- Nos apám, ha így óhajtod, szerintem semmi akadálya. Nekem állandó szeretőm van. Szirén a legszebb nő a palotában. Egézséges, és különleges személyiséggel rendelkezik. Ő képes arra, hogy fiút szüljön nekem! - fejezte be, én pefig a mellkasomra tettem a tenyeremet. Elpirúltam a szavaktól, amikkel engem illetett.

- Erről mégegyszer nem akarok hallni! - csapott hírtelen az asztalra a király, én pedig a cipőm orrát néztem. - Az ágyasok kizárólag arra a célra hasznosak, hogy kielégítség a vágyaidat! Mégis, hogy merészeled nekem azt mondani, hogy egy egyszerű parasztlány szűlje meg az uralkodó unokáját? - tette fel a kérdést, nekem pedig patakokban folytak a könnyeim.

- Apám, attól tartok, hogy nem értelek! Nekem nincsen más szeretőm.

- Nos Edward! Ezért gondoltam Rosella hercegnőre! Fülöp Király lányára! Holnap pedig eljönnek hozzánk ebédelni a palotába! - fejezte be, én pedig a falnak támasztottam a hátamat. Hírtelen nehezen vettem a levegőt, a mellkasom pedig szorúlt. Ez nem lehet igaz! Ez nem történhet meg!

- Én értelek apám! Igazad van! Igazad van abban, hogy az unokádat egy hercegnő szülheti meg. De én nem vagyok hajlandó más nővel érintkezni! - olyan határozottan mondta ki a szavakat, hogy a libabőr végig borzongott a testemen.

- Ez nem kívánságműsor Edward! Nem vagyok hajlandó nemleges választ elfogadni tőled! - szólalt meg a király.

- Apám! Nekem kedvesem van! És én nem vagyok hűtlen hozzá!

- Ez mégis mit jelentsen? Egy egyszerű parasztlányról beszélsz! Nincsen se családja, se vagyona! Mégis, hogy szülheti meg az unokámat? Mi joggal?

- Apám...én akkor sem érintkezek más nővel.

- Pedig muszáj lesz! Nos fiam, már nagyon várom a holnapot! Rosella hercegnő kedvenc színe a bordó. Van olyan színű öltönyöd igaz?

- Ne akarj engem kényelmetlen helyzetbe hozni!

- Fiam! Egy éjszaka! Egy éjszakát kell csak eltöltened vele! Csak addig amíg megfogan a baba! És utána vége!

- Értettem apám!

Könnyes szemmel futottam be a herceg lakosztályába. A hajamba túrtam, és a mi közös ágyunkat néztem. Lehetetlen, hogy egy idegen nő feküdjön ott ahol én szoktam. Ez nem történhet meg. A szám szélét rágcsáltam, és fel - le járkáltam az ágy elött. Gondolkoznom kell! Edward nem érhet hozzá más nőhöz. Belebetegednék a fájdalomba, ha ez megtörténne. Leültem az ágy szélére, és megsimítottam a bársony párnáját. Az arcomhoz nyomtam, és beszívtam az erős illatát. Nem! Ez nem történhet meg. Nem fog egy idegen nő a mi ágyunkban feküdni.

Annyira megrázott engem ez a dolog, hogy este bezártam magamra a fürdőszoba ajtaját, és hosszú perceken keresztűl feküdtem a kádban. A forró víz elárasztotta a testemet, miközben rózsa illatú habfürdő, rózsaszínűre változtatta a vizet. Lassan borotváltam le a vékony lábamat, és a lábfejemet. A bokámat egy arany színű bokalánc díszítette, miközben a habok táncoltak a víz felületén.

Hallotam, és láttam azt, hogy lenyomja a kilincset. De az ajtót nem tudta kinyitni. Legalábbis én ezt hittem. Az ajtó nyílt, majd a herceg lépett be rajta. Hallkan becsukta maga után, majd feltűrte az ingje ujját. Próbáltam kerülni a szemkontaktust de nehéz volt, mert le sem vette rólam a szemét. Ezért úgy csináltam, mintha itt se lenne. De ekkor a kád szélére ült, gyengéden megfogta a bokámat, és a combjára tette a lábamat. A borotvát pedig kivette a kezemből, és lassan végig húzta a lábamon. Ezt a mozdulatot töbszőr is megcsinálta, majd megszólalt, de nem nézett rám.

- Miért hallgatóztál? - suttogta, miközben újra végig húzta a lábamon. Hátra döntöttem a fejemet, és hallkan felsóhajtottam.

- Én csak meghallotam. A lábam pedig nem akart nekem engedelmeskedni!

- A lábad - mondta kifinomúltan. - Imádom a lábaidat - hajolt le, és egy gyenge puszit nyomott a lábfejemre. - És a combodat is. Minden porcikádat szeretem - hajolt közelebb hozzám, és szemezgettünk. Szinte játszottunk, hogy ki bírja tovább.

- Ha ezt tényleg így gondolod, akkor ne érj hozzá ahoz a nőhöz - mondtam ki, miközben befejezte a lábam borotválását. Megfogta a szivacsot, és végig locsolta vele a fényes, szőrtelen lábamat.

- Az van amit az apám óhajt. Egy éjszaka lesz csak. Pár perc.

- Pár perc? - ültem fel, hogy a szemébe tudjak nézni. - Felsem fogom azt amit mondasz! - ráztam meg a fejemet. - Nem érhetsz hozzá más nőhöz, mert én vagyok a kedvesed! - ragadtam meg az ingjét, és közelebb húztam magamhoz. - Nem teheted meg!

- Te pedig nem beszélhetsz így velem! - támaszkodott meg a kád szélénél. - Azt hiszed, hogy én ezt akarom? Megakarom tenni? Nem!

- Akkor...- engedtem őt el, és megdörzsöltem a szememet. - Akkor ne tedd meg! - fejeztem be, majd felálltam, a herceg pedig végig nézett a vizes testem minden egyes porcikáján. A kerek mellemen, és a féltett kincsem dombocskáján. Kiszálltam a kádból, és magamra terítettem a vörös köntösömet. Megkerültem, és lenyomtam a kilincset, de hírtelen megfogta a kezemet, magához rántott, megemelte az államat és hevesen megcsókolt. Úgy csókolt, mintha sietne valahova. A két kezét az arcomra tette, miközben lehunyt szemmel viszonoztam a csókját. A nyelvünk erotikus táncot járt, az ajka az én számra tapadt. Megakartam neki mutatni azt, hogy velem olyan dolgot tapasztalhat meg, amit mással soha. Ezért megfogtam, és kihúztam az ingjét a nadrágjából. Nem segített kigombolni, hanem széttépte magán az inget, miközben lerángatta rólam a köntösömet. A meleg tenyerét a meztelen fenekemre tette, és úgy húzott a testéhez közel.

( ♡ ) +18

- Szirén - lehelte, miközben a nadrágon keresztűl megmarkoltam a férfiasságát. - Elképesztően gyönyörű vagy - morogta a fülembe, miközben a kezét végig vezette a mellemen, a hasamon és a köldökömön. De miután a lábam közé ért, a vállába kelett kapaszkodnom, hogy megtudjam magam tartani. Lehunyt szemmel sóhajtottam fel, a testem pedig remegett az érzéstől amit ő okozott nekem. Kikapcsoltam az övét, és lehúztam a sliccét. - Ha nem sietsz, akkor itt a padlón foglak megdugni - markolt bele a hajamba, miközben lehúztam róla a nadrágot, és vele együtt a bokszerét is.

- Tedd meg Edward! Nem számít, hogy hol - karoltam át a tarkóját, majd a hátamra tette a kezét, és lefektetett a fürdőszoba padlójára, és meztelenre vetkőzött. Széttártam elötte a lábamat, ő pedig türelmetlenűl mászott hozzám. Nem várt, és én sem akartam azt, hogy várjon. Megemeltem a csípőmet, és határozottan belém nyomta magát. A meztelen érintése miatt mindig elvesztettem a fejem. A plafont néztem, miközben ő mozgott bennem. Gyorsan és keményen. Szinte dugott, amit én nem bántam. Kelett ez nekünk. Kelett a heves érzelem, és a forró érintés. Megmutatta azt, hogy én vagyok az egyetlen nő, akivel ő érintkezni akar. - Ó istenem! - kapaszkodtam a nyakába, miközben a száját az én számra tapasztotta.

- Mostmár tudod - morogta, miközben durván mozgott bennem, a szemem pedig könnybe lábadt a gyönyör erejétől. Tudtam, hogy nem kelett sok. Éreztem a feszítő érzést, mimözben a testünk egyszerre mozgott. - Te vagy az egyetlen nő, aki ezt kitudja hozni belőlem. Te vagy az, akivel egyszerre szeretkezek is, és akivel dugok is - megnyalta a fülemet, az érzések pedig a hatalmába kerítettek. Hangosan felnyögtem, a medencecsontom megfeszűlt, és engedtem, hogy a gyönyör hulláma szétrobbanjon a testemen. Ezt ő is érzékelte. Fél perc után pedig ráborúlt a testemre, én pedig megtartottam a fáradt testét, miközben a belőle kiáramló forró érzés szétterűlt a testemben.

Óvatosan letett engem az ágyra, és betakart a puha takaróval. Megpuszilta a homlokomat, és hátra simította a hajamat.

- Figyelj - suttogtam fáradtan, miközben a szemembe nézett. Egy durva szex után, már nem volt több erőm. Még az ágyamhoz sem tudtam sétálni, inkább ő vitt engem oda. - A szívemet törnéd össze, ha...- haraptam be a szám szélét. - Ha hozzá érnél.

- Kitalálok valamit - suttogta hallkan, és az arcomat cirógatta. - Kitalálok valamit - emelte meg a takarómat, majd bebújt mellém. A mellkasához bújtam, a pólójába kapaszkodtam, és lehunyt szemmel szimatoltam be az illatát.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top